Altered Carbon (Netflix)
Magyarul "Valós Halál" címen jelent meg a könyv még először 2006-ban (nemrég újrakiadásban).
Földrajzilag annyi érdekessége van, hogy főhősünket
Takeshi Kovácsnak hívják (lévén a sztori szerint egy japán-magyar kolónia leszármazottja), de ez sajnos csak annak köszönhető, hogy a szerzőnek - nem ismerve a magyar "cs"-t - tetszett a "kovaksz" X-e.
Ennyit hírünkről a világban, továbbakban a magyar szög nem is kerül szóba, csak majd-majd a messzi regényfolytatásokban, ahol olyan nevek, mint "Eltevedtem korallzátony" dícsérik majd a szerző Google Translate-s magyartudását.
(Plusz pont a sorozatnak viszont, hogy amikor a sorozatban férfiszínész először ejti ki a "Kovács" szót, magyarosan hangzik az akcentus - örüljünk ennek, akkor is, ha gyorsan elfelejtődik, és ne akadjunk fel rajta, hogy a továbbiakban ő "Kouvaccs".)
A történet alapja remek kiberpánk koncepció: az emberiség kitalálja, hogyan lehet tudatokat lemezre menteni, majd testbe visszatölteni.
A funkcionális halhatatlanságnak, sajna, gátat szab a szabad "hüvely"ek (testek) korlátos száma; nyilván annak az aktuális tulajdonosa használja, az "üres" klón pedig a szupergazdagok kivételével elérhetetlenül drága. A megoldás egyszerűen az, hogy aki akarja, az "tárolóba" helyezheti a tudatát, a testét pedig kiadhatja a legtöbbet kínálónak. Így tesznek szert 30 évvel fiatalabb testre a gazdagok, bérelnek a tekintélyre vagy a csodálatra vágyók, satöbbi. A halandóság pedig azon múlik, hány leszármazottat tudsz csinálni, vagy mennyi pénzt keresel, akik majd fedezik az újraburkolást. Az emberiség így lényegében továbbra is halandó (a tárolóban tartott milliárdnyi "szellem"et leszámítva), kivéve a szupergazdag "matuzsálemeket, akik élet és halál urai ennek az új világnak...
(A könyv magyar címét az adja, hogy a tudat mentésére/tárolására szánt tok is alapban a testbe van építve; ennek pusztulása a valós halállal (VH) egyenértékű.)
Hősünket a fenti tárolós kómából ébresztik csekély 200 évvel a halála után, hogy megoldjon egy ügyet. Takeshi ugyanis a "Küldöttek" (Envoy) néven ismert szuperkatona zsoldos/terrorista alakulat tagja, akiket arra képeztek, hogy bárhol a világon (világűrben) bevethetőek legyenek, bármilyen testbe letöltve percek alatt feltalálják magukat, bármilyen környezetbe rövid tartózkodás alatt beolvadjanak, és ezzel ha kell, kormányokat döntsenek meg, bolygókat foglaljanak el...
Takeshi feletesse felbujtására viszont a Küldöttek a saját szakállukra kezdtek háborúba, megsemmisítették őket, még a történelemkönyvekből is törölték vagy meghurcolták.
Takeshi-t viszont most egy Matuzsálem visszahozta az életbe, részben ritkasági értéke miatt, részben hogy megoldjon egy gyilkossági ügyet, ahol az áldozat: a megbízó saját maga...
---
A Netflix adaptáció szerintem kiváló. (Különösen az első fele).
Azt hiszem, ezek a Netflix sorozatok lassan magukra találnak, ez már majdnem filmes rendezés.
Valaki azt mondta egyszer, hogy a film legjobb alapja a novella, akkor ehhez még hozzátehetjük, hogy egy folytatásos TV-sorozatnak kiváló alapja a regény.
Igazából az időkitöltő "plusz"ok adják meg, amitől ízt kap a sorozat.
Akár a világhoz szolgál adalékokkal, akár valamelyik visszatérő elemet sulykolja, a széria előrelépés a könyvhöz képest.
Mint pusztán adaptáció, erre a sorozatra nem lehet panasz.
---
Akkor a reményteljes intro után jöhet a
feketeleves.
Három dolgot emelnék ki. Ebből a világot már dícsértem: 90% a közismert konszenzus cyberpunk univerzum csak, de azt rendesen visszaadja (ha látszik is néha a beállásokon, helyszíneken a Hollywoodnál kisebb büdzsé, soha nem feltűnően), és a sci-fi filozofáló elemek is (ha nem is akadémikusak, de) teljesen rendben vannak.
Ami lehúzza az egészet (és ez sajnos a könyvben is ugyanígy volt), az a hős személye és a cselekmény.
A nyomozós detektív noir reményeket gyorsan le kell lőnöm: bár papíron ez az,
ez inkább egy cyberpunk rambó sztori.
