Az a baj, hogy ez nálam fordítva van: még ha fanboya vagyok valaminek, akkor el is tudom viselni a rétestészta sztorit, vagy azt, hogy mondjuk háromhavonta egy fejezet jön ki a mangából, ellenben ha csak "casual fanja" vagyok, akkor azért egy idő utána megunom az ilyesmit és megy a dropped-ba. Azt amúgy honnan tudod, hogy melyik arc mikor ért véget? A mangachapter címe alapján? (Mintha rémlene, hogy Miura úgy számozta/nevezte el őket, amiből ki lehetett következtetni.) Mert amúgy nem hülyeség, lehet így tényleg fogyaszthatóbb lenne a cucc.-OJ- írta:Annyira én sem, talán éppen ezért élvezem még a mostani manga fejezeteket is. Vagy esetleg azért, mert csak befejezett arconként olvasom, így másokkal ellentétben sosincs hiányérzetem, hogy már fél év eltelt és az addig kijött fejezetekben semmi nem történt.
Pontosan, igazából ezért írtam én is úgy, hogy "majdnem megerőszakolja". XD ^^"-OJ- írta:Itt mindkettő benne volt, bár Griffithnél csak a börtönös korbácsolásig jutottak el.
De emlékeim szerint a mangában király csak megpróbálja megerőszakolni a lányát, de az lerugdossa magáról és annyiban is marad a dolog.
Persze, tény, hogy történetileg az egy felesleges időhúzás és sokan rühellik is azokat a részeket, én azonban szégyen ide vagy oda, de röhögtem azon a karakteren. XDDD Persze nem kéne, mert egy rohadék volt, de az a mentalitás, meg beszólások... XD "A háborúnak két célja van: az ölés és a dugás." XDD Aztán rape-kísérlet előtt odaszól Cascának, hogy "Olyan érzés lesz, mintha most veszítenéd el a szüzességedet." XDD Persze ez is ilyen Miura-féle beteg humor, de azok után, hogy a legtöbb szörny ilyen ösztönlény szinten támad rá a nőkre, ennek a démonnak legalább volt karaktere... XDDD (Ugyanezért röhögtem fel később, amikor Schierke pattanna fel a lóra, odaszól neki, hogy: "Hurry, I will mount you!", erre a ló visszanéz ilyen démonok által megszállt pofával és visszaszól: "Hell no, I will mount YOU!" XDDDD) Persze kérdés, hogy ezek mennyire lettek poénnak szánva, de belőlem vigyorgást váltottak ki.-OJ- írta:Azt én mindig is egy felesleges betoldásnak tartottam. Zodd személyében már volt alkalmuk megtapasztalni, hogy milyen démonok vannak a világban, erre minek kellett még egyet bedobni közvetlenül az Eclipse elé? Csak előre előtte a poént. hogy mi várható
Szóval a majomemberre visszatérve: nem mondom azt, hogy belehalok, ha nincs benne a filmekben sem, csak gondoltam, ha már mozifilm és elvileg lehetőség van bevállalni a durvább jeleneteket, akkor őt igazán belerakhatták volna. XD
Én pl. Judeau-t kifejezetten bírtam (főleg, amikor az Eclipse alatt kiderül, hogy végig szerelmes volt Cascába, legalábbis mintha Miura nagyon erre utalna), Rickert aranyos volt, Pippin tényleg egy "semmilyen" karakter, de nála is bejött ez az "aranyszívű melák" stílus, Corcus meg az a fajta, akinek eleinte idegesít a köcsögsége, de a vége felé egész szerethető lesz és már őt is sajnálod az Eclipse-kor.-OJ- írta:Ezzel nem értek egyet, a Héják a mostaniaknál sokkal laposabb, jóformán csak statiszta karakterek voltak. Nem tudtunk róluk semmit, mindegyik csak egy arc volt a tömegben. Egyedül Corcus volt közöttük emlékezetes, de ő is csak az állandó kicsinyességével.
