A sok dícsérgetés meghozta a kedvem a sorozathoz (hja, jobban jártam volna ha csak 1 szezonost követek a nyáriból, és az ez), és nem is esett nehezemre lemaratonozni.
A látványvilágot jó sokáig tudnám méltatni, de az úgyis magáért beszél, mindenesetre remek atmoszférát teremt ennek a történetnek. Nekem a végén érkező DURVÁBB dolgok mellé sem volt semmi bajom ezzel a körítéssel, úgyis uncsi már, hogy a sztorival együtt sokszor a színvilág is nagyon bedarkul. Na majd ahogy haladnak lejjebb
A karadizájnok viszont... szokni kellett az tény, de nem a loli-shota kinézet vagy a gyerekesség és az ehhez később érkező gore miatt, hanem mert nem tudtam nem észrevenni hogy a testükhöz képest NAGY A FEJÜK basszus
Kellett pár ep mire efelett el tudtam nézni...
A sztori izgalmas és érdekel mi lesz a továbbiakban, de kicsit másra helyezte a hangsúlyt mint amire az elején számítottam. Azt hittem nagyobb jelentősége lesz az ősi Mélység-kultúráknak és ereklyéknek, hogy hőseink ilyen elhagyatott városokban-temetőkben fognak tombréjderkedni, miközben ereszkednek alább - erre csak gyerünk lefelé minél gyorsabban, és persze minden szinten szembejön egy, az éppen ott jellemző fődög, akivel meg kell küzdeni (sónen-bossfight?). Berántott ez a világ nagyon, és ehhez képest belőle és a múltjából keveset kaptam. Na majd a folytatásban hátha. A rendezést viszont én is méltatnám, különösen azt a bizonyos 10. epizódot huh O.O"""
Szereplők: ep10-ig semlegesek, sőt Riko engem egész végig idegesített a túlzott naivitásával és fejjelafalnak-jellemével. De komolyan én is dobtam egy headdesket, amikor Regő elmondja neki hogy "ÜLJ A SEGGEDEN MÍG FEL NEM ÉBREDEK!!!! 2 ÓRÁT BