Nagyon jól áll neki, még 1998-ban nyilatkozta, hogy rock áll igazán közel hozzá, és mennyire tudja művelni, az a nem akármi. Az olyan rock balladáival, mint a CHAOS, vagy a lotus, meg végképp a rabjává tett. A saját kiadójánál, az evolution-nél is bejöttek a számításai zene tekintetében, csak amióta átigazolt a Lantis-hoz, az utolsó két stúdióalbuma kicsit furcsa volt. Idő kellett, míg a Love Axel-t és a Symbolic Bride-ot megszerettem. Annak amúgy nagyon örültem, hogy a SHIROBAKO openingje, a Takarabako -TREASURE BOX- kislemez ennyire sikeres volt, még maga Okui Masami is kiírta a blogjába, hogy nem számított arra, hogy 15. helyen nyit majd a kislemez az Oriconon, ez a legjobb kislemezes helyezése.
Amúgy nemcsak a Slayers opening a közös Hayashibara Megumi és Okui Masami esetében, sok animében dolgoztak együtt, még ha nem is ugyanabban a "munakörben". Például az Uchuu no Kishi: Tekkaman Blade II, Soreyuke! Uchuu Senkan Yamamoto Yohko, Jungle de Ikou!, Akihabara Dennou-Gumi, Saber Marionette sorozatokban, aztán, ahogy Okui Masami átment a rock zene felé, úgy szakadtak meg a közös munkák, már a saját útjukat járták.
De hogy tavaly is készült róluk egy közös kép, azt különösen jó érzés volt látni:
Valamelyik japán zenei rendezvényen léptek fel ők is, ott készült a kép, nem emlékszem már a nevére. De emlékszem, az volt a nagy csalódás, hogy ugyan elhangzott itt a Get along, de nemcsak ők énekelték, hanem sokkal többen. Volt olyan, akiket már nem is ismertem. Az angela énekesnője, atsuko maradt meg bennem, aki ugyan tisztelek a dalai miatt, de nagyon meghallgattam volna csak tőlük kettejüktől, hogy éneklik el 20 év után.