Bevallom, én pont őt, meg Puckot bírom a legjobban, ha már az újak közül kell választani. XD Rajtuk legalább jókat lehet röhögni. XD Casca ugye elég semmilyen, a boszi nekem már túl tündérmesés, az elf csaj kb. arra kellett, hogy Pucknak is legyen nője a sztori végén (ja, amúgy már látom a párosokat a végén: Gutts - Casca, Ishidoro - Boszi, Puck - Elfcsaj, Húzottszemű - Schierke), a húzottszeműből bevallom, hogy szinte már semmire nem emlékszem, arra sem, hogy hogyan csatlakozott, vagy hogy milyen lenne az ő karaktere, mi lenne a szerepe a történetben stb., Schierke még az, aki érdekes és elég kemény karakterfejlődésen megy keresztül, csak az a baj, hogy ő is indult középkori lovagként és most már lassan Harry Potteres "Hermione" lesz belőle. ^^" Szóval végülis ők is elmennek, mint új banda, lehet tényleg az zavar a leginkább velük kapcsolatban, hogy az egész társaságon nagyon érződik, hogy őket már hardcore fantasy kariknak szánta Miura, lassan már csak Guttsnál várom, hogy a Dragonslayert varázspálcára cserélje. XD-OJ- írta:A mostani bandából viszont csak a gyereket veszíteném el
De erre nem volt elég már az elején is a kobraember, meg a csigagróf? ^^" (Ráadásul ott még volt is értelme, mert ha jól rémlik, a kígyótól megszerzett egy Behelitet, aminek később legalább volt szerepe, de a moly szvsz egy történetet semmilyen formában előre nem vivő storyline volt.)-OJ- írta:A molyemberes egyértelműen azért kellett, hogy megmutassák az új démoni világot egy viszonylag egyszerű ellenfélen keresztül, valamint hogy megmutassák, Gutts miként változott meg és hogyan viszonyulnak hozzá az emberek.
Ja, az rémlik, hogy közben ő lassan összehozza a démonkirályságát, de nem az van, hogy volt róla pár fejezet és utána már megint Guttsékat látjuk, ahogy darálják a randomszörnyeket?-OJ- írta:Egyébként pont, hogy a Griffith szálon alakul most a sztori, míg Guttséknál csak a random időhúzás és a tápolás megy.
Ja igen, na erről spec már totál elfeledkeztem. ^^" Bár akartam is kérdezni, hogy Griffith akkor most micsoda? Emberként kezdett, aztán Femto lett, ergo démon, aztán csinál egy egész újjászületés fesztivált csak azért, hogy ismét ember lehessen újra, de közben démon is...mi van? ^^" Meg Griffith mi a fenét akar? Ugye az elején azt mondta, hogy király akar lenni, saját birodalommal, meg minden, de azt hinné az ember, hogy God Handként (amikor már kvázi egyike vagy a világ öt legerősebb démonurának), már baromira nem kéne, hogy izgasson az ilyesmi, hiszen hatalmasabb vagy, mint bármelyik jöttment emberkirály. De nem, ő visszatér emberi testben és elkezd egy midlandi ember-birodalmat összehozni, de közben démonok is vannak a seregében, szóval most mi a fenét akar? ^^" Miért is kell ez neki még mindig annyira?-OJ- írta:A papot én is untam, a többi viszont ahhoz kellett, hogy az a sétáló Behelit eggyé váljon Gutts és Caska démonmagzatával, és belőlük újjászülessen Griffith.
Szvsz ezt Miura cseszte el, rossz volt a "rendezés". Ha elkezdesz írni egy mangát, és kb. az első kötet után már rögtön kezded a flashback arcot, majd ezt kihúzod egy 12 kötetig tartó sztorira és utána kanyarodsz vissza a jelenbe, szinte elkerülhetetlen, hogy ne a flashback karaktereket és történeti stílust kedveljék meg az olvasók, mivel azt a két démonos sztorit leszámítva az elején majdnem olyan, mintha ezzel indult volna az egész manga, másrészt meg ha ezt olvassa valaki tíz éven át (vagy meddig tartott neki, míg havi leosztásban eljutott az Eclipse-ig), nem csoda, ha ezzel azonosul, ezt szokja meg. Az már "csak" egy adalék, hogy eddig úgy tűnik, hogy a flashbackben Miura szinte az összes puskaporát ellőtte történetírás terén és nyilván ha a Golden Age-nek jobb volt a sztorija, mint az utána következő részeknek, akkor meg főleg azt fogja kedvelni a többség. ^^" Na, de a flashbackre visszatérve: nem véletlen, hogy a flashback a legtöbb mangában általában max 2-3 chapter és azt sem az eleje körül dobják be. Van 1-2 hosszabb is, pl. az FMA-ban volt egy flashback, ami egy teljes köteten át tartott, de az is már a sztori negyede/fele körül lett behozva, amikor már kellően belerázódtak az olvasok a jelenben történt eseményekbe, karakterekbe. A másik, hogy a flashback általában olyasmire szolgál, hogy megmagyarázzák egy adott szereplő indítékait, hogyan jutott el idáig, árnyalják a karakterének jellemét, stb. Ez a Berserkben is így van, de Miura "túllőtt a célon", egy olyan flashback sztorit nyomott le, ami úgy ki van dolgozva, hogy egy komplett TV sorozat, illetve egy reboot filmtrilógia kitelt belőle, úgy, hogy csak a flashback eseményekhez nyúltak. XD Ez persze nem baj, sőt, dicséretes lenne egy ilyen aprólékos munka, viszont a gond az, hogy ezután érezhetően zuhanni kezdett a színvonal, az olvasók nem sejtették, hogy egy ilyen kidolgozott háttérsztori után egy ennyire gyenge, unalmas és repetitív fősztorit fogunk kapni. ^^" A harmadik dolog, meg a hangulati váltás. Igazad van, az olvasók általában nem tűrik a változást, de én azt mondom, hogy még le is lehet tuszkolni a torkukon, ha finoman és apránként adagoljuk, de Miura kb. egy 180 fokos fordulatot csinált és oké, hogy ez a démonosabb, mágiásabb, fantasy-sebb szál lenne szerinte a Berserk fő sztoriszála, de ettől még nem fogják az olvasók simán megenni, lásd fentebb, amiket írtam.-OJ- írta:És hiába, az olvasók nem tűri a változását, csak épp azt felejtik el, hogy az egész Golden Age egy kvázi flashback prológus volt a mangában, nem pedig az 'eredeti állapot'. Démonhenttel kezdődött, aztán volt ez a jó hosszú kitérő, majd visszakanyarodtak a démonokhoz.
