Sakurano Tazusa 16 éves műkorcsolyázó, aki épp egy kanadai Grand Prix versenyen vesz részt, és legnagyobb célja, hogy eljusson a torinói olimpiára. Tazusa programjával egy időben zajlik egy légi bemutató, ahol a repülő manőverei és a lány mozdulatai szinte megegyeznek, mintha csak együtt táncolnának. Azonban Tazusa rosszul érkezik egy ugrásból, elesik és elveszti az eszméletét, a repülő pedig lezuhan.
Miután magához tér, a folyosón beleütközik az amerikai versenyzőbe, aki nekiáll sértegetni és becsmérelni a teljesítményét. Mivel Tazusa nem tud angolul, csak sejti, hogy miket vághat a fejéhez a hölgy, mikor is egy hang a fejében segít neki a megfelelő válasz adásában....
A hazautat követően másnap az iskolában ismét megszólal a titokzatos hang, nem kis galibát okozva Tazusának. A női mosdó magányában derül fény az igazságra: a hangot Pete Pumps-nak hívják, 16 éves kanadai fiú, aki pár napja meghalt, és úgy tűnik a szelleme megszállta Tazusát. Érthető módon a lány nem lelkesedik az ötletért, minden elképzelhető módon megpróbálja kiűzni magából a fiút, ami lehetetlennek bizonyul, viszont nagyon vicces helyzeteket eredményez. Végül bele kell törődnie, hogy Pete 100 napig a "vendége" lesz, mert addig nem léphet be a Mennyországba. Tovább nehezíti a dolgot, hogy Pete mindent lát, hall és érez amit Tazusa is, így az olyan dolgokból mint fürdés, öltözés, a mosdó használata, egycsapásra hatalmas probléma kerekedik (miközben a néző persze nagyon jól szórakozik). Ezek után nyomon követhetjük a mindennapjaikat, az olimpiára való készülést, az iskolai problémákat, a sportriporterek zaklatását és áskálódását, kettejük kapcsolatának alakulását, ezáltal Tazusa személyiségének és korcsolyázásának fejlődését.
Az anime képes az első pillanattól az utolsóig fenntartani az érdeklődést. Ahogy telik az idő, úgy nő a feszültség a történetben. Részben mert közelít az olimpia időpontja, és Japán csupán egy versenyzőt küldhet, így Tazusának mindent meg kell tennie, hogy jobbnak bizonyuljon riválisánál. És részben, mert ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, annál jobban lebeg a fejük felett, hogy a 100 nap ami kezdetben kibírhatatlannak tűnt, most nagyon kevésnek látszik, közelít a pillanat, amikor Pete el fog tűnni Tazusa életéből.
A történet egyszerre vígjáték és dráma, a kettő jó arányban keveredik benne, s bár a végkifejletet lehet sejteni az első pillanattól, mégis jó érzéssel fejezi be az ember (azért az érzékenyebbek zsebkendő nélkül ne üljenek le elé).
A grafika szép, nem kiemelkedő, de vannak gyönyörűen megrajzolt jelenetek, és igyekeztek minél hűebben visszaadni a korcsolyázók mozdulatait. A háttérzenék szépek és illenek az adott pillanathoz, az opening és az ending is jó választás volt. Az egyetlen probléma az animével, hogy csupán 12 részes, amit személy szerint csak azért keveslek mert még legalább ennyi epizódon keresztül követném szívesen Pete és Tazusa életét.
Azoknak ajánlanám az animét, akik szeretik a humoros és romantikus történeteket, nem riadnak vissza egy kis drámától, és képesek órákon keresztül ülni egy helyben, mert nem olyan darab amit könnyű félbehagyni.
Ismertető