Nyugati animáció és képregények

Filmek, sorozatok, animék a TV-ben, moziban.
Avatar
iskariotes
Veterán
Veterán
Hozzászólások: 692
Csatlakozott: 2007.04.11. 10:37
Nem: Férfi
Tartózkodási hely: Springfild, Evergreen Terrace 742

Re: Nyugati animáció és képregények

Hozzászólás Szerző: iskariotes » 2017.08.31. 22:46

Titkos írta:
2017.08.01. 00:55
iskariotes írta:
2017.07.31. 21:52
Lin Bei Fong elment egy kicsit relaxálni (gondolom én Bumival a Szellemvilágban), helyette jött Stan Pines a Gravity Fallsból. Ha minden igaz valamikor írok is véleményt róla.
Már tegnap akartam mondani, hogy remek választás, simán a legnagyobb arc az egész sorozatban. :vigyor: A véleményezést várom! :D
Akkor íme:

(Simpsons+X akták+Buffy+Lost+Twin Peaks) ÷ Disney= Gravity Falls (magyarul: Rejtélyek városkája)
Hellyel-közzel ezzel a képlettel lelehet írni a sorozatot. Mármint, hogy kábé milyen vonalon mozog és miket szeretne érinteni a cselekménye alatt. A széria maga egyetlen egy nyár történését meséli el 2x20 részben plusz pár kiegészítő kis speciállal egyetemben. Nem tesz olyan logikai bagrásokat mint a Phineas és Ferb ahol egy nyár eseményeit 220 rész alatt mesélik el.
A Disney nem kisebb céllal vágott neki ennek a sorozatnak mint, hogy létrehoznak egy világot ami feltudja venni a versenyt a Nickelodeon-os Avatar világgal. (Mintha Disney nem diszponálna pár címmel már így is). Gyakorlatilag ez lett a Gravity Falls.
Itt jegyzem meg, hogy ez a széria nem cicázik! Saját külön bejáratú mitológiával rendelkezik, a paranormális jelenségekre saját magyarázatot add.

A történet (legfőbb) főhősei mind egy családhoz a Pinesékhez tartoznak. A cselekmény kezdetén egy ikerpár Mabel és Dipper érkeznek meg egy álmos kis oregoni városkába Gravity Fallsba. Itt várja őket az excentrikus Stan Pines nagybátyjuk aki egy kis múzeumot/szórakoztatóegységet/látványosságot/boltot/bazárt üzemeltet a Mistery (S)hacket (magyarul: Rejtély kalyiba). Stan - aki egy külön bejegyzést is érdemelne- a sorozat egyik gyöngyszeme. Egyik percben egy kókler szélhámosnak hat, hogy aztán egyik másik részben az aranyszívű nagypapiként tűnjön fel, de aztán könnyedén át tudjon lépni egy zombi gyilkoló gépé.
Van két dolgozója: a diákmelós pénztároslány Wendy Corduroy és a jó szívű, gyermeki lélekkel megáldott "ezermester" Soos. Rögtön az első részben Dipper talál egy 3-as számmal ellátott naplót aminek az írója furcsábbnál furcsább lényekről és jelenségekről ír. A fiú hiszi is meg nem is az ott olvasatokat, de hamar rákel jönnie, hogy ami ott van az maga az igazság. De ki írhatta a naplót? Miért rejtette el? Stan mit titkol az ikrek elől? És egyébként is, mi a fene történik ebben a hibbant városban? A sorozat ezekre is választ ad meg egy rakás más kérdésre is. Például, miként kell bevágódni egy lánynál vagy mi az a művészet?