Érdekes módon a Rurouni Kenshinben is ugyanez volt a felállás, ami tökéletes párja lehetne ennek a mangának, csak épp a rajongók hozzáállása pont a fordítottja. Ott a fanok váltig állítják, hogy a lerágott, fantáziátlan shounen sztori az idétlen bohóccá degradált főszereplővel (=itteni démonos részek) az igazi, holott az ottani flashback egy 1000x komolyabb eredettörténetet mutatott a karakterről. Én azt láttam először az OVAk formájában, utána már nem is tudtam mit kezdeni a későbbi szerencsétlenkedéssel, és a kimondottan vacak lezárással.
A Kenshinről (előbb a mangáról, a Berserkben is eléggé azt elemezgetjük már egy ideje XD): Ott pont azért működik a dolog, mert ugyan nem tudom, hogy abban mennyire lesz hosszú a flashback sztori, de most tartok a 11-es kötetnél és még nem volt semmilyen flashback. Ennyi idő alatt már bőven sikerült megszoknom a karaktereket, belerázódnom a sztoriba, stb., így ha most bedobnak egy flashback chaptert, vagy komplett kötetet, akkor ugyan elolvasom, de nem fogom úgy érezni, hogy igazából az volt a fősztori, vagy az jobb, mint a mostani események. (Persze szvsz, mert még nem tudom, milyen érzelmeket fog belőlem kiváltani, ha majd ténylegesen olvasom. XD)
A Kenshin animénél meg az történt, hogy rettenetesen a manga két végletére koncentráltak. Van a TV sorozat, ami tele van fillerekkel, meg tényleg ez a "poénkodós-csatázós tucatshounen" feelinget hozza és még lezárása sincs, a vége is filleres. Ezzel szemben meg ott van az OVA, ami oké, hogy Kenshin hátterét mutatja be és hogy azt a sztorit is a mangából vette, de iszonyúan bedarkosítja, kb. mintha Nolan rendezte volna. XD Szokták is mondani, hogy "Igen, ez a szomorú történet a mangában is ugyanez, de képzeld, ott még ezekben a flashback sztorikban is poénkodnak!" XD És igazából én úgy láttam, hogy a fandom két nagy táborra oszlik, vannak az OVA pártiak, akiknek bejött a darkos Kenshin, meg a TV pártiak, akiknek a viccesebb, "shounenesebb", "kommerszebb" verzió tetszik. Ez egyébként jellemzően úgy működött, hogy amelyiket hamarabb látták, azt tekintették az "igazi" Kenshinnek. Illetve van még egy harmadik réteg (csak ők mintha kevesebben lennének, mert sokan lusták mangát olvasni): a manga-fanok. Akik úgy vannak vele, hogy mindkét "verzió" ugyanaz a Kenshin és mindkettő szükséges hozzá, hogy a történet kerek egész legyen, viszont csak olyan formában, ahogy a mangaka tálalja, mert az anime eléggé szélsőséges és messze elmarad a manga jól összerakott sztorija mögött. Egyébként meg én hálát adok az égnek, hogy Kenshin az az "idétlen bohóc", aki végül lett, nem pedig valami "Szomorú Szamuráj", avagy katanás Gutts. A Kenshin többek között pont a megbocsátásról szól, meg hogy az embernek tudnia kell bizonyos idő után elengednie a múltját, akármilyen szörnyű is volt az. A Berserk meg arról, hogy bosszú mindenáron, még akkor is, ha közben ugyanolyan szörnyeteggé válsz, mint aki ellen küzdesz és megvan az esélyed rá, hogy magadat hamarabb pusztítod el, mint őt. Ehhez valóban jól áll egy szófukar, macsó főhős, akinek más célja a harcon kívül nem is nagyon van az életben, de isten őrizzen attól, hogy a Kenshin valami hasonló izévé fajuljon... Apropó, tudom, hogy te inkább a flashbackekkel vontál párhuzamot, de történetileg, meg főszereplő szempontjából én mindig inkább úgy éreztem, hogy a Kenshin párja a Trigun, a Berserké meg az Árnybíró. XD