45 + 31 napos anime kihívás!

[Titkos]

- szánalmas sablonfőgonosz-monológok + ezen figurák utólagos mentegetése: "Há' jófej lenne amúgy, csak 4 éves korában elcsapta a macskáját a fagyiskocsi, aztán ez akkora traumát okozott hogy egész galaxisokat kellett kiirtania a lelki nyugalma érdekében".

Na erre én is +1, tudtam, hogy lesz itt még valami, amit kihagytam. Főleg azt "szeretem", amikor egyrészt a LEGVÉGÉN próbálják beadni ezt a "megváltó háttérsztorit" (nem is az, hogy legalább történet közben utálnának arra, hogy azért annyira nem rossz arc ez a fazon, vagy bármi, nem, végigszemétkedi a sorozatot, kinyírja a jófiúk felét, aztán a VÉGÉN benyomnak valami hülyeséget róla...), másrészt meg amikor tényleg tömegmészárlást, galaxisok elpusztítását, meg mit tudom én még mekkora népirtást próbálnak azzal magyarázni, hogy négy éves korában elütötték a macskáját, kikosarazta a csaj, aki tetszett neki, stb. Még ha valami rágólopás lenne a sarki boltból, akkor érteném, mert mondanám, hogy a trauma arányban áll a "gonosz tettel", de amikor ilyen mészáros szadistákat mentegetnek ilyen hülyeséggel, az mindig kiakaszt.

- Fájtnál megvárni, míg az ellenfél végigmondja a baromságait. Aztán: szokott ZS-kategóriás húzás (amcsi filmeknél is), amikor a főgonosz nagyon nyeregben érzi magát, aztán jól felfedi a nagy tervet az ellenfélnek, de persze nem nyírja ki, mer "jól szétvertem, de nem nyírom ki, úgyse tud mit tenni ellenem, majd meghal magától". Ja, mindig ezzel buknak be. Kedvencem még főgonosztól: ül a fazon a nagy elnöki trónuson, körülötte a csicskái. Elkezdi valami szöveget, amivel mondjuk épp egy kivetítőn keresztül megfigyelt eseményt kommentál, aztán kijelenti: "Minden pontosan terveink szerint halad". Na ilyenkor jellemzően megkérdi az egyik csicsak, hogy "mi is a terv pontosan, MESTER-SAMA?" mire a válasz: "Az nem tartozik rátok (Omae ni wa kankei nai)". Tényleg? Akkor mi az francnak tartottál róla az előbb kiselőadást úgy, hogy senki nincs a teremben akire tartozna?

De amúgy ja, ezt még a Hihetetlen családban is parodizálták. XD

Mr Irdatlan: Érted, ott áll, egy lépésre a világuralomtól és erre mit csinál?

Fridzsiman: Monologizál...

Mr Irdatlan: Azt, elkezd monologizálni...

XDDDDD

[Rui-chan]

16. Leginkább utált történeti és egyéb klisé(k) animében

Lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet, de erre mintha még senki nem hivatkozott volna.
- Ha átkerülnek egy másik világba, mindig mindenki japánul beszél, hiába mondjuk középkori fantasy világról van szó. Értem, hogy baromi nagy kunszt lenne új nyelvet kitalálni és így ezzel hipp-hopp megoldják a problémát, de akkor is... Próbáltam kicsit kutakodni az emlékeimben, talán a Gargantia és a Hataraku Maou-sama volt az a kettő, ahol ilyesmire figyeltek. Egyébként akkor is japánul beszélnek, ha amerikai vagy angol cserediák az egyik karakter. ^^" Ja nem, mert akkor jönnek az engrish betétszavak.

Ezeket sokan említették, szóval gyorsan átfutok rajtuk.
- Főgonosz monologizál, a hőst nem öli meg, pedig pillanatokra van tőle.
- Az ellenség igazából jó fej, csak érzelmi leakadása van valamitől.
- Túlságosan elnyújtott harcok, öt részbe rakják, ami elférne egyben.
- Nakama power miatt egy ütéssel elintézzük az ellenfelet.
- A szerelmesek soha nem jutnak el addig, hogy ténylegesen bevallják az érzéseiket, mert másodpercekkel kerülik el egymást, vagy valami megzavarja őket.
- Innen-onnan előkerülő családtagok, régi barátok, osztálytársak, stb.
- Ecchi jelenetek: csöcsök közé esés, bugyi lesés, utána a háremhős felpofozása.
- A ruhákon is ki szoktam akadni, lányok általában maradnak seifukuban, de a srácok sem változtatják nagyon az öltözéküket.

Ehhez a ruhás témához kapcsolódóan jutott eszembe, hogy a Valkyria Chronicles egyik special epizódjában volt egy jó kis paródia erről. Selvaria kinyitotta a szekrényét és vagy 15-20 ugyan olyan ruha sorakozott benne.

[iskariotes]

15. Nap Legjobban utált/leginkább idegesítő fanservice elem(ek)

1, Magam részéről baromira unom, hogy a csajok mindig azt mondják, hogy "neee" de persze ez alatt azt értik: "igen csináld!"
2, Jól gondolom, hogy a fanservice miatt van az, hogy egyetlen egy tini anime hős se szenved olyan dolgoktól mint pl: pattanás, mutáló hang?
3, Csaj pasinak öltözik vagy fordítva és ilyenkor ziher, hogy valamilyen vetkőzős eseményre is sor kerül, amire természetesen a beöltözött nem gondolt (pl. arra, hogy basszus pont azon a héten tartják a szokásos évi fürdőruha bemutatót).
- A pasinak látszó csajok és megfordítva. A történet szempontjából kábé 0 haszna van, de azért jól mutat alapon bele rakják.
4, Az (első) csóknak csak és kizárólagosan egy virágzó sakura fa előtt történhet meg. Persze jól mutat csak úgy sokadjára unalmas és elcsépelt és hiteltelen.
5, Éjszakai jelenetek csak teli holdkor játszódhatnak. Ez is jó pofa csak a természet erre egész egyszerűen képtelen.
6, A lányok amikor átváltoznak mindig meztelenek lesznek.
7, A szoknya hossza és a viselőjének lába hossza közt fordított arányosság található.
8, A női karakterek az első ottani érintéstől a mennyekben érzik magukat.

[annarancs]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Az animében és egy darabig a mangában sem kedveltem Vincent Nightrayt (Pandora Hearts), a végére azonban már szinte szimpatizáltam vele (tudom, 4 éves korában elcsapta a macskáját a fagyiskocsi, de ez van, Adával együtt egy kicsit én is megbocsátottam neki).

Eleinte csak egy szimpla bunkónak tartottam Bakugou Katsukit (Boku no Hero Academia), de azóta a mangaka lassan, de biztosan építi a jellemét.

Először nem fogott meg annyira a JoJo's Bizarre Adventure Part 1 adaptáció. Nem volt rossz, de a sorozatot övező hype alapján valami jobbra számítottam. A Part 2 viszont már teljesen levett a lábamról, és bár ezt az újabb részek nem tudták felülmúlni, még mindig rajongok a szériáért.

Kezdetben bosszantott a Kiniro no Corda: Primo Passóban, hogy a főhősnő csalással szállt be a versenybe, de szerencsére később rendeződött a helyzet, ráadásul a háremépítés nem ment a történet vagy a zene rovására, így ezt az animét a jobb otogeadaptációk között tartom számon.

17. nap - Kedvenc férfi mellékszereplőd animében/mangában

Hiramaru Kazuya (Bakuman.), Aizawa Shouta (Boku no Hero Academia), Rakushun (Juuni Kokuki) és Jae-ha (Akatsuki no Yona).

[Junchi]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Ilyen van, nem is egy, kezdeném is rögtön az animékkel, ahol úgy érzem, hármat is ki kell emeljek:

Lain és Kino no Tabi - Mindkettőben közös, hogy tinédzserfejjel néztem őket, egyiket sem szerettem és mindkettőt nagyjából ugyanazon ok miatt ítéltem el: "unalmas (nagy kritikai szempont, mi?) és nem is nagyon értettem őket." Aztán felnőttfejjel tettem velük még egy kísérletet (2013-ban) és meg kellett állapítsam, bizony mindkettő egy remekmű, a Lain ráadásul az egyik kedvencem lett, mikor már értékelni tudtam a rendezési bravúrjait, az értékes témáit, az egzisztencialista felhangjait és a főhőslányt úgy általában. További közös pont, hogy mindkét animét ugyanaz a Nakamura Ryuutarou dirigálta, úgyhogy saját kútfőből állítom, fel kellett nőjek az ő látásmódjához és stílusához. Nyugodjon békében. (Despera anime never... )

NGE - Az NGE egy másabb jellegű történet, mint a Kino/Lain duó, konkrétan viszketett tőle a tenyerem, nem is bírtam végignézni, és nem azért, mert nem értettem volna, hanem egyszerűen irritált, leginkább Shinji, meg az ótvarosan a néző pofájába tolt szimbolika, a karakterek sem érdekeltek különösebben (kivéve Reit - őt már akkor is bírtam), a mecha mint műfaj is rendkívül ellenszenves ligában játszott nálam ekkoriban, úgyhogy minden tényező ellene szólt. Ami érdekes, hogy ezt is 2013-ban vettem elő újra (pontosabban szólva vettem ki a dobottak közül, amit nem szokásom btw, ami oda kerül, az jellemzően ott is marad) és bár közel sem lett olyan nagy pálfordulás belőle, mint az említett kettőnél, de azt így, mai fejjel már tartom, hogy az NGE egy nagyon értékes, szórakoztató és hatásos darab. Kicsit hibás, kicsit defektes, a véresszájú fanboyait meg ugyanúgy kiröhögöm, ennek ellenére mindenképp ott a helye mindenki animés listáján, ráadásul nélküle nem lett volna EoE sem, úgyhogy ezért külön köszönet.

Karakterek közül szintén van egy-két ilyen, de mind közül talán Okabe (S;G) a leglényegesebb, akit a sorozat első pár részében kimondottan idegesítőnek és arrogánsnak találtam, még úgy is, hogy ez egy csak felvett szerep volt a részéről, á la Hououououououin Kyouma. Aztán ahogy kibontakoztak jobban a dolgok, úgy lett egyre komikusabb, kedvelhetőbb figura, majd ténylegesen is működő karakter.