A show végig nagyon kreatívan meg alkotva és szinte minden téren tökéletességre törekszik. De ezt a perfekcionizmust olyan hanyag eleganciával teszi meg ami csak nagyon kevés alkotásnál figyelhető meg. Ha lehet ilyen hasonlottal élni akkor olyan mint a fénykorában bokszoló Muhammad Ali volt (Float Like a Butterfly, Sting Like a Bee).
A sorozat a jelenkori és régmúlt fantasy/sci-fi valamint a tágabb populáris kultúrára nagyon jól reflektál és veszi őket elő. A nézőnek szerteágazó ismeretekkel kell rendelkeznie, hogy az összes nyílt és kevésbé nyílt utalást megértse és befogadja. Úgy érzem nem szégyen, ha az ember a részek után egy kicsit guglizik mert nem biztos, hogy mindent jól kódolt még ha okosnak is hiszi magát.
A humora végig megmarad a sorozatnak, bár Mabelt vagy esetleg Soost néha túltolja a biciklit, de ez sem akkora probléma itt. A poénok végig jól felépítettek és sehol sincs gyerekes-butácska viccek. De nem találhatóak itt durva altesti poénok sem. Kutyába nem mennek le a készítők. Nemcsak vizuális gegek, hanem verbális beszólások is nagyon jól meg vannak írva. Feszesek jól adagolva nincsenek túlmagyarázva., minden részben elhangzik legalább egy olyan aranyköpés amit sokáig lehet nyugodt szívvel használni.

Ezeken felül van egy olyan területe a szériának amivel a legtöbb (animációs) sorozatot megveri. Ez pedig maga a gyerekek. A legtöbb alkotásban, bár reflektálnak a gyerekekre mint karakterekre és foglalkoznak is az őket érintő problémákra egy valamivel nem törődnek: a gyerekkor véges. Gyereknek lenni kihívás az ember folyamatosan fejlődik mind érzelmileg mind pedig értelmileg. A Pines ikrek meg pont egy nagyon kényes időpontban vannak. Már nem gyerekek, de még nem tinik. Pontosabban az ikerpár két tagja másképpen látja ezt a kérdést. Mabel - akin mindig más és másmilyen színes pulcsi van - a gyerekkort akarja magának, soha fel nem nőni és szíve szerint Sohaországban élne. Ez a vágy álma részben teljesül is egy ideig míg meg nem jön Dipper és szó szerint össze nem töri Mabel álomvilágát. Ó igen Dipp! Ő más mint Mabel, egészen más - ez abban is látszik, hogy gyakorlatilag jó anime karakterhez illően soha nem cserél ruhát. Ő nem akar gyerek maradni szeretne tovább lépni és ezért hajlandó bármit megtenni, míg egy medvével is hajlandó megküzdeni ha cserébe végre kinőne első mellkas szőre. Ezt a rohanást egyedül Mabel képes lassítani aki mindig felhívja öccse figyelmét: Most gyerekek, most kell ezt megélni most kell bolondosnak, gyerekesnek lenni nem később. “Yesterday is history, tomorrow is a mystery, and today is a gift... that's why they call it present”

A széria mondhatni egy liminális állapotot mutat be. A nyári szünetben járunk aminek egy határozott időpontban, de vége lesz. Az ikrek se nem tini se nem gyerekkora sem tart örökké. Ahogyan a város is egyfolytában egy liminális állapotban leledzik. Egyszerre reális és irreális a helyszín. A város és helyszínei szinte bárhol előfordulhatnának, de a rengeteg furcsaság már csak itt található meg. A városka egyszerre veszi tudomásul a furcsaságot (lásd Gedeonban vakon hisznek), de egyszerre megtagadják a saját realitásukat (pl: Vén McGucket).

A show vége egyértelműen melankolikus. Mabeléknek el kell hagyniuk szeretett nagybácsikat, haza kell menniük. Elvesznek a nyári románcok és barátságok és azzal az ígérettel kel beérniük, hogy jövőre veled ugyanitt. De ha nem? És ha igen? Nem kapunk rá válaszokat maximum annyi biztatást adnak a készítők, hogy Mabel és Dipper kitart egymás mellett. Hiszen az egész nyarat együtt élték át és a végén csak egymásra támaszkodva tudtak győzelmet aratni az Bill Cipher ellen. A harcban ahol kellett a fiú logikája, de a lány emocionális energiája is. Bár ez a kettősség végig jelen volt. Az esetek többségében Dipper az akinek választania kell a logika és Mabel vágyai közt. A legtöbb esetben a tesóját választja, bár van egy pont ahol már kemény szeretettel kell a jó útra térítenie nővérét.
Üzenik azt is, hogy a változás mindig fáj és a múlt mindig is nosztalgiával tölti el az embert, de nem kell félnie, hiszen a jövőt úgy sem kerülhetjük el és valamikor még a múlt volt a jövő.