Kovács egy 10éves erőszakos kölök fantáziájából előhúzott mindenkit megdugó, mindenkit legyakó sebezhetetlen übermacsó.
Kíváncsi is voltam, a sorozat mit kezd ezzel, mert a könyv Kovács egy igazi szemétláda, bőrfej világszemlélettel;
na itt inkább "amerikai isten", tudod, az a közismert fehér badass, aki jobbra-balra káromkodik és heveskedik, de egyben családos ember és jó keresztény, és nyilván csak a felesége iránti aggodalmát leplezi, amikor hidegvérrel kilyuggat másokat, és a fantáziátlan konzervativizmusa is a megronthatatlanság jele, nem a vaskalaposságé.
(Mindig zavar, amikor a "hős" aktuális felesége/barátnője kedvéért mindenkit megöl/feláldoz, és ettől kellene emberközelinek éreznünk...)
(Úgy vágytam rá, hogy amikor beszól a munkaadójának, aki kb. élet és halál ura fölötte, hogy
"Ne merészeljen még egyszer fenyegetni"
jönne a reality check és visszaszólna, hogy:
"És ha fenyegetlek, akkor vajon mi lesz? Ha akarom, táncolok rajtad, majd eladlak döghúsnak, kisnyuszi"
ahelyett, hogy hebegve nyelné a "hűdekirály!" protagonista puffogásait.)
Lényegében sok különbség nincs a két verzó között így sem, csak a szemétkedősebb jeleneteket vágták meg (például amikor röhögve VH-ba küld egy biztonsági őrt, csak mert épp "be van pöccenve"), illetve több utalás van Istenre (ami "a halál Isten joga" dumának szerintem nincs keresnivalója egy sci-fiben (ugyanígy zavart A hatodik napon-ban), de hát: ez Amerika).
Dícséretet érdemel viszont a fiatal "újraburkolatlan" Takeshit alakító Will Yun Lee; ezeken a flashbackeken spórolásra számítana az ember, de teljesen legitimek (mondjuk ezzel együtt el is nyújtják kicsit talán őket a végére).
Ortega hadnagy jó leHETne, de:
Ha már Ortega hadnagyot átírták a szuperkemény kiberpicsáról egy spanyol ajkú, jószándékú, nagycsaládos, felelősségteljes rendőrnőre (amivel amúgy teljesen egyetértenék), akkor a későbbi jeleneteket is ehhez a karakterhez kellett volna igazítaniuk. Ettől az Ortegától nem nézne ki rosszul, ha teszem azt elsírná magát (nem gyengeségképpen, csak mert ő egy empatikus, érző lény), a későbbiekben előjövő durcás arcú káromkodás k@@@a rosszul áll neki.
Ennek a színésznőnek olyan babaarca van, hogy a harag és elszántság durcizó pólyást idéz, nem fogát csikorgató kemény nőt.
Messze a legjobb karakter viszont meglepő módon "Poe"; és ezért nagyon sajnálom is, hogy a szerepét nem bontották ki MÉG inkább.
Az eredeti könyvben Kovács főhadiszállása egy hotel, amit Jimi Hendrix hologramja vezet.
(Az ilyen mesterséges intelligencia vezérelte helyeket az átlagember messze kerüli, mert a nyereségre programozott A.I.-k a legdöbbenetes húzásokra képesek a profitnövelés érdekében - Kovács viszont szövetségest talál az ő vendég státuszát mindenáron megtartani kívánó gépben.)
A fenti énekes licencét viszont nem sikerült megszerezni az örökösöktől,
így a hotel"A Holló" nevet viseli és Edgar Allan Poe hologramja csábítja a vendégeket, hogy ital és virtuális kurvák körében próbáljanak az élet tragikus voltáról megfeledkezni, miközben melankolikus verseket susog a fülükbe.
Akár Dr. Watsonnak öltözve igyekszik a nyomozó Kovács kegyeibe férkőzni, akár a rosszfiúk legyakását ajánlja mint "szolgáltatást" (Poe majd' mindenre képes, de a vendégnek kifejezetten kérnie kell), Poe szerethető csatlós karakter.
Én azt javasolnám, hogy 1-2 részig nézzétek meg nyugodtan, a többit aztán személyes érzés szerint.
Sajna a 2. fél eléggé esik forgatókönyvben,
jórészt erőszakos akciójelenetek töltik ki,
tudod, amiben ilyen mélyenszántó dialógusok vannak mint:
"I'll fucking kill you"
"Ne bántsd őket, bármit megteszek"
"Neeee"
(na ez 10szer)
Végértékelésem: 7/10 vagy 3.5/5 (nem kevesebb, nem több)
(a Hollywood skálán - klasszikusok skáláján nem kapna helyezést)