[Hikari]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Bár jópár kérdéssel lemaradtam, de erre most pont tudok válaszolni:
Junchi esetéhez hasonlóan nálam is a Steins;Gate volt ilyen, az első rész teljesen értelmetlennek tűnt, illetve Okabe idegesítő karaktere volt, ami miatt anno dobtam az egész sorozatot. Bár a többi szereplő sem hatott túl egyedinek. A sztori meg úgy tűnt, hogy valami nonszensz hülyeség, ami a komolyság/rejtélyesség illúziójával próbálja eladni magát. Akkoriban biztos elfoglalt voltam épp, vagy volt elég néznivalóm a szezonban, úgyhogy nem is láttam értelmét több időt pazarolni a cuccra. Aztán Surci javaslatára most tettem vele még egy próbát, és így 14 rész után tényleg teljesen átértékeltem az egészet. Kíváncsian várom a folytatást.

[Ricz]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Full Moon wo Sagashite - Egyszer elkezdtem, és kábé 5 részig bírtam a rajzolásától kezdve a főszereplő csajszi hangján át a "legyünk sztárok, hogy a kedvesünk felfigyeljen ránk és örökké együtt legyünk!" sztorivonalig. Unalmas is volt, és kifejezetten idegesítő. Aztán egy évvel később tettem vele egy újabb próbát, de akkor már szuszakoltam maga, hogy végignézzem. A 16. résszel indult el végre az, ami megmentette a sorozatot, és kifejezetten érdekessé, és olykor a rózsaszín shoujo-ködöt eloszlatta, hogy némi borút tegyen a helyére. Aztán talán az egyik kedvenc shoujómmá vált.

Ez valahogy ennek a kérdés kapcsán hirtelen, ami eszembe jut. Olyanból viszont Dunát tudnék rekeszteni, akiket/amiket eleinte kedveltem, de aztán megutáltam.

[Surci]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Animére vonatkoztatva a kérdést: nem igazán tudok olyat amit utáltam/nagyon semmilyen lett volna, de a végén akkorát fordult hogy egyből a TOP-kategóriába ugrott. Sokban vannak nagy végső fordulatok, amik iszonyúan betaláltak, de ezek általában addig is az "egész jó-hűdekirály"-tengelyen mozogtak, csak aztán még egy katarzissal is megkoronázták, szal nem érzem ideillőnek őket (Haibane, NGE, Berserk, Pingvin, hasonlók).

Így kicsit alternatív választ adnék, mert az átértékelés miatt ideillőnek érzem, mégpedig jelölném... na, melyik animét? Mindenki nyomjon el egy ásítást: igen, már megint a Madokát. Ez olyan volt, hogy már elsőre is el voltam tőle szállva, katarzis és el is agyaltam rajta meg minden, de igazán a revaccs alkalmával vágott be úgy, amennyire a legelső animém, a tizenéve nézett Evangelion óta semmi, pedig már felnőtt fejjel animézek, és nincs az mint anno, hogy hatásvadászattal meg tudnak vezetni. Akkor éreztem át igazán, mi is akart ez lenni, milyen rétegekkel bír, mennyi feldobott gondolati labda van benne, hogy az összes olyan kérdést érinti amik engem mindig is foglalkoztattak (sors-szabad akarat és egyéni erőfeszítések, legnagyobb vágy az életben amiért semmi nem drága, ciklikus és lineáris idő-és világszemlélet) és ezekre nem a szokott animés sablonválaszokat adja, végül pedig hogy valahol mekkora szemét trollkodás az egész, de ez is olyan kitekert-kicsavart módon, ahogy szeretem ^^ Szal legzseniálisabb anime amit valaha láttam, függetlenül attól hogy nem tartalmaz minden hülyeséget amit a fanok bele akarnak gyömöszölni (én legalábbis tudom mi a head-canon és mi az ami ténylegesen benne leledzik), de azóta is ég a pofám, amikor eszembe jut, hogy először nevetséges 9feléfeléfelé/10-t nyomtam rá, mert utólag jöttem rá, hogy egyszerűen nincs olyan nagy szám amivel ki tudnám fejezni ezen anime értékét (mert a Geass S1-et, TTGL-t, Gankut, Berserket, Haibanét, Mononoke Himét nem fogom visszvágni 9-re). Ennél a cuccnál képes vagyok ilyeneken is problémázni, micsoda gondok, ugye?

Karakterfronton ehhez kapcsolódóan természetesen Homura az, akiben sokkal többmindent találtam másodjára (és harmadjára) mint először, a topicjában elég wall of textet írtam róla, és szerintem még fogok is, és amúgy is mindenki tudja milyen beláthatatlan magas polcon van nálam az ISTENNŐ.

Ezen kívül még Misato (NGE) volt, akit eddig alapjáraton ugyan kedveltem, de a mostani újranézés alkalmával tudtam igazán elhelyezni mint felnőtt karaktert a maga felelősségvállalásával (Shinji és Asuka felügyelője + hadműveleti vezető) és a lelki problémáival.

És úgy tűnik, Okarin lesz a mai nap befutója Mert én is majdnem úgy jártam a Kőkapuval mint Hikari, pont miatta: 2 rész utan annyira irritáltak a Kyoumaként előadott baromságai, hogy szó szerint csak az opening és Daru hülye beszólásai miatt néztem tovább. Aztán egyszer csak azon vettem észre magam az 5-6. ep környékén, hogy nevetek az őrült tudós perszónáján, végül nagyon is normális karakterré teljesedett ki (sőt!).

Ps. a Lain-el tizenévesen úgy voltam mint Junchi: nem értettem, sok volt a WTF, satöbbi. mostanában tervezem újrázni, kíváncsi vagyok hogy jön majd le.

Olyanból viszont Dunát tudnék rekeszteni, akiket/amiket eleinte kedveltem, de aztán megutáltam.

Holnap kiélheted magad

[Catrin]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Bevallom se akkor, se azóta, hogy feldobtam ezt a kérdésötletet nem agyaltam rajta, hogy nekem volt-e ilyen. XD És most is nehéz szülés volt.

Az beugrott, hogy öcsémmel még gyerek fejjel is, mikor anno először láttuk a Yugioh a Pokémon vagy az Inuyasha első részét minden esetben rávágtuk (akkor már-már le is csengett DB és SM fanság utánXD), hogy mi ez az új hülyeség már megint. Tiszta gagyi, aztán persze mindegyik kötelező program lett, és elég hamar megszerettük.

Később a hímem - még a kapcsolat elején?XD vagy korábban?, már nemtom - rávett ilyenekre, hogy Code Geass és Macross Frontier, amik amúgy nem igazán érdekeltek, mint robotos rettenetek. Az MF-t a végére nagyjából megkedveltem, mindenesetre akkor jött az ötletem, hogy nézzük már meg a retrót is, attól fogva lettem macross és félig-meddig mecha b*zi. Aztán a Frontier is egy revaccs alkalmával sokkal jobban beszippantott.
Ami pedig a Hangyás Lajost illeti, az első évad végén olyan volt, mint az FSN: nem rossz, csak engem nem érdekel, majd a második évadnál (IGEN!XD) már egész beleszerettem, és kb. ott jöttem rá, hogy Sunrise nem egyenlő Inuyasha. XDXD

Kara no Kyoukai
Majdnem mindegyik filmen bealudtam, annyira unalmas volt!!! Második próbálkozásnál rájöttem, hogy hülye vagyok. Harmadiknál rájöttem, hogy imádom. XD

És biztos volt még, csak ennyire sem lényegesek, de most nem agyalok tovább.

Karakterek?
Őőőőőő, hm. Passz. Lehet, hogy volt. Talán Basara a Macross 7-ből tűnt elsőre elviselhetetlen baromnak, de hamar ráéreztem. Gosick szereplői maguk voltak a megtestesült unszimpátia, de 1-2 rész alatt ez is elmúlt. Tuti volt még... de maradandó emlék vagy nagyon drasztikus utálomból imádomra váltás az nemigazán.


Ps. Okabe nálam szerelem volt első látásra.

[scineram]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Őszintén szólva nem nagyon jut eszembe ilyen példa, nem túl gyakori, hogy valamiről a rossz véleményem jobbra forduljon. Esetleg a Mahou Shoujo Ikusei Keikakut említhetném, amit elég rossz szemmel kezdtem el nézni, mire rájöttem hibámra. Általában ha valami királyság, azt hamar levágom. Az ellenkező irányú mozgás sokkal inkább jellemző.

[Titkos]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Anime: Surci már "lelőtte", de nekem ez egyértelműen a Madoka. Emlékszem, amikor futott, mindenhol szénné volt hypolva, itt Aoin is és bár szinte minden egyes aspektusa taszított, adni akartam neki egy esélyt, úgyhogy mint minden animénél, itt is megnéztem az első három részét. Ami baromira nem fogott meg, még a harmadik rész végén lévő "sokkolás" sem ütött be túlzottan (jó, oké, hogy már előre lelőtték, de na... XD), úgyhogy on-holdra raktam és úgy voltam vele, hogy "oké, a hype miatt majd azért egyszer még végigszenvedjük, de az tuti nem a közeljövőben lesz". Aztán amikor ment a Jameson-féle tukmálás a nyáron ( ), Surciék rádumáltak, hogy nézzem újra. Nos, az első három epizód továbbra is egy unalmas, vontatott nyögvenyelésként jött le számomra, viszont a negyedik résztől mintha egy baromi nagy történeti/hangulati pálfordulat következne be a sorozatban, mert onnantól átment finoman szólva is erősen élvezhetőbe, kis túlzással mintha onnantól egy teljesen másik sorozatot nézne az ember. Lényeg a lényeg: amennyit szenvedtem az első három részén, utána olyan könnyedén nyomtam le 4-től 12-ig, gyakorlatilag egy éjszaka alatt, mert faltam az epizódokat, nem bírtam lerakni, minden részben volt valami olyan húzás, ami után muszáj volt a következőt is elindítanom, mondván, hogy "ÚRISTEN, ebből mi lesz???" Szóval még egyszer köszönöm, hogy rábeszéltetek, tényleg egy élmény volt.