Ja igen boldog születésnapot Mabel és Dipper! :omedeto:
"A barát olyan ellenség aki még nem támadott meg." /Madagaszkár pingvinjei - Kapitány/
"Semmit sem tenni könnyű - megbocsátani viszont nehéz." /Avatar az utolsó léghajlító - Aang/

Avatar
weingartia
Gyakorlott
Gyakorlott
Hozzászólások: 63
Csatlakozott: 2008.07.17. 07:18
Nem: Férfi

Re: Nyugati animáció és képregények

Hozzászólás Szerző: weingartia » 2017.09.01. 11:41

Iskariotes, nagyon szépen összefoglaltad! Szeretem az ilyen szép, tartalmas irományokat. Meg is hoztad hozzá a kedvem az újranézéséhez. :thumb:
Én csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy nekem is nagyon tetszett! XD A végén lévő kódok is zseniálisak, el is kezdtem őket megoldani. De elfogyott a türelmem, főleg úgy, hogy addigra már kijött majdnem az összes rész, szóval csak néztem tovább. Hétről hétre biztos nagy élmény lehetett ilyeneken agyalni.

Avatar
Titkos
Grafomán
Grafomán
Hozzászólások: 5235
Csatlakozott: 2003.04.20. 12:27
Nem: Férfi

Re: Nyugati animáció és képregények

Hozzászólás Szerző: Titkos » 2017.09.01. 18:45

Na, bár én még csak így random részeket/jeleneteket láttam belőle (majd egyszer ezt is végignyomom...valamikor XD), azért picit reagálnék, pláne, hogy én biztattalak, hogy írj róla. :)
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
(Simpsons+X akták+Buffy+Lost+Twin Peaks) ÷ Disney= Gravity Falls (magyarul: Rejtélyek városkája)
Dettó, csak én ennyire nem mentem bele, szimplán elintéztem annyival, hogy "X-Akták gyerekeknek", a "gyerekeknek" kitételt most abszolút pozitívan értve.
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
A Disney nem kisebb céllal vágott neki ennek a sorozatnak mint, hogy létrehoznak egy világot ami feltudja venni a versenyt a Nickelodeon-os Avatar világgal. (Mintha Disney nem diszponálna pár címmel már így is). Gyakorlatilag ez lett a Gravity Falls.
Na, erről pl. nem tudtam, bár poén, hogy mindig valami "másikat" akarnak legyőzni, lévén az első Aaangos Avatarnál meg a Nickelodeon nyilatkozta azt még anno, hogy "azzal a céllal készítettük el, hogy ez legyen a mi Harry Potterünk". :D Persze azt tudtam, hogy meglehetősen ambiciózus projectnek indult, meg eleve olyan nevek voltak az írók/készítők között, akik a 90-es években pl. ilyeneken bábáskodtak, mint az Animánia, szal... :)

iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
Itt jegyzem meg, hogy ez a széria nem cicázik! Saját külön bejáratú mitológiával rendelkezik, a paranormális jelenségekre saját magyarázatot add.
Apropó, egyik haver épp a hétvégi bulin mondta, hogy szerinte ez belegondolva a lovecrafti világ "megrajzfilmesítése". :D Passzolom, hogy mennyire igaz, ahhoz kellett volna Lovecraftot olvasnom. ^^"
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
Stan - aki egy külön bejegyzést is érdemelne- a sorozat egyik gyöngyszeme. Egyik percben egy kókler szélhámosnak hat, hogy aztán egyik másik részben az aranyszívű nagypapiként tűnjön fel, de aztán könnyedén át tudjon lépni egy zombi gyilkoló gépé.
:thumb:
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
Úgy érzem nem szégyen, ha az ember a részek után egy kicsit guglizik mert nem biztos, hogy mindent jól kódolt még ha okosnak is hiszi magát.
Egyáltalán nem, Critic anno a bátyjával ketten elemezgette minden rész után, hogy vajon össze tudják-e szedni az összes utalást és kikacsintást. XD
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
A humora végig megmarad a sorozatnak, bár Mabelt vagy esetleg Soost néha túltolja a biciklit, de ez sem akkora probléma itt.
Amúgy Mabel tiszta Pinkie Pie, legalábbis nálam olyan volt: eleinte még némileg fárasztott, de miután rákaptam a sajátos poénjaira, talán Stan után a második kedvenc karim lett. :D
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
A széria mondhatni egy liminális állapotot mutat be. A nyári szünetben járunk aminek egy határozott időpontban, de vége lesz. Az ikrek se nem tini se nem gyerekkora sem tart örökké. Ahogyan a város is egyfolytában egy liminális állapotban leledzik. Egyszerre reális és irreális a helyszín. A város és helyszínei szinte bárhol előfordulhatnának, de a rengeteg furcsaság már csak itt található meg. A városka egyszerre veszi tudomásul a furcsaságot (lásd Gedeonban vakon hisznek), de egyszerre megtagadják a saját realitásukat (pl: Vén McGucket).
Apropó, nekem már a helyszín is bejött, mármint hogy ha minden paranormális elemet kiveszünk belőle, még akkor is marad egy ilyen "dilis redneck town", épp csak ezúttal nem a "deep southon" járunk (Arkansas és környéke), hanem egy északi területen, ezért ezek ilyen "fenyős-mosómedveprémsapkás hillbillyk". :lol: Valahogy engem mindig szórakoztat, amikor ilyen a helyszín, vagy a szereplők. XD De ugyanúgy megvan a "falu bolondja", a hülye tikkelő szomszédasszony, stb-stb., csak ez a cucc még zseniálisan rárak erre a szokott klisére egy réteget, aztán szépen elmagyarázza és a végére kiderül, hogy egyikük sem véletlenül olyan, amilyen. :D
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
Hiszen az egész nyarat együtt élték át és a végén csak egymásra támaszkodva tudtak győzelmet aratni az Bill Cipher ellen.
...akit már szintén akkor megimádtam, amikor a dizájnját megláttam: Illuminati-jelkép, még kis bankárcilindere is van, meg minden, kész... XDDD (Btw, az ilyen "káoszlények" közül neki is van akkora fandomja, mint mondjuk az MLP-s Discordnak, hasonlítgatták is őket egymáshoz. :) )

Na, összességében örülök, hogy nálad sem okozott csalódást a sorozat, majd egyszer tényleg az elejétől a végéig lenyomom már én is. :)
Kép

Avatar
iskariotes
Veterán
Veterán
Hozzászólások: 692
Csatlakozott: 2007.04.11. 10:37
Nem: Férfi
Tartózkodási hely: Springfild, Evergreen Terrace 742

