Sister Tenshi írta:Misuteri írta:Köszi az infót, a WI/WE engem is elgondolkodtatott. Viszont itt van még egy dolog... valahol láttam, hogy a hiragana TSU-t (szerintem) "H"-nak használták. Pl. meglepődik a figura: "AH!" "EH?" és ez hiraganával így volt leírva: A<kis tsu> ! E<kis tsu> ?
Csak azért furcsálltam, mert ilyenről sehol nem hallottam
a kis tsu a végén nyújtja az a-t. Nem AH!-t mond, hanem Aaa!-t (Katakanák esetében egy hosszú vonallal jelölik ugyanezt, néha már már hiraganaknál is)
Ooo, nem.
A kicsi tsunek semmi koze a maganhangzokhoz - az utana kovetkezo massalhangzot nyujtja (=kettozi), tehat mitt'omen, az "あった" nem "aata", hanem "atta". A maganhangzo-nyujtas mashogy tortenik: katakanaban hosszu vonallal, hiraganak eseteben viszont siman kiirjak a hosszu maganhangzot (pl. "とおく", tooku, vagy "もう", "mou"). A hiraganaknal igenyes irasban nem hasznalnak vonalat a maganhangzo-hosszabbitashoz, meg lehet azt mashogy is oldani, es altalaban a tobbi modszert hasznaljak. A "nagyon" hosszu vonal elofordul hiraganaknal is, de az alt. nem annyira a maganhangzo nyujtasat, mint ugy altalaban egy elnyujtott "hangulatot" (hogymongyamma') jelent.
Ami a maganhangzo utani olyan kis tsu-t illeti, amit nem kovet massalhangzo... Ez a kis tsu egy amolyan gegezar-hang szeruseg, tehat ilyen pozicioban affele megakadast erzekeltet - marmint, pl. valakinek hirtelen elakad a hangja.
Es hogy a dolog tovabb bonyolodjon... A japan nyelvben eredetileg nincsen kerdojel es felkialtojel, es hagyomanyosan elobbit a "ka" partikulaval, utobbit pedig az ominozus kicsi tsu-vel jelzik... ^_^;;;
Tehat egy "あっ" az korulbelul annyit tesz: "Ah!"
(de van pl. "んっ" is... ez ilyen "Nh!" ...ez pl. hentaikban/yaoikban fordul gyakran elo. xD)
JAFO írta:(És abban a hitben éltem, hogy az N az egyetlen magányhangzó )
Tényleg így van, vagy tévedek?
Oo, japan nyelvben az "n" az egyetlen olyan massalhangzo, ami onmagaban kepes szotagot alkotni (ertsd: kepes "hozzarendelt" maganhangzo nelkul is mukodni), es ugy altalaban maganhangzokent viselkedik.