Karakter: Talán Kuwabara Kazuma a Yu Yu Hakusho-ból. Amúgy sem szoktam csípni az olyan shounen karikat, akiknek egyetlen életcéljuk, hogy a főhős riválisai legyenek és folyton őt akarják elverni. (Kivéve, ha ez kellően érdekes, pl. Goku - Vegita, vagy ahol a "rivális" kvázi szerethetőbb, mint maga a főhős, pl. Ranma - Ryoga. XD) Na és akkor ennek az animének is feltűnik az elején egy ilyen kötekedő gyökér, csak itt még rá is tettek pár lapáttal, lévén a feje is ritka debil, illetve kapott egy olyan szép hagymás törtburgonyára hasonlító frizurát, hogy az idióta viselkedése mellett még a külseje miatt is nehéz volt komolyan venni. És akkor elkezdte nyomni a klisédumát, hogy "Urameshi, ma végre, én Kazuma Kuwabara le foglak győzni!", mondom Jézusom, mi jön még... Aztán szerencsére pár rész után az egész karakter elkezd átalakulni és a történet fele körül már a kedvenc karim volt a teljes szereplőgárdából. Pl. elég hamar kiderül, hogy nem az a kőbunkó, verekedős, utcai "gettólegény", akinek én gondoltam

SPOILER

---

pl. amikor jobban kiborul Yusuke temetésén, mint bárki a jelenlévők közül, vagy amikor az egyik enemy of the week a kiscicájával zsarolja, stb.

, később arra is rácáfol, hogy annyira buta lenne, mint elsőre látszott,

SPOILER

---

zseniális húzás volt, amikor a Dark Tournament alatt azért tetteti magát halottnak, mert tudja, hogy shounenekben létezik a "nakama power" és ha Yusuke halottnak fogja gondolni, akkor gyászában akkora powerupot kap, amivel le fogja tudni nyomni az aktuális gonoszt és a legnagyobb lol, hogy ez a terve totál bejött neki XDDD

, illetve azt is fontos kiemelnem, hogy szintén nem néztem volna ki belőle, de ő lett a sorozat comic relief karaktere, ráadásul nem amolyan Jar Jar Binksesen, hanem az ő beszólásai/jelenetei többségében valóban működtek. (Oké, itt gyorsan meg kell említenem, hogy persze ehhez sokat hozzátett az egyrészt rulez magyar szöveg, másrészt Gáspár András zseniális Kuwabara- szinkronja. A "Kész, most már hivatalosan is be vagyok szarva!" nálam mai napig a sorozat legjobb mondata. XDDDD) Sok érzelmes jelenetet is kapott, pl. tényleg teljesen együttérez vele a néző, amikor

SPOILER

---

épp sikerül átvágnia a démonrácsot, de ahhoz már nem elég gyors, hogy Yusukét megmentse és az ezen való kesergéséről nem az jut az ember eszébe, hogy "na basszus, jön az emózás megint...", hanem tényleg teljesen együttérez a karakterrel.

Szóval na, a kezdés ellenére kedvenc YYH karim lett, szerintem őt elég hülyén vezették fel, bőven jó lett volna úgy is, hogy mondjuk Yusuke legjobb haverja, akivel azért rendszeresen oltogatják egymást, mint haverok, de ennyi, mert igazából annyira elfeledkeztek utána erről a "mi elvileg riválisok lennénk" témáról, hogy én eleve be sem hoztam volna. Ja és nagy szemétség volt az utolsó arcból kihagyni, baromira érződött a hiánya, jóval "sótlanabb" lett a finálé nélküle. Nem hiszem, hogy akkora meló lett volna valamilyen "shounen varázslattal" megoldani, hogy ő is átmehessen a démonvilága fightolni a többiekkel együtt. -____- (Jó, igen, rémlik, hogy mondogatták, hogy ott még a levegő is annyira mérgező, hogy egy normál ember egyből megmurdel tőle, meg ilyenek, de Koenma rányomott volna valami "Divine Shield" spellt, ami őt ettől megvédi, vagy bármi és máris csatlakozhatott volna.)

[iskariotes]

16. Nap Leginkább utált történeti és egyéb klisé(k) animében

1, Megvédelek ígéret = tuti halál
Amikor egy karakter (esetek 99%-ban férfi) azt ígéri egy másiknak (esetek 99%-ban egy nőnek), hogy ha bármi is történik ő megfogja védeni bármitől és bárkitől az egyenlő a halálos ítélettel, különös képen ha ezt egy flashbackben látjuk.
2, Mecha
Az összes mechát miért csak tinik tudják vezetni? Másoknak miért kell évekig gyakorolniuk, mire a vezetéshez engedélyt kapjanak, mások meg rögtön képesek erre?
Élet halál harc volt két mecha közt a jó győz, de a gépe teljesen leamortizálódott. De sebaj a gépész csapat, amely egy öreg szakiból, egy (viszonylag) dögös csaj asszisztensből és egy lökött mérnökből áll egy éjszaka alatt simán helyre pofozza.
De végül amit nagy utálok az a slusszkulcs problémája. A mai világban még egy robogónak is van indítókulcsa, de a jövőben bezzeg, csak be kell ülni megnyomni a power gombot és uzsgyi neki. Komolyan ilyen szempontból a TTGL egy nagyon kifinomult darab volt.
3, Katana a legyőzhetetlen fegyver
Oké a katanas harcok jól néznek ki. . . a XVI. században játszódó sorozatokban, de a XXX. században? Ne már komolyan 1500 év alatt az emberiség nem talált ki jobbat? De ami még ennél is bosszantóbb, hogy a katana mindent ismétlem mindent képes átvágni. Giga-mega mecha no problémo, komplett flotta semmiség.
4, Filler ami komolyan veszi magát
Sokakkal ellentétben én nem utálom a fillereket zsigerből. Úgy gondolom, hogy az ilyen részek alkalmat nyújtanak arra, hogy az addig háttérbe szorult B és C vonalbeli karaktereket kicsit jobban bemutassák, mint a canon storyban. De amikor egy random fillerben előhozakodnak olyan ötlettel, hogy a főhős meghalhat vagy bármilyen módon hatással legyen az eredeti cselekményre azt utálom. Ki hisze el, hogy a töltelék részbeli gonosz olyan erős, hogy elpusztítsa a főhőst? Ki?
5, Hadsereg = kidobott pénz
Van egy gonosz aki rendelkezik egy komplett hadsereggel, de ő áááá véletlenül sem használná fel arra, hogy megölje az ellenségét (és kis csapatát), hanem inkább majd személyesen olyan egy az egy elleni párharcban méri össze az erejét.
A másik meg, hogy ha be is veti a seregét akkor persze, először csak a legcsicskábbat küldi ki és majd folyamatosan jönnek az egyre komolyabb hadtestek. Az a trükk meg senkinek sem jutott az eszébe, hogy egyszerre rájuk zúdítsa a komplett hadseregét így elpusztítva az alig 10 emberből álló jókat.
Ja még egy! A gonosz hadseregébe csak híresen rosszul célzó, fennhéjázó, totálisan alkalmatlan pojácák kerülhetnek be. Leszámítva azt az egyet aki igazán coolos, de ő úgyis át fog állni a jókhoz (vagy legalábbis szép halála lesz).
- Al kategória, de létező: a békés nemzet mely gazdag és boldog és egy árva kannyit sem költ a hadseregére, mélyen megdöbben azon, hogy a gonosz nagy és erőszakos szomszéd ország/galaxis/szoba megtámadja őket.
6, Ez a jelenség
7, Az anime hősök vagy a suli legjobb (mit kamuzok itt Japán legjobb) tanulói vagy az egész iskola messe legrosszabb tanulói. Olyan átlagos 3 egésszes tanuló miért nincs?
8, Végső technika = olyan nem létezik
A karakterek mindig elmondják, hogy ez a végső technikájuk majd 20 résszel később egy újabb végső technikával állnak elő.
9, A jövőben a világot egy cég irányítja amit természetesen egy bishi of bishi vezet aki max 20 éves (vagy legalábbis annyinak tűnik).

[Rui-chan]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Karakter: Selvaria Bles a Senjou no Valkyriából. Vele az első helyzet állt fent, az elején még totál nem bírtam, legfőképp azért, mert a többi hölggyel ellentétben neki dinnye méretű dudákat rajzoltak. Ez eleve a játék hibája, az anime csak átvette, viszont akkor is idegesített a dolog. Emellett a túlzott Maximilian-samázása sem tett túl jót a képnek, ami kialakult bennem róla. Ahogy haladt előre a történet és szép lassan megismertem a múltját, jobban beleláttam a karakterébe, úgy értettem meg egyre inkább a cselekedeteit.

Az eléggé meglepett, hogy amikor gyerekként néztem a Sailor Moont, akkor az Inner Senshiket jobban bírtam. Utána olvastam a mangát, valamint a Crystal 3. évadában kerültek elő az Outer Senshik és már sokkal inkább feléjük billent a mérleg. Talán a koruk miatt, Saturn kivételével az idősebb generációt erősítik.

Anime: Az nálam is a Lain volt. Amikor először belekezdtem, leginkább untam, a 2. résznél tovább sem jutottam. Néhány évre rá újból elővettem és teljesen másképp hatott rám. Persze kellett egy ajánlás, aminek hatására eszembe jutott, hogy korábban nem igazán volt jó a viszonyunk, de úgy voltam vele, egy próbát megér.
Az Utena nem teljesen illik bele a kategóriába, mert azt első alkalommal sem utáltam, csak túl töménynek éreztem az akkori hangulatomhoz. Elsőre azt is abbahagytam 4-5 epizód után, évekkel később vettem elő újra, akkor néztem végig.

[annarancs]

18. Karakter és/vagy anime, amit régen szerettél, de ma már utálod/nem kedveled?

Erza Scarlet (Fairy Fail). 6-7 évvel ezelőtt még tetszett a karaktere, de azóta rémesen unalmassá és idegesítővé vált a természete és a vastag plot armorja. Maga az anime/manga is izgalmasabb volt még az elején (vagy csak fiatal voltam és tapasztalatlan :'D). Manapság elképzelhetetlen, hogy a jófiúk közül valaki csatát veszítsen, de a pálmát mégis a főbb szereplők "halála" viszi: az egyik fejezetben megölik őket komoly drámázás közepette, majd néhány hét múlva kiderül, hogy igazából mégsem haltak meg/rejtélyes körülmények között feltámadtak...

Ha elfogadom, hogy a Handa-kun a Barakamon előzménye, akkor Kawafuji Takao a régen szimpatikus, ma már utált karakterek mintapéldánya. A Barakamonban sem volt feddhetetlen, de azért kedveltem, az előzményben tanúsított viselkedése után azonban nem értem, miért barátkozott vele később is a főszereplő...

18. nap - Kedvenc női mellékszereplőd animében/mangában

Sakakibara Shuna (NG Life), An Lili (Akatsuki no Yona) és Taki Tooru (Natsume Yuujinchou).

18,5 - Kedvenc szereplőd, akinek nincs neme

Legyen mondjuk Phosphophyllite (Houseki no Kuni).

[Ricz]

18. Karakter és/vagy anime, amit régen szerettél, de ma már utálod/nem kedveled?

Na, Surci szerint kiélhetem magam ebben.

Kezdem a sort azokkal, amiket anno fordítottam is (vagy még fordítok, de szenvedek vele), de aztán eléggé lelkesedésem szegték.

Fortune Arterial: Akai Yakusoku - 2010-es a cucc, egyike volt az első szezonosaimnak. Szép grafika, akkor még kellemesen elviselhető szereplők, és egy érdekes felvetés, amiből semmi se lett. Az egész sorozat arra megy ki, hogy miként rendezzenek meg egy iskolai fesztivált. Ez teszi ki a cselekményt, és csak másodlagosban a generic főhős elveszett emlékei után szaladgálást, és a kérdést, miköze van egymáshoz neki, a testvárpárnak és a vámpírcsajnak, illetve a vámpíroknak miért olyan nehéz köztünk élni, az emberi életet választani. Nagyon jó kérdéskör, csak kár, hogy mire feleszméltem, eltelt 6 rész, elkezdtem unni, és alpári módon kommentáltam meg a sorokat, annyira nem történt semmi, nem haladt semerre, és csak belógatták folyton, hogy "fú, majd a következő rész elkezdi a történetet rendesen!" Viszont végig megcsináltam a sorozatot, már csak becsületpróbaként is.

Kantai Collection - Tartozom egy vallomással: szeretem ezt és a Strike Witches-t annyiban, hogy a világháborús anekdoták, események remek áthallással feldolgozásra kerülnek. Az SW-nél a pilóták sztorijai, a KC-nél a japán haditengerészeté. A dolog ott siklott ki, hogy rengeteg felesleges SOL elemet zsúfoltak bele, mint a főzőverseny, az idolháború és a fesztiválozás. Egyik-másik karakter egész érdekesen nyitott, de hamar megutálható lett (pl. Yuudachi az állandó poi-ozásal, amiről a remodeling után leszokott nagyrészt; Kongou a nagy britmániájával stb.), illetve több dolgot a játékból úgy implementáltak, hogy az több kérdést és fanyalgást vet fel, mint azt kéne. Persze, mémelhető volt rendesen (Asterix vs. KanColle, Egy ujjal nyíló Csodaország, és a kommentárok se maradtak el [1], [2], [3], [4], [5]), szóval szeretem gyűlölni, mennyire elbaltázta azt, amit egyébként az SW még jól csinált. A 3. résztől kezdve szántam a végéig, és a végén tettem ki a pontot az egészre.

Eroge! H mo Game mo Kaihatsu Zanmai - A hentai is anime, és ha valaki nagy pofára eséseket akar keresni, akkor itt tegye, mert részenként akár 10 emeletes zuhanások is történhetnek. Az alapsztori nem egy nagy etvász: egy visual novel fejlesztő kiscég bajban van, ezért felvesz a 4 fős, csak női gárdájából álló személyzethez egy 18 körüli srácot, aki irdatlan mennyiségű pornójátékot tolt. A cég a megszűnés szélén, miutána debütáló játékuk minden lett, csak erotikus nem, így most kell nagyott dobbantani, és kell a srác szakértelme. Ez is egy VN adaptáció, kifejezetten nukige műfajban (vagyis a sztori mozgatója a szex, bár ez "a tapasztalatlan lányok pornójátékot csinálnak" felállás esetén nem is lehetne másképp), és a sorozat ebbe kutyul bele. 2011 őszén kijött 2 rész, ami a Kisara route-ot dolgozta fel nagyvonalakban, a végén leadták a játékot, összejöttek a sráccal. Kész, slussz, lezárva. Majd újranyitották, hogy "hohó, 3. rész!" - oké, ebben már Momo történetét adták elő, szintén azzal, hogy játék kiadva és feleségül ment a sráchoz, plusz terhes tőle. Oké, egy új vonalat megcsináltak, kicsit összecsapva, de elmegy. Aztán megint nyitva a rekord: 4. rész. Semmi nincs benne, édeshármas volt benne Kisarával és Momóval valahol a sztori közepe táján. Majd 5. rész: eladják a játékokat, az egész a Comiketen zajlik, de ez már nettó a dugásról szól. Ha eddig még úgy voltál vele, hogy hentai karakterhez mérten a lányok okék, itt fogod őket a pokolba küldeni, az ziher. Majd . rész, ahol már láthatóan elfogyott a büdzsé: rotoszkópolt fényképekre animálták a karaktereket, és a játék eladások után közvetlenül játszódik egy szabadtéri onsennél. Vagyis 3x zárták le a tetves művet, és egyfolytában csak fejték... Az elején még tetszett, mert egész kellemes volt az akkori (és persze a mostani) felhozatalhoz képest, nem volt benne durvulás, és valamennyire a keretet is szolgálta a szexjelenet. Aztán ki az egészet az ablakon, a minőségellenőrt felakasztották, az irodáját felégették és sóval hintették be, és minden animátornak enni adtak éjfél után...

SPOILER

---

(Szörnyecskék referencia)

És most olyanok, amikhez csak nézői viszony fűz:

Elfen Lied - Aligha kell kifejtenem a dolgot. Pszichológiailag egy katyvasz, értelmetlen kavalkád, ami elsősorban az edgy-ségre, szenvedésre, nyugtalan érzésekre fókuszált. Az anime előtérbe tette a gore-t, míg a manga csak a végén (istenem, basszus, az a befejezés... mi a f@&#om volt az?!) hozta ezt a formáját. Valahogy úgy érzem, ugyanezt a receptet csinálta a Tokyo Ghoul két évaddal animében (látatlanban mondom, csak a rengeteg fant olvasva), aminek a második évadát az első imádói is előszeretettel csapkodják meg --- vagyis a mostani évtized EL-je a TG lett ezen a téren.

Byeolnara Samchongsa - Asszem már említettem ezt egy korábbinál, hanem egy másik topikban. A 60-as évek végétől, amit a koreai rajzfilmgyártás leművelt, arra aligha van mentség - a propagandaműveket leszámítva, azok léte sajnos érthető az állandó feszültségek miatt. Lényegében semmi mást nem csináltak, csak az éppen aktuálisan népszerű japán animékből, játékokból loptak karakterdesignokat, de olykor azért a nyugati kultúrkörből is nyúltak rendesen. A Byeolnara Samchongsa talán még azt mondom, a legötletesebb közülük, mert elég sok dolgot nem vesz észre elsőre az ember (mint az Odin-Yamato-Arcadia összeolvasztásából született hajót), vagy mert vannak apróságai, amiket ha más nem emel ki, fel se tűnik (ilyen volt nekem az elsősegélyláda a lezuhant űrhajón: 20 évig éltem úgy, hogy épp csak nem szúrta ki a szemem, pedig gyerekként rongyosra néztem a szalagot). Lopás útján akartak saját történeteket elmesélni, amikbe annyi energiát se öltek, mint amennyit felemésztett a kutakodás, hogy mi kell az összerakandó anyagba --- ez pedig nem útja a saját hang és stílus megtalálásának, akárhogyan is nézzük.

Szinte az összes ecchi, amit egykoron néztem. De hogy címek is legyenek, amiket biztosan: Akikan!, Amaenaide yo!, Asobi ni Iku yo!, Asu no Yoichi, B Gata H Kei, Baby Princess 3D Paradise [0] Love, Freezing, Girls Bravo!, Happy Lesson, Hisghschool DxD, Ichiban ushiro no Daimaou, Kanokon, Kono Naka Hitori..., Kore ga Watashi no Goshujin-sama!, My Heartfelt Sympathy, Onegai Sensei, Onegai Twins, Oniichan no Koto nanka Zenzen Suki ja Nai n da kara ne!!. Magyarázatot remélem nem kell csatolnom. De ha mégis, akkor az, hogy "levontam ezekből a tanulságot".

És a mintegy 840 látott hentai cím közül kábé annyi, hogy ami a mai napig tetszik újranézve is, épp csak nem nyújtom ki mindkét kezemen az összes ujjam. (Igen, ezért se lep meg, miért társítanak ezzel a műfajjal, ha épp a fordítás nem lenne elég. Bár az utóbbit lenyestem, hogy kész, amit még meg szeretnék csinálni, azt megcsinálom, de utána el lehet felejteni tőlem.) Ha egyet kéne mondanom, ami miatt az arcomat kaparom, az az Imouto Jiru. Az ok meglehetősen prózai: az, hogy a kidolgozás egy nagy határ kaki, még rendben, mert nem egy Obtain Future (a legrosszabb H-stúdió, amit ember a világra sz*rt) cím. A hangok elmennek, van a műfajban sokkal rosszabb is. A történet: nem túlzottan nagy szám, az Anejiru mintájára itt is a tesóktól, csak nővérek helyett húgiktól kell egy természetfeletti entitásnak nuninedvet gyűjteni, hogy az megbékéljen. De ami végett itt van, az a szövegkönyv. Nagyon szar, negyeddimenziós, élettelen és sótlan szövegekre vagytok kíváncsiak? Akkor nem is kell messzebb mennetek ennél. Nem vagyok egy perfekt japános, az elmúlt 8 évben többet felejtettem, mint tanultam, de ezt még mindig megértem az utolsó mukkig, olyan primitív a forgatókönyv. Annak idején egynek elment, ma a hányinger tör rám tőle emiatt.

[Junchi]

18. Karakter és/vagy anime, amit régen szerettél, de ma már utálod/nem kedveled?

Ha anime, akkor első helyre nálam mindenképp a Death Note kívánkozik, amiben az az érdekes, hogy mindössze három év telt csak el az első vaccs és az újrázás között (nem, nem az Enimekszes verzió volt a rewatch állomása, Light hangja kiborítóan rossz lett), úgyhogy mindenképpen annak tudom be a korai vonzerejét, hogy valami 30. megnézett animém lehetett csupán.

Több dolog is egyértelművé vált számomra, miután újráztam ezt az animét (ráadásul addigra hozzáolvastam a mangát, ami csak tovább rontott az adaptáció megítélésén) és hiába az egyébként nagyon is win alapkoncepció, ha végső soron arra fut ki a dolog, hogy látjuk, ahogy egy meg nem értett, istenkomplexusos (tinédzser)zseni, aki fölös kapacitásait nem tudja mire használni és szokás szerint megvan arról győződve, hogy érti a Világ működését, valamiért tisztában van annak romlottságával (miért amúgy, mikor semmi nem indokolja ezt, nem zajlik körülötte semmi olyan esemény vagy lenne részese közelebbről az apja munkájának?) és hát látszólag a cúna emberek azok, akik valahogy nem értik őt meg, ezért aztán stuff happens. Szóval nem tudom, de nekem ez, ahová ténylegesen kifut a sztori (első fele), tipikusan az a fajta "összeesküdött ellenem a világ" kezdetű és végű tinédzserdráma, ami teljesen nyíltan teszi full shounenné ezt a cuccot, ezért sem értettem soha, miért akarják a fanjai olyan nagyon egy "demográfiai csoportot tévesztett shounennek (read: seinen)" beállítani, mikor baromira nem az, még az egyébként egész használható "szabad-e...?" morális kérdések ellenére sem.

A másik, hogy tele az egész sorozat asspullal, ami főleg L részéről egy idő után az őrületbe kergetett. A manga egy fokkal jobb ezen a téren, ott azért jobban árnyalva voltak ezek a csavarok vagy egyszerűen ügyesebb volt a felvezetés és kivitelezés, ellenben az anime sokszor a legkisebb csavart is olyan nagy csinadrattával adta elő, hogy csak lestem. Az L utáni epizódokat (élén a két gyökérrel, alias Near és Mello) meg szerintem fölösleges még külön minősítenem, mikor azt még a sorozat fanjai sem csípik, ami animében ráadásul triplán gáz a kivágott és átírt jelenetek miatt.

Nem mondom, hogy rossz anime a DN, sőt inkább volt szórakoztató, semmint érdektelen vagy idegesítő, de nálam egy gyenge hatosnál nem ér többet.

A shounen-fight cuccoknak nem nyitok külön bekezdést, itt szimplán arról van szó, hogy egy idő után kinőttem ezt a "műfajt", ráuntam, elegem lett belőle, úgyhogy ide lehet képzelni a mai fejjel is megtűröm azért üdvöskéktől (Inuyasha, első Yu-Gi-Oh, YYH) az elmegy kategóriás címeken át (One Piece, sima DB) az inzultálóan rosszakig (Reborn, Beelzebub, Fairy Tail, Bleach, Naruto) mindegyiket. Ami kivétel, az animében a Gintama és mangában a Kenshin (meg a Claymore, bár az kicsit másabb kategória), a többit nyugodt szívvel vágnám bele a Dunába, hadd folyjanak le egészen Nikápolyig.

Illetőleg ide kívánkozik még az első Fullmetal Alchemist sorozat (ami igazság szerint egy ordas nagy edgy shounen, csak jobb álcával), amit a Brotherhoodnak sikerült úgy elhalványítani, mint addig semmi másnak. (Még a szar humora ellenére is. Utálom Arakawa poénjait, ezért sem néztem Gin no Sajit.)

[tulokos]

17. Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Satoshi Kon ugrott be ehhez a kérdéshez, egészen pontosan a Perfect Blue. Ugyanaz a kérdés fogalmazódott meg bennem a film nézése közben, mint amit annak idején megjelenésekor a filmkritika tett fel, hogy ugyan miért anime lett ebből, és nem pedig élőszereplős film? Az anime világon belül nem, de azon kívül mint filmalkotást először kevésnek éreztem, nem elég átütőnek, aztán Satoshi későbbi munkáit felfedezve átértékeltem: valóban hozzáadott értékkel bír, hogy az animációt választotta "formátumnak".

18. Karakter és/vagy anime, amit régen szerettél, de ma már utálod/nem kedveled?

Junchi véleményét a Death Note soriról csak megerősíteni tudom: hihetetlenül túlértékelt. Amikor először láttam, akkor sem tetszett, de komolyan vettem; tudtam rajta izgulni. Most már csak megmosolyogtat, ha eszembe jut. Ráadásul itt már nem beszélhetünk az animált megjelenésről mint hozzáadott értékről.

Egyébiránt nálam majdnem az összes sorozat könnyen belecsúszik ebbe a kategóriába. Minél jobban beleásom magamat a nagy animefilmekbe (Ghibli, Satoshi, GitS stb), annál inkább találom laposnak és banálisnak a sorozatokat (persze minőségben az animefilmek nagy része is ide gravitál); tulajdonképpen másodosztályban játszanak. (Nyugaton ez fordítva van: ott a sorozatok váltak élenjáróvá [True Detective 1. évad; Westworld; Trónok harca stb stb] szemben Hollywood "marvel-kultuszával".) Két konkrét cím jutott eszembe, amiket becumiztam annak idején, mégpedig a Code Geass és Fate/akármi (a Zero megvezetett, kellett egy kis idő, míg észrevettem, hogy az egész univerzum a szemétbe csúszik).

[Surci]

18. Karakter és/vagy anime, amit régen szerettél, de ma már utálod/nem kedveled?

Ahogy a tegnapi kérdésben, így a maiban sem tudok igazán korrekt választ adni animanga fronton. Direkt végigmentem MAL-on, de nem nagyon van olyasmi amit régen szerettem ma meg rá se tudnék nézni. Talán kettő, de ezeket se utálom, inkább csak a "röhej"-kategóriába mentek át Az egyiket már említém a tavalyi kihívásban, a másik pedig a Spriggan c. OMGSERIOUS seinen mozi, tele mindennel, amivel a tizenéveseket be lehet etetni: edgy légkör, VÉÉÉÉR, eksön, áltudományos makettdumák, álmisztikus háttér Noé bárkájával és az evolúcióval, satöbbi. Ahogy a Hellsing, ez is első animéink között volt, el is voltunk szállva, aztarohadt, na ez, ez az igazi anime, nem ilyen Ranmák meg hasonlók Aztán egyszer újranéztem 6-7 éves animés múlttal, hát nem győztem röhögni a baromságain. Mondjuk az akciójelenetek még mindig jók, de komolyan venni lehetetlen, tartalmilag pedig a szokott parasztvakítás.

Átértékelés viszont itt is van,mégpedig az EGYETLEN IGAZ ANIME EVER: Evangélium. Már említettem mekkora padlózás volt amikor rájöttem hogy a sztorivonal és főleg a szimbolika alibi... Persze a meglévő erényeit és a cucc jelentőségét nem csorbítja, és a nemrégibeni revaccs után mondhatom, hogy továbbra is tetszik, csak azután az eset után kezdtem el figyelni arra, mi az igazi kontent és mi a hatásvadászat. Ám továbbra is nagyra értékelem.

Vannak olyanok amik régen nagyon bejöttek, de kíváncsi vagyok most hogy tetszenének. Pl. az Air-nak nagy fanja voltam, de szerintem ma már talán csak a nosztalgiafaktor miatt dobnék rá többet mint egy random Kulcs-féle melodrámás képregényre, ha egyáltalán. Vagy a Read or Die-ra is kíváncsi leszek, mert revaccslistán van és 10 éve baromira tetszett, de emlékeim alapján ma már inkább tipikus sónenfájtnak fog lejönni (elvileg ez is "seinen" ).

Karakter: Alucard Animés karrierem kezdetén egyik EPIC TOP karakter volt, fúúúöcsém, na ezt nevezem, A VILÁG LEGDURVÁBB VÁMPÍRJA bazze, KI SE LEHET NYÍRNI, mindig visszatér mint a Terminátor, akkora laza dumák mint az állat, Incognitót meg hogy felnyársalta már! És méééég hozzá bevillantották hogy Vlad Tepes és ő volt a Karóbahúzó és még a neve is anagramma, mekkora kreativitás!!!4 Azóta meg LOL. Nem utálom vagy ilyesmi, csak egyszerűen szétröhögöm magam rajta, és a Hellsing összes baromságán

Régi kihívás:

Kedvenc női mellékszereplőd animében/mangában:

Tsubasa Reservoir Chronicle mangából xxxHolic Yuuko. Nagyon tevékeny supporter (igen, a Holic mangán át LOL), pedig először abszolút semlegesnek tűnik. Viszont az a baj hogyha bármit írnék a szerepéről az óriási spoiler lenne...

SPOILER

---

Úgyhogy csak annyit, hogy úgy játékos a nagy interdimenzionális sakkjátszmában, hogy közben ő a Holic-beli szerepe a tét. Igen, a TRC-ben.

Nagyon jól össze van fésülve a két sztori.

[Catrin]

(Uhm, tegnap kihagytam a tavalyi Nijiiro Dayses és ebből kifolyólag MarixTomoya élményemet, akik kvázi mínuszból indultak nálam, aztán azóta is csak miattuk követem minden hónapban a rawot, na mindegy.)

18. Karakter és/vagy anime, amit régen szerettél, de ma már utálod/nem kedveled?

Na ilyen sincs, de azért próbálkozom. Karakterek közül mondjuk most nem fogok senkit se kihúzni ebből a kába fejemből.

Animék?
Surci Aires felvetése lehet nálam is játszana (és nem ártana revaccsolnom pár animax korszakos darabot sem). Amúgy meg első FMA anime próbálkozást én kb. végig szerettem, aztán jött az a gyűlöletes utolsó rész és az a pusztulat film. ÖRI-HARI (na jó, a többi dolgával azóta sincs bajom, de így elcseszni valamit, fel nem fogom azóta sem, pedig még pár Shamballát kedvelő (<wtf) magyarázatához is volt szerencsém).

Kenshin, Kyoto arcig elmegy, aztán olyan szinten felhájpolódik, hogy Shishio után kész utálat a maradék 30 részt végiglesni... egyedül a Dame! ending érkezett onnan azóta is a toplistámra.