Re: Nyugati animáció és képregények

Hozzászólás Szerző: iskariotes » 2017.09.01. 21:15

weingartia írta:
2017.09.01. 11:41
Iskariotes, nagyon szépen összefoglaltad! Szeretem az ilyen szép, tartalmas irományokat.
Köszönőm szépen!
weingartia írta:
2017.09.01. 11:41
A végén lévő kódok is zseniálisak, el is kezdtem őket megoldani. De elfogyott a türelmem, főleg úgy, hogy addigra már kijött majdnem az összes rész, szóval csak néztem tovább.
Akkor már te előbbre jutottál, mint én. Amikor neki vágtam a sorozatnak akkor nem is tudtam arról, hogy itt minden féle rejtet, üzenet van, csak a nézése közben kezdtem el felfigyelni erre és keresgélni utána. Ha nagyon érdekel ez a téma, akkor ajánlom ezt az oldalt. Az összes kód és feltörése megtalálható itt valamint az összes üzenet részenkénti lebontása is.
Titkos írta:
2017.09.01. 18:45
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
Itt jegyzem meg, hogy ez a széria nem cicázik! Saját külön bejáratú mitológiával rendelkezik, a paranormális jelenségekre saját magyarázatot add.
Apropó, egyik haver épp a hétvégi bulin mondta, hogy szerinte ez belegondolva a lovecrafti világ "megrajzfilmesítése". :D Passzolom, hogy mennyire igaz, ahhoz kellett volna Lovecraftot olvasnom. ^^".
Az látható, hogy Bill és kompániája már járt a mi világunkba, de sikeresen kilettek innen űzetve. És ahogyan Lovecraftot ősi istenei úgy lehet, hogy ezek a más dimenzióból érkező figurák is csupán arra vártak, hogy még egyszer kinyíljon az átjáró.
Titkos írta:
2017.09.01. 18:45
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
A humora végig megmarad a sorozatnak, bár Mabelt vagy esetleg Soost néha túltolja a biciklit, de ez sem akkora probléma itt.
Amúgy Mabel tiszta Pinkie Pie, legalábbis nálam olyan volt: eleinte még némileg fárasztott, de miután rákaptam a sajátos poénjaira, talán Stan után a második kedvenc karim lett. :D
Ha már unikornisok
Titkos írta:
2017.09.01. 18:45
iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
Hiszen az egész nyarat együtt élték át és a végén csak egymásra támaszkodva tudtak győzelmet aratni az Bill Cipher ellen.
...akit már szintén akkor megimádtam, amikor a dizájnját megláttam: Illuminati-jelkép, még kis bankárcilindere is van, meg minden, kész... XDDD (Btw, az ilyen "káoszlények" közül neki is van akkora fandomja, mint mondjuk az MLP-s Discordnak, hasonlítgatták is őket egymáshoz. :) )
Elsőként arra gondoltam, hogy ő lesz a sorozat Kyubey-je. De elég hamar rá kellett jönnöm, hogy a Madokás kis ízé egy lágyszívű mondhatni egy pozitív karakter Billhez képest. Kyubey legalább betartja az ígéretét, bármit kérhetsz tőle és ő bármit meg is ad. Igaz van ára „amiről megfeledkezik,” de megadja. Bill csak addig megy el, hogy bármit megígér, de nem teljesít semmit. Másrészt kicsit csalódtam is benne. Azt vártam, hogy valami hihetetlenül erős lesz, amit félig teljesített is. Erős volt meg minden, de pl. végre át tudott jönni a mi dimenziókba és utána napokig csak egy kis városkában pihizett. Gyakorlatilag semmit sem csinált. Pedig vártam tőle, hogy a Napot megegye a galaxisokkal játszón és legyen kozmikus káosz.
Persze ez csak egy harmincas elvárása egy karaktertől, a célközönségnek szerintem így is nagyon durvára sikeredett. Mondjuk a széria szerintem végig erősen a határokat feszegette. Például az ilyen jelenetekkel.
"A barát olyan ellenség aki még nem támadott meg." /Madagaszkár pingvinjei - Kapitány/
"Semmit sem tenni könnyű - megbocsátani viszont nehéz." /Avatar az utolsó léghajlító - Aang/

Avatar
Junchi
Fórummániás
Fórummániás
Hozzászólások: 1625
Csatlakozott: 2007.06.23. 14:28
Nem: Férfi
Tartózkodási hely: Azuchi

Re: Nyugati animáció és képregények

Hozzászólás Szerző: Junchi » 2017.09.02. 07:00

Én ezekkel a rejtett dolgokkal azért nem foglalkoztam nagyon, mert úgyis megmagyarázott (szinte) minden lényeges momentumot a cucc, meg sokkal jobban érdekelt az, hogy Stannek mégis mi köze van az itteni eseményekhez.

