Engem ez még egy morzsaporszívóra is emlékeztet.
Titkos, köszi a részletes beszámolót, szerintem meg fogom nézni, mert ezek alapján tényleg nincs semmi köze se a régi filmekhez, se a 2001-es borzalomhoz. XD
Ja igen, Robin Williams.
Bár nem voltam akkora rajongója, azért szerettem pár filmjét. Amikor kiderült a halálhíre, újra megnéztem a
Holt költők társaságát, amit először 14 éves koromban láttam. A topic igazából pont megfelelő, mert szerintem jó film és az egyik kedvencem Robin Williamstől. Most, hogy huszonéves fejjel újranéztem, sokkal több mindent értettem meg belőle, mint korábban. Hiába, azért 9 év sokat számít, főleg ha komolyabb filmről van szó. Igazából teljesen meg tudtam érteni a főszereplőt és bár sokan írták, hogy a vége szerintük hülyeség,
mert kvázi azért lett öngyilkos, mert az apja nem engedte játszani a színdarabban. Van egy olyan érzésem, hogy mélyebben nem gondoltak ebbe bele, mert egyrészt nem árt ismerni a kort, amiben játszódik, illetve a szülői nyomás elég frusztráló tud lenni. (Saját példám is van, lássátok az offtopicot, amit az egyetemmel kapcsolatban írtam még korábban.) Érdekes módon a szüleimnek nem tetszett a film.
Érdekesnek találtam Mr. Keating oktatási módszerét, de egy egyrészt abban az évtizedben egyenlő volt a lehetetlennel, ráadásul pont egy olyan iskolában, ahol a szabályok jelentették az alappilléreket. Nem csoda, hogy végül úgy végződött az ő története is, ahogy. Persze a változás szikráját elindította, később egy másik tanár is elkezdett más módszereket használni az órán. Nekem nagyon bejöttek a gondolatai, amiket mondott, ez a kedvencem, most meg is osztom veletek: "Mennyire nehéz megőrizni önmagunkat a többiekkel szemben! Látom a szemükön, hogy most azt gondolják: "én nem léptem volna ütemre", de jusson eszükbe, hogy akkor miért tapsoltak? Mindannyian igényeljük, hogy elfogadjanak, de higgyék erősen, hogy a meggyőződésük egyéni, a sajátjuk, még ha a nagy többség emiatt rossz szemmel néz is magukra, még ha a nyáj azt bégeti is: "neeem heeelyeees"!" Ezt magamon is észrevettem többször, szóval van benne valami.
A karakterek közül leginkább a két főbb diákszereplő volt emlékezetes Neil és Todd, illetve a nagyon lázadó csávó, aki kissé túlzásba esett. Meg persze Mr. Keating, őt egyből megkedveltem, amint megjelent.
A zenék tetszettek, mindig a megfelelő hangulatot adták át. A látványról nagyon nem tudok mit mondani, lévén ez nem valami sci-fi, fantasy vagy akciófilm, hanem dráma, ahol ez nem számít annyira.