[Titkos]

18. Karakter és/vagy anime, amit régen szerettél, de ma már utálod/nem kedveled?

To Love Ru franchise, sajnos az animére és mangára egyaránt igaz lesz, amit most írok. A sima TLR egy átlag háremecchi volt, de részben az Urusei Yatsurától lenyúlt alaphelyzete miatt, részben, hogy itt aztán tényleg mindenféle csajtípusból válogathatott az ember, részben meg azért, mert nem félt bevállalni, hogy megfelelően sokat mutasson, jólesett olvasgatni/nézegetni. Története nem volt, de nem is igazán próbálkoztak vele a készítők, szal ők is tudták, hogy ezt senki nem a plot miatt olvassa/nézi, ha volt is valami "komolyabb szál" (pl. XY beteg lett és egy másik bolygóra kell kiruccanást tenniük, hogy a csak ott megtalálható gyógynövénnyel meggyógyítsák), az általában pár chapteren/epizódon belül lezárult. (Bár ilyen is csak a mangában volt, ha jól rémlik, a Motto TLR anime eleve az egyepizódos, ecchibb részeket dolgozta fel, az első sorozat meg félig filler volt. XD) Csajokból pedig bár szám szerint sok volt (tizenvalahány biztosan, nem számoltam utána, lehet voltak ők több, mint húszan is XD), érződött, hogy a két fő heroinával lesz valami, a többiek leginkább csak azért kerültek bele, hogy akinek mondjuk a dögös MILF iskolaorvos, vagy az idolcsaj a zsánere, az is megtalálja a számítását. XD Plusz hozzá kell tenni, hogy azért ilyen Queen's Blade, Freezing, stb. szinteket messze nem ért el az ecchi-faktor sem, tehát mondhatjuk, hogy még relatíve "ártatlan" (XD) módon nyomatták. XD És azért nem is valami hirtelen megváltozó sorozatról beszélünk, hiszen a mangája 18 kötetet ért meg és egészen odáig teljesen normális volt, ha változott is, akkor előnyére.

Aztán itt volt egy kb. egy éves (de lehet hosszabb, a fene sem emlékszik már ilyen részletekre XD) szünet, miután a manga a Shounen Jump-ből átkerült a Jump SQ-ba és To Love Ru: Darkness cím alatt tért vissza. A cím nem is lehetne ennél találóbb, ugyanis valóban igazi "sötét korszak" köszöntött ezzel a sorozatra, amivel egyébként sikerült elérniük nálam, hogy az azelőtt éveken át hétről-hétre követett sztorit végül az első 2-3 kötet után kénytelen legyek dropolni. (Ez főleg annak fényében "nem rossz" teljesítmény, hogy az alap TLR a mai napig az egyik kedvenc ecchiháremem, akkoriban meg kb. ez volt nekem "AZ" ecchi manga, szal képzelhetitek, mennyire kell eltoszni egy sztorit ahhoz, hogy ezek után mégis kivágjam a francba a folytatását. Az alap manga amúgy a mai napig itt van végig a polcomon németül, pedig kb. jó, ha két szót beszélek azon a nyelven, de mivel angolul nem adták ki, nekem meg kellett eredetiben, ezért ezt a köztes megoldást választottam. XD Csak hogy érezzétek a megfelelő fanboysági szintet. XD) Na, de a Darknessre visszatérve: sikerült kb. mindent a visszájára fordítani, ami az első sorozatban jó volt. Először is kitalálták, hogy ez most már egy "komolyabb" darab lesz, amihez hosszú, összefüggő történetet is írnak. Persze ez leginkább csak parasztvakítás volt, egyrészt ez az alapanyag ilyen közegben eleve halálra lett ítélve, mivel ezek a karik nem alkalmasak egy ilyen jellegű sztorihoz. Másrészt meg a "nagy sztori" kb. abból állt, hogy X csaj háremet akar építeni a főhősnek (ezt úgy a főhős és a többi csaj megkérdezése/beleegyezése nélkül, szóval ilyen igazi sunyi "én tudom mi a jó a nektek és döntök is helyettetek" módon, de mindjárt szó lesz a "drágáról" bővebben is...), míg Y meg ez ellen dolgozik. És kb. ennyi. Ráadásul ez is elég hamar borul, mert (surprise...), Y is "természetesen" elkezd vonzalmat érezni hősünk iránt, aztán hirtelen már nem is zavarja annyira a háremesdi. *facepalm* Persze character rape-et majd' mindenki kap, szóval nem csak az újonnan behozott karik (mivel úgy tűnik, az eddigi 15-20 még nem volt elegendő... -____-), hanem a régiek is, ráadásul ezt is olyan "ügyesen", hogy kb. pont korábbi jellemükkel tesznek tök ellentétes dolgokat. Szóval a tsundere hirtelen dugni akar, a megalkuvó moe egy kis "becsípés" után már rögtön ki akarja magának sajátítani MC-kunt, az eddigi kizárólag comic relief módban üzemelő idolcsaj kap egy fullkomoly fejezetet, ahol frankón ott bőg a srácnak, hogy "AZÉRT NEM AKARSZ ENGEM, MERT NEM VAGYOK TELJES ÉRTÉKŰ NŐ, IGAZ???" (Atyaég, nekem égett a pofám a mangaka helyett, amikor ezt a fejezetet olvastam...) és még lehetne sorolni, mert kb. senki nem ússza meg. Ja igen, a sima TLR viszonylag lolimentes volt, de az "új idők szavának" engedelmeskedve az eddigi főszereplő csajokat jól a háttérbe nyomjuk, hogy az ikerhúg lolik, az imouto fanservice, a kreol loli (bazeg, most esik le, hogy tiszta Illyás Kuro, most már még jobban utálom... XDDD) és hasonlók domináljanak. (De amikor az egyik alap sorozatos főhős csajt is szó szerint lolivá változtatták, ott már erősen meg akartam ölni valakit...) Ja igen, lesz ilyen yandere-szerűen kattant hülye, senpaiozó loli is, mert hát ERRE AKKORA SZÜKSÉG VOLT! -_____- Na és akkor ezt az egészet még megkorozták azzal, hogy csutkáig maxra húzták a fanservice-t, szóval amíg korábban még relatíve "ártatlannak" volt mondható 1-1 ecchi jelenet, addig most már majdnem szofhentai csodákkal kényeztetik az embert, ami lehet, hogy egyes mangákban/animékben még jól is venné ki magát, de hogy ez a TLR-ben nekem marhára nem hiányzott, az is biztos. (Pontosabban velem lehet beszélni, de akkor Yabuki ne parázzon itt, kezdjen el konkrétan hentai doujinokat rajzolni a saját karaktereiről és akkor meg van oldva a dolog. Hallottam is már olyan véleményt egy embertől, akinek szintén tele volt már a töke a Darknessel, hogy jelen formájában több értelme lenne, hogy átcsapjon az egész sorozat full hentaiba, mivel a sztorit, a karaktereket és a hangulatot immár teljesen szétbarmolták, ergo talán már csak ennyi örömünk lehetne ebből, hogy "yeah, végre dugnak!" XDDD) Ezekből csak egy példa: tsundere éppen hősünkkel "egyezkedik" a hálószobában, hogy most azonnal lefekszik vele, ha cserébe megígéri, hogy más lánnyal nem fog kavarni többé, a srác persze néz rá, hogy mi a jóélet történik itt éppen (ahogy az olvasó is), miközben az egyik ikerhúgica az erkélyről lesi őket és közben a lába közét simogatja és már a nyála csorog... Hogy is szokta Surci mondani? "Anyád!" Hát ja, valahogy úgy...

Szóval részemről erről a cuccról ennyit. Lehetne itt magyarázgatni persze, hogy a két sorozat között eltelt 1-2 év alatt volt egy csúnya válása a mangakának (mert amúgy tényleg), meg hogy a Jump SQ mintha egy fokkal "seinenebb" irányba vinne el minden sztorit (szal ez nem csak a TLR-en, hanem Rosario to Vampire-ön át a D.Gray-man-ig szinte mindegyiken megfigyelhető volt, amelyik átkerült ehhez a magazinhoz, érdekes módon az utóbbi kettőt viszont emiatt még nem barmolták szét és nem köpték teljesen szembe korábbi "énjüket"...), de ettől még mezei olvasóként pusztán a sorozatot értékelve (mentesítve azt mindenféle háttérben zajló magánéleti problémától) azt kell mondjam, hogy ezt bizony csúnyán eltoszták. Amúgy az is röhej, hogy elvileg Yabuki (akivel ezek a nem túl szép magánéleti problémák történtek) csak a rajzoló, az író egy Hasemi Saki nevű férfi (vagy nő, ezeknél a japán neveknél sokszor nem tudom... XD), fura, hogy az semmit nem szólt Y-nek, amikor az ennyire elkezdte hülye irányba vinni, hogy "ne haragudj öregem, értem, hogy az elmúlt 1-2 év számodra nem volt egy leányálom, meg hogy az egyik főcsajt a sztoridban az exnejedről mintáztad anno, meg ilyesmi, de last time I checked, ezt a mangát még mindig én írom, nekem meg nincs kedvem totálisan elbarmolni miattad", vagy akármi... Mindegy, kár érte, de ez a hajó már elment.

Na, de ha lúd, legyen kövér, biztos tökre meg fogtok lepődni, hogy az "először bírtam, de ma már utálom" karakter is pont ebből a fenti sorozatból kerül ki és pont a Darknessben kapott ő is egy jó kis elcseszett "karakterfejlődést". (Vagy inkább "átírást"...) Ő pedig Momo Belia Deviluke. (Akit nem vagyok hajlandó "Velia/Veila"-nak hívni, hiába így romanizálják egyes helyeken, tekintve, hogy a Deviluke család tagjainak középső neve mind 1-1 démonra utal, és Momo lenne Belial, szóval ez megint csak egy elcseszett japán átírás, mint a CG-s Karen-Kallen és hasonlók.) Na, de mit is kell róla tudni? Az eredeti TLR-ben az egyik főhős csaj ikerhúgicáinak egyike és eleve eléggé későn, de legalábbis a sztori (lol, "sztori"... XD) felén túl jelenik meg a tesójával együtt. Az alapsorozatban semmi bajom nem volt vele, az ikerhúgok eleve arra kellettek, hogy "friends with benefits" helyett ők legyenek a "sógornők with benefits", Nana non-stop hozta a tipikus tsundeRIE pukkancs loliszerepet, Momo viszont jóval viccesebb volt, ahogy néha random bemászott főhősünk ágyába, meg ilyesmi, de igazából az alap sorozatban egyrészt nem zavartak sok vizet, kvázi mellékkarik voltak, másrészt meg itt pl. Momo húzásairól még tényleg el tudtam hinni, hogy ő ezeket szinte ártatlanul csinálja, vagyis pl. oké, hogy bemászik Rito ágyába, de nem feltétlenül azzal a szándékkal, hogy "OMG, MEG FOGOM ERŐSZAKOLNI!!!444", hanem szimplán vele akar aludni, afféle gyerekes, kislányos meggyőződésből. Jó, oké, az ikertesója már azért nem egyszer kapott tőle "durvább" húzásokat, pl. amikor vitáik során többször megcsöcsörészte, vagy hasonló helyzetben kezdte fogdosni, de olyankor általában a másik is visszavágott, szal tök elvoltak ilyen "Timon & Pumba" (most fogja mindenki kivájni a mentálszemeit a párhuzam miatt... XDDD) két hülye - egy pár alapon. XD