Btw részemről egyetlen dolgot hagytam volna csak ki, Dipper hősszerelmes jeleneteit. Oké, a célközönségbe beletartoztak azért az ő korabeli gyerkőcök is, a "beleszeretünk a nálunk jóval idősebb, kúlos onee-sanba" meg amúgy is létező dolog, de engem valahogy irritált az egész, főleg, hogy mikor épp ezen rugózott a cucc, minden mást olyan aranyosan a piros lámpához rugdaltak, hogy azt NEM volt öröm nézni. (Úgy meg pláne nem, hogy Wendy egy anti-karizmatikus űr.)

Avatar
alvaro
Nagymester
Nagymester
Hozzászólások: 956
Csatlakozott: 2007.05.09. 09:12
Nem: Férfi
Tartózkodási hely: gyászmenet
Kapcsolat:

Re: Nyugati animáció és képregények

Hozzászólás Szerző: alvaro » 2017.09.03. 19:45

iskariotes írta:
2017.08.31. 22:46
(Simpsons+X akták+Buffy+Lost+Twin Peaks) ÷ Disney= Gravity Falls
Sikerült kedvet csinálni hozzá, és egyelőre úgy tűnik, nem tettem rossz lóra :)

Tegnap-ma megnéztem 4 részt, ami nagy szó, ha azt nézzük, hogy pl. a Kaguyát a mai napig nem láttam, pedig anno a kihívás idején letöltöttem :drop:

Avatar
Foma
Haladó
Haladó
Hozzászólások: 46
Csatlakozott: 2017.11.04. 20:58
Nem: Férfi

Re: Nyugati animáció és képregények

Hozzászólás Szerző: Foma » 2017.11.21. 20:58

Nem fogok most mindenkit egyesével idézni, mert túl sokáig tartana a komment írása. Viszont tetszik a topic témája, bár inkább nézem a nyugati animációkat, képregényeket nem olvasok.

Kacsamesék:

Én is láttam a nyitó epizódot, és nagyon tetszett. Jó volt, hogy a régi sorozat hangulatát képesek voltak kicsit javítani, legalábbis számomra. Az külön tetszett, hogy a gyerek karakterek érdekesebbek lettek, különösen Webby. A grafikával én sem vagyok kibékülve, de még így is vállalható.

Rick és Morty:

Még nem kezdek bele. Alapvetően bizonyos címeknél inkább kivárom, míg teljes hosszában kikerülnek, ugyanígy a Kacsameséket is kivárom.

Stop-motion:

Ugyan nem sokat néztem meg ebből a műfajból, de általában elég jók szoktak lenni. Személyes kedvencem a Coraline, de a Kubo-t is kiválónak tartom. Sajnos a Laika eddig négyből csak két alkalommal tudta megmutatni a tehetségét, mivel a Paranorman és a Doboztrollok eléggé haloványak voltak.

Tomm Moore:

Bevallom, eddig kimaradt a munkássága, de a grafikája tetszik, szóval tenni fogok vele egy próbát.

Halott menyasszony:

Azon kevesek közé tartozik, ami DVD-n is megvan. Mondjuk az egyetlen Tim Burton alkotás is egyben, amit maradéktalanul szeretek.

Macskafogó:

Nem értem, Junchi, mi bajod van vele, szerintem a legzseniálisabb magyar rajzfilmek egyike. :)

Rango:

Elkezdtem nézni, 15 perc után kinyomtam. Fárasztó volt, pedig eléggé spagetti western indítású volt, amit meg szeretek.

Cukkini:

Szintén még listán van, nem jutottam a megnézéséig.

Tulokos: Jégvarázs:

Már mástól is hallottam a savazását, de azért szarnak rajtad kívül még senki nem nevezte. Szerintem vállalható film, persze az oscarhoz szerintem is kevés, amit nyújt.

"Főleg a Pixar nyer, és párszor a Disney, illetve most már csak a Disney mióta megvette a Pixart."