Aztán a Darkness kezdetével kitalálták, hogy "fú, kéne valami plot!" és hirtelen Momót megtették mindenféle előzmény nélkül ilyen "fő háremszervezőve", ráadásul ahogy már fentebb írtam, maximális szexuális túlfűtöttséggel (de nem az izgató, hanem a fárasztó kategóriából, pláne, hogy amikor pl. egy tévedés miatt azt hiszi, hogy Rito most "jól megadja neki", hirtelen egyből becsinál, ebből is látszik, hogy ez csak egy kislány, akinek a szája nagy :P) és mások sunyi módon való manipulálásával. Oké, nem egy Yagami Light, meg eleve a TLR sem egy Death Note, de az pl. nem semmi, amikor pl. azért csinál vihart, hogy hősünket és az aktuális tsunderét jól eláztassa, hogy kénytelen legyen bemenni a sráchoz, aztán ott élvezkedik kint, hogy "fú, most hátha lesz ebből valami! :3", az meg még lolabb, amikor olyankor is próbál jobb színben feltűnni, amikor előnye nem származna belőle. Pl. kitalált a mangaka egy ilyen baromságot, hogy alakuljon a suliban egy Momo fanclub (ó bazeg... -____-), akik majd a főhőssel szemben "védelmezik Momo-chan ártatlanságát". (Tudjátok, egy újabb hülye shounen-klisé, ami nélkül ez a sorozat tök jól meglett volna.) Na most Momo ezeket lazán el is küldhetné a fenébe, de neeeem, mert akkor "oda lenne az imidzse", úgyhogy egyszerre próbál feléjük is jófejkedni, miközben azért mászna rá Ritóra az "ártatlanság". Király... Úgyhogy na, sikerült elérniük, hogy egy alapból jobbára semleges, de kedvelhető/aranyos karaktert frankón megutáljak a második szériára és ehhez kb. csak egy manipulatív, kanos kurvát kellett csinálni belőle, plusz "előléptetni" főszereplővé. Way to go!

[Rui-chan]

18. Karakter és/vagy anime, amit régen szerettél, de ma már utálod/nem kedveled?

Karakter: Szerintem ezen sokan meg fognak lepődni, mert a válaszom Sengoku Nadeko. A Bake alatt kedveltem és sajnáltam is, mivel ő volt az egyetlen, aki más átka miatt kapta a kígyót, nem pedig a saját defektje miatt. Akkor még megmaradt a gyerekkori barát szinten, vagy legalább is nem volt annyira érezhető, hogy a többi lányhoz hasonlóan, kipécézte magának a háremhőst. Aztán jött a Nise, majd a Second season és mintha teljesen más karaktert csináltak belőle. Nagyon durván elkezdett rámászni Araragira és a végére teljesen kifordult önmagából. Az a karakter, akit én megszerettem teljesen eltűnt.

Anime: Ez nem más, mint a Rosario+Vampire. Tegyük hozzá, hogy még kezdő animés koromban láttam és azóta sok minden átértékelődött bennem. Így utólag visszagondolva fogalmam sincs mit tetszhetett benne igazán. Egyedül Mizore, akit még mindig bírok, függetlenül attól, hogy mennyi idő telt el. Újra egyébként nem néztem, csak amikor szóba kerülnek a klisék, a túlzott fanservice, akkor valahogy ez a sorozat ugrik be róla. ^^"

[iskariotes]

17. Nap Karakter és/vagy anime, amit eleinte nem kedveltél/utáltál, de a végére/újranézés alkalmával átértékelted?

Gyorsan reagálok még mielőtt két napos csúszásba kerülnék.

Anime: Trigun és a Naruto. A Trigun azért csípte a szememet, mert gagyi western paródiának tartottam, de pár rész után eléggé megváltozott a véleményem róla. A Narutot meg vérbő gagyinak tartottam és talán III. Hokagén kívül senkit nem bírtam (Kakashi fárasztó volt, Naruto szimplán hülye, Sakuranak nem volt jelleme, Sasuke pedig blőe). De mert az Animax adta így néztem idővel meg egyre jobban megtetszett maga a világ. Talán a három sanin összecsapása hozta meg a fordulatot nálam.

Karakter: Ilyenem nincs. Akit kedvelek azt rögtön kedvelem, akit meg nem bírok az meg ugyan ott fog maradni.

[Titkos]

19. AMV-nap: kedvenc AMV(k) - akár kategória szerint: akció, charaprofil, dráma, stb... + egy szám, ami mellé szívesen készít(t)e(tt)nél AMV-t

Az a nagy helyzet, hogy az AMV-kkel hasonlóan vagyok már jó pár éve, mint a seiyuukkal: anno egy csomót megnéztem, letöltögettem (pláne amíg nem volt YouTube és AMV.orgról kellett a gépedre lementegetni, ha egyáltalán látni akartad valamelyiket XD), voltak kedvenceim is külön-külön, szinte animére vagy karakterre lebontva. Aztán valahogy ez egy idő múlva elmúlt, mondjuk az is igaz, hogy (elitista, oldfag mode on) nagyon felhígult már ez az egész manapság, most már mindenki AMV-ket csinál, de persze így a gagyik is megszaporodtak, kedvencem a paródiának lenni akaró, de általában csöppet sem vicces "anime crack" jellegű videóösszeállítások, vagy a másik, amikor ilyen futó sorozatból még csupán két epizód jön ki, de máris rárepülnek 35-en, csak mert most épp az a cucc a sláger, de mivel két epizódban még kevés matéria van ahhoz, hogy bármilyen tisztességes AMV-t ki lehessen hozni belőle, ezért kb. összevágják az adott két rész összes eseményét, majd alárakják valamelyik random kedvenc számukat és ennyi. (elitista, oldfag mode off)

A másik gond, hogy még ha lenne is olyan listám, amin az összes valaha kedvelt AMV-m rajta lenne, akkor egyrészt másnap reggelig linkelgethetnék itt nektek, mert annyi volt, másrészt meg pont ez az, hogy linkelgetni is nehéz lenne, mert ma már a YT is sokkal vérmesebb, mint anno, így egyrészt viharsebesen lekapja az összes olyat, amiben jogvédett dal, vagy egyéb kifogásolható dolog van, másrészt meg pont mivel oldfag vagyok, egy csomó olyan van, ami azért nincs is fenn YT-n, mert mire a YT egyáltalán létrejött, az AMV készítője már "nyugdíjba vonult", vagy legalábbis nem bajlódott ilyesmikkel, hogy az egykor AMV.orgra feltöltött fene tudja hány AMV-jét utána mind töltögesse fel még YT-re is. (Pl. most kerestem egy ősrégi, de szerintem eléggé eltalált Lupin III-as character profile AMV-t, naná, hogy nem volt fenn, utána meg találtam egy El-Hazardosat, de az is olyan volt, hogy 2007-ben töltötték fel azzal a szöveggel, hogy "Ezt Kazaaról szedtem le még naaaagyyooooon régen", szal értitek, egy olyan videó, ami már 10 éve is baromi réginek számított és írja azt is, hogy nem is ő csinálta, csak feltöltötte, mert szereti. XDDD Ugye ilyenekből szokott "háború" lenni, mármint ha valaki más videóját "ellopod" és feltöltöd a saját profilodra, de ezek olyan régiek, hogy a készítő nagy valószínűséggel már rég nem foglalkozik ilyesmikkel. XD)

Úgyhogy ahelyett, hogy a fél napomat AMV keresgéléssel/csekkolással tölteném, most csak egyről írnék inkább, de az egy komplett sorozat, ha úgy tetszik "antológia", de számomra inkább egy legenda. Ez pedig az AMV Hell sorozat. Gondolom sokan ismeritek, de aki nem, annak röviden vázolom: másfél órás videókról van szó (ezzzz azzz, a wall of text AMV változata, IMÁDOM! :3 XDDDD), viszont 1-1 szegmens bennük csak fél perc, vagy annyi sem és mindegyik szegmens valamilyen utalás, paródia, stb. (Ilyenekre kell gondolni most hirtelen, mint pl. fogták a Nightwish "Dark Chest of Wonders" című számát és bevágták a Grenadier animéből arra a jelenetre, amikor hősnőnk a melléből táraz újra... XDDDD) De persze voltak reklám-paródiák, jól összevágott jelenetek két külön animéből/filmből (amikor Asuka az EVA-val felemel egy csatahajót és azt összevágták James Cameron Titanicjával... XDDDDDDDD nagyon durva, hogy mindkét hajó ugyanott hasad ketté, meg ilyesmi... XDDDD) és még sokminden, amit most szintén hosszú lenne felsorolni. De a honlapjukon megtalálható egy komplett lista az összes AMV-jükben szereplő zene + jelenet kombókból, ahol bárki utánakereshet. XD Ami egyébként ajánlott, mert széleskörű popkult-, mém- és hasonló tudás szükséges hozzá, ha minden egyes poént elsőre érteni akarunk. (Meg persze hallás utáni angol szövegértés, mert sokat még így sem fogsz kihallani, pl. én bizony Cartman nyekergéséből a Yu Yu Hakusho alatt nem tudtam magamtól kihallani, hogy azt énekelné "fingerbang", ami Yusuke Spirit Gunjára utalt. XD) Mi haverral az utolsó 2-3 epizódot már inkább együtt néztük meg, vagy legalábbis brainstormingoltunk rajtuk közös chatben, pedig azért ennyire nem vagyunk hülyék, de pl. amikor AMV Hell 7-ben elkezdődött az "I'M MURLOC!" szám, akkor haver máris meg volt lőve, mert szegénynek köze nincs a WoW-hoz, így ott én magyaráztam el neki a viccet, más jeleneteknél meg ő segített ki engem. XD Aki meg azt állítja, hogy ő egyből vágott minden utalást, az vagy hazudik, vagy az interneten és a filmeken/animéken/gameken él 24 órában. XDDD Néhány poénról meg ebből a sorozatból értesültem, pl. hogy Madokából létezik egy Magical Molly paródia.