A Pixar elég régóta a Disney tulajdona. Ha jól emlékszem egyedül a Toy Story első része jött ki a felvásárlás előtt. Amúgy az valóban jellemző, hogy zömmel a Pixar-Disney-Dreamworks mesterhármas viszi haza az aranyszobrot, illetve az utóbbi időkben a Pixar, mintha árnyéka lenne régi önmagának. Az eredeti címeik egy része középszerű, az Agymanók óta nem tudtak olyat kihozni, ami komolyabban megmozgatott volna, és mostanában szinte csak folytatásokat csinálnak. Jövőre is jön folytatás, teljesen feleslegesen újra előveszik a Toy Story-t.

Gravity Falls:

Na, ezt nem rég pótoltam. Egyrészt meglepett, hogy ezt a 40 részt mennyire elnyújtottan adták le, másrészt inkább a második évadát tudtam élvezni, míg az elsőben inkább csak azokat, amelyekben nem erőltették a Dipper szerelmes Wendybe dolgot.

"Amúgy Mabel tiszta Pinkie Pie, legalábbis nálam olyan volt:"

Ahogy észrevettem, a Disney sorozatoknál van egy tudatos utalásrendszer az MLP-re, és ezt zömében Pinkie Pie-os utalásokkal teszik.

Mondjuk az unikornisos poén is jó volt a sorozatban. :)

" Erős volt meg minden, de pl. végre át tudott jönni a mi dimenziókba és utána napokig csak egy kis városkában pihizett. Gyakorlatilag semmit sem csinált. Pedig vártam tőle, hogy a Napot megegye a galaxisokkal játszón és legyen kozmikus káosz."

Mondjuk hiába próbálta elhagyni a várost, kiderült, hogy valami energiabuborék benn tartja, és ezt nem volt képes áttörni. Ezért próbálta rákényszeríteni Stanford-ot, hogy segítsen neki.

Most, hogy végire értem az eddigieknek, felvetnék pár címet, amelyeket érdemesnek tartok a megtekintésre.

Star vs the Forces of Evil: Gyakorlatilag a Disney ezzel váltotta fel a GF-t, rajzstílusa is hasonló, viszont sokkal randomabb. Amolyan magical girl paródia, szintén rengeteg pop-kulturális utalással, de messze nem olyan összetett rendszerrel, mint a GF. Ennek ellenére igyekszik logikus és koherens lenni. Külön tetszett, hogy míg az első évad totál random volt, addig a második évadban már történetközpontú. Na meg Ludo... Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen idióta "főgonosz" lehet még epic. Most a harmadik szezont elkezdtem, de kihoztak egy olyan részt, amin felbasztam magam, így egy kicsit várok a folytatással.

Trollhunters: Ezt Titkosnak már korábban ajánlottam. Szerintem az utóbbi idők egyik legzseniálisabb Dreamworks produkciója, simán jobb volt, mint a Sárkányok sorozat. Egyelőre még csak egy évada van, sajnos kérdéses, hogy a második mikor jön ki, mivel a főszereplő hangját adó színész meghalt, viszont így lezáratlan a története.

Tangled the Serie: Idén indított Aranyhaj sorozat, 2D grafikával. Szerintem kimondottan jó sorozat lett, és a Disneytől meglepően okos is. Tetszett, hogy a mellékkarakterek között sem találtam egyetlen idegesítőt, ráadásul most a 16. dupla epizód még tett is egy lapáttal rá.

Most így hirtelen ennyi jutott eszembe.
Kép

Avatar
Foma
Haladó
Haladó
Hozzászólások: 46
Csatlakozott: 2017.11.04. 20:58
Nem: Férfi

Re: Nyugati animáció és képregények

Hozzászólás Szerző: Foma » 2017.11.26. 20:05

Megnéztem a Coco-t. Azt hiszem a Pixar végleg elkötelezte magát a hagyományai felrúgása mellett. Maga a koncepció jó volt, igaz, kicsit furcsálltam, hogy halottak napjás témát november végén adnak, főleg, hogy animációs fronton az elmúlt hónapokban igencsak gyér volt a felhozatal. Sebaj, kivártuk.