Persze, hogy azért a fanboyság ne legyen makulátlan, azt hozzá kell tennem, hogy a részek minősége erősen hullámzó. Az első két rész még inkább ilyen "kísérleti project" volt, nem véletlen, hogy azok talán még 10 percesek sincsenek, a három volt az igazi "az epizód, ami mindenki kedvence" (szal olyasmi, mint SW-nél a Birodalom visszavág XD), aztán kihozták a 0-t (ami szintén rulez, csak igazi "semmilyen korosztálynak nem ajánlott" kategória, tekintve, hogy tisztán hentai animékből csinálták és maradjunk annyiban, hogy nem épp a lightosabb fajtákból... XDDD), majd az utána következő részekre már nem annyira emlékszem, ott elkezdett hullámzani a színvonal (volt is valami változás, hogy aki a korábbiakat csinálta, az már nem foglalkozott a sorozattal és ez látszott meg rajta, vagy valami ilyesmi), viszont tavaly vagy tavalyelőtt azért még utoljára újra összeállt a csapat és megcsinálta a hetedik részt, ami elvileg most már tényleg a legutolsó epizód és bár a 3-as szintjét nem érte el "természetesen", de azért mindenképpen méltó lezárása lett a szériának. (És igeeeen, volt benne My Little Pony-s bevágás is! XDDDD Ráadásul egy olyan számra, amiről első hallgatásra nekem is az ugrott be, amit összevágtak belőle... XDDDD Haver közben ott rage-elt mellettem, hogy "MICSODA, HOGY MERTEK AZ ANIME SZENT VIDEÓJÁBA BERAKNI EGY AMCSI RAJZFILMET???", mire én: "Add fel, ezt magyarázom neked évek óta: az MLP már kvázi "anime", elérte azt a népszerűségi és színvonali "god tier" szintet, ami után már azzá lehet avatni!" )

Úgyhogy nálam ez az egész sorozat simán ott van "az anime aranykora" időszakban, az 50 megás gagyi animerész avik és hasonló csodák mellett, amik fémjelezték ezt az időszakot egy magyar animés számára. XD Hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyrészt már a harmadik résznél azt mondták, hogy nem lesz több, aztán ehhez képest kijött még négy epizód + a 0 (igazából ennél is több, mert voltak itt még ilyen plusz videók, mint pl. "AMV Hell Championship Edition"...), illetve hogy azóta is egy csomóan próbálták lekoppintani, persze egyik próbálkozást sem előzte meg olyan nagy volumenű összefogás és munka, mint az övékét, így hát legtöbbször olyan is lett a végeredmény. (Btw, aki ezt így most mind végigolvasta tőlem, az remélem érti már, hogy miért szoktam mindig azt mondani, hogy a Magyar AMV Rettenet kb. ennek a Tesco gazdaságos változata. Mert látszik, hogy ezerrel őket próbálnák másolni, de ugyanakkor egy "há' küldjetek be videókat, aztán ami Lugginak bejön, azt majd összefűzi egy 20 perces szösszenetté" előkészület nyilván soha nem szülhet egy olyan eredményt, mintha 10-20 fazon akár éveken át dolgozik megfeszítve, egymással egyeztetve egy projecten.)

Aztán persze mostanra már ez a műfaj is teljesen elkurvult nagyrészben, szal azért Luggiék mentségére szóljon, hogy ők legalább még próbálkoztak, de ha beírjátok YT-n manapság, hogy "anime crack videos", hát olyat fogtok látni, hogy kiskanállal kaparnátok ki legszívesebben utána a szemeteket. ^^" Hihetetlen mennyi kis tizenéves *cenzúra* gondolja azt magáról, hogy "jajj, hát ilyet én is tudok, meg a Pisti haverom röhögött rajta, amikor neki múltkor mutattam!", aztán összeraknak mindenféle semmitmondó, trollface-el, meg hasonló baromságokkal megspékelt "poénvideókat". Ez számomra meg valahol a műfaj meggyalázása, Zarxrax (AMV Hell fő agytrösztje) tutira nem erre gondolt, amikor a Hetes után azt mondta búcsúzóul, hogy: "But if you support the idea of AMV Hell--if its something important to you, it will still live on... through you."

Nekem igazából hiányozni fog ez az egész, mert oké, hogy az utolsó videó után elmagyarázták, hogy miért nem akarnak többet csinálni ennél, meg így is sokat letettek az asztalra, de azért mindig rossz, ha az embernek egy nagy kedvence véget ér. ^^" Azért aki még nem látta volna őket, hátha most ezzel kedvet csináltam neki hozzájuk, a Hármassal kezdjétek, ott egyből elválik, hogy fekszik-e nektek ez a stílus.

Ja, illetve a kihívás másik feléhez ("egy szám, amire szívesen készít(t)e(tt)nél AMV-t"): ebben meg az a lol, hogy nem is egyszer jártam már úgy, hogy nem csak a dal, de még az adott anime/jelenet is a fejemben volt, mondván, hogy "fú, ha tudnék videót vágni, ezt most tuti megcsinálnám!", vagy "nézzük már meg YT-n, hátha másnak is eszébe jutott már ez" (volt, hogy igen ), viszont sajnos most egy ilyenre sem emlékszem, és kétlem, hogy így hajnal egykor beugranának, úgyhogy inkább megyek aludni. ^^" Ez a post az általános teljesítményemhez képest kissé sovány lett, de az AMV Hell legyen veletek!

[Ricz]

19. AMV-nap: kedvenc AMV(k) - akár kategória szerint: akció, charaprofil, dráma, stb... + egy szám, ami mellé szívesen készít(t)e(tt)nél AMV-t

Nem vagyok egy nagy AMV-s, de egy pár darab tetszik. Ha valamit ki akarok nagyon emelni egyet, akkor a K-On! és a Detroit Metal City összeeresztése a Tenacious D és a Végzet Pengetője film tetőpontjára, a Sátánnal vívott metálpárbajra. Az AkrossCon 2009-re készített D-ON!

Bár a Tetsuwan Birdy Decode évadokra vágott My Super Girlfriend is tetszik, és ez ismertette meg velem a Theory of a Dead Man együttest.

Persze nem maradhat ki Member cimborám Csujjogatója, ami nettó trash, de amit nem tudok elvitatni tőle, hogy a csujjogató nótákra jellemzően van benne minden, mint egy tisztességes koldushányásban.

Ugyanez igaz MárkMann Evangelion mulatósára (Surci, ajánlom neked szeretettel).

Ezt a négyet tudom megnevezni igazából. Persze, ott a Magyar AMV Rettenet is, aminek pl. a 6.5 része kifejezetten könnyeket csal a szemembe. (Főleg az olimpiai bevágás a Golden Boy-ra. Az csontnélküli.) Oda csak egyet küldtem, de nem került bele. Cat Shit One-ra A hetedik tesvérből a Nyuszik dala.


Anno én is csináltam egyet, a Kyousougiga sorozatára Dawn (of a New World) címmel. Gyakorlatilag benne van a sorozat plotjának lényege (ami a második felét jellemzi): a világ, amely lassanként megsemmisül az istenek diszfunkcionális családjának köszönhetően, de helyrehozzák a végleges pusztulás széléről. Mindezt a Thy Majestie 2008-as albumának címadó átvezető instrumentális dallamára. Ebben a zene és a sorozat története összefonódik: az album arról szól, hogy miként pusztítja el egymást kölcsönösen a Menny, Pokol és az Ember a világunkkal. A Dawn az első átvezető, ami háború kibontkozásának nyitányát jelöli, viszont dallamvilágába becsempészhető a Jelenések Könyvének kicsengése: apokalipszisből az Új Jeruzsálem. (Nem vagyok vallásos, sem hívő, de azért ismerem a könyvet és a tartalmát.) Azt mondjuk ki kell emelnem vele kapcsolatban, hogy egyben a véleményem is kendőzetlenül tükrözi a világról, meg úgy az emberről az AMV. (Vagyis képes belemenni a saját pusztulásába, hogy mikor érzi a véget, hirtelen elkezdjen szélsebesen visszatáncolni.) Mondani se kell, túlmetáztam a legalapabb vágásnál leragadva.

De ha tervezni akarnék, akkor Sabatonra csinálnék párat. A Midway számra Kantai Collection, archív háborús felvételekkel és a Midwayi csatából mixelt jelenetekre. Illetve a Night Witches számra egy Strike Witches-t. Mindkettőt just4lulz alapon. Esetleg katonai légierős témát a Firestorm, hirtelen és gyors vágásokkal The Cockpitet, Strike Witchest, esetleg egy-két másik sorozatból, ha lenne olyan. (Ha van és, láttam is, akkor vagy nem jut most eszembe, vagy nem igazán illik a dallamhoz. Utóbbiból a Yomigaeru Sora ilyen.) Vagy más nem, kibékülök jelenetekkel olyanokból, mint a Hadashi no Gen...

[annarancs]

19. AMV-nap: kedvenc AMV(k) - akár kategória szerint: akció, charaprofil, dráma, stb... + egy szám, ami mellé szívesen készít(t)e(tt)nél AMV-t

Az AMV Hellből csak a 7-est láttam még régebben, de az tetszett. Majd valamikor bepótolom a többi részét is. A MAR-t is szívesen nézegettem a hullámzó (és egyre csökkenő) színvonala ellenére, az utolsó részeibe pedig még videót is küldtem. Sajnálom, hogy a 8. rész már nem készült el, mert végre olyan videókat sikerült összevágnom, amikkel aránylag elégedett vagyok.

Régen az unokatestvéremtől dvd-ken kaptuk az animéket, de AMV-ket is írt ki nekünk, ezek közül ez a Gravitation a kedvencem. Manapság ritkán nézek ilyesmit, az a kevés videó közül pedig ezeket emelném ki: Gintama in a nutshell, Just Do It!! , JoJo, meg legyen mondjuk egy One Piece is.

Valamilyen komolyzenére jól összevágott AMV-t szívesen megnéznék még ezen kívül.

19. nap - Leg "epic"-ebb jelenet

A kedvenc jeleneteknél már egy csomót ellőttem, szóval most legyen a Mob Psycho 100 végén a csata (hirtelen nem találtam meg a teljes videót, csak egy részletét), meg mondjuk a Gintamából ez.