Ami pozitívum: a történet jó, szokásos Pixar minőség, de nem nevezném kiemelkedőnek. Vannak remek pillanatai, mint amikor a halottakat elfelejtik az élők, akkor mi lesz velük, vagy az a reakció, amit a halottak produkálnak, amikor egy élő kerül közéjük. Amikor először hallottam erről a filmről, akkor egy Chihiro koncepció víziója lebegett lelki szemeim előtt, de ez inkább mégsem az. Itt nem a túlvilág veszélyeivel kell megküzdenie Miguelnek, hanem a saját családjával és az ambíciója okozta konfliktushelyzettel.

Az is nagyon jó, hogy kis bepillantást ad a mexikói folklórba, kicsit megpróbálja megmagyarázni, hogy miért úgy ünneplik a halottak napját, ahogy. Na meg az is tetszett, hogy a szokásos cuki segédállat ezúttal egy ronda, torzszülött, kopasz kutya, aki még enyhén hibbant is. Szintén jól jött ki a 3D, bár nem lett volna rá szükség, mivel amúgy is inkább a történet volt a lényeg, viszont néhány esetben hozzátett.

De voltak itt gondok is. Az első, hogy a rövidfilm esetében ezúttal szakítottak a hagyományokkal, és beálltak a merch-vonatozásba, így megkaptuk Olaf karácsonyát. Ez így nem csak rosszul hangzik, de az is. Alapból hosszú, rövidfilm létére (majd 20 perces), unalmas, giccses, és nagyon ostoba. Méltatlan a Pixar hagyományokhoz. A fő filmnél talán azt tudnám kiemelni negatívumnak, hogy elég sokszor dalra fakadnak. Oké, hogy a zene körül forog a konfliktus, de eddig a Pixarnál nem volt szokás az éneklés. Jó, nem énekelnek annyit, mint egy Disney filmben, és nem is olyan random a beleerőltetése, de azért még így is kicsit sok. Persze ezen ront a magyar szinkron is. Ami a leginkább zavart viszont, hogy nem volt képes olyan átütő, üdítő hatású lenni, mint anno az Agymanók volt. Egy tisztes iparosmunkának hatott, semmi többnek. Pedig örültem volna, ha merészebb lett volna. Mondjuk még így is esélyes, hogy ez a film kapja majd az oscart, de eleve annyira gyenge az idei felhozatal, hogy nem nagy dicsőség.

Ja igen, a címszereplő, Coco, lényegében még csak mellékszereplőnek sem mondható, mivel a film elején és végén kap szerepet, és csak áttételesen válik fontossá a személye. A film "főgonosza" sajnos tényleg főgonosz lett. Jobb tetszett volna, ha tényleg a hagyomány és ambíciók, család és kötelességek konfliktusai mentén fűződött volna fel végig a film, és nem megyünk bele egy béna, B kategóriás mese szintjébe, ahol kamerával leplezik le a hunyót. Bíztam benne, hogy előkelő helyen fog végezni a személyes top listámon ez a film, de már abban sem vagyok biztos, hogy a top10-be be tudnám-e szuszakolni.
Kép

Avatar
Rui-chan
Hikikomori
Hikikomori
Hozzászólások: 1272
Csatlakozott: 2009.06.08. 13:10
Nem:
Tartózkodási hely: A semmi közepétől picit balra
Kapcsolat:

Re: Nyugati animáció és képregények

Hozzászólás Szerző: Rui-chan » 2017.12.16. 21:26

Bevallom őszintén, az idei téli animációs film felhozatal még annyira sem érdekel, hogy mozisan lezúzzam amennyire lehet, frissibe megnézzem. Tudom gáz... de ez van. :neutral:
Mondjuk így visszagondolva, 2017-ben nyugati animációs filmet nem néztem, a Verdák egyik részét sem láttam, ezért a 3. film kimaradt. A Gru-ból is csak az elsőt néztem még meg, viszont úgy érzem, lassan erről is több bőrt húznak le, mint kéne. A két Lego film pedig szimplán kiment a fejemből. :drop:
Kép

Válasz küldése

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: 1 valamint 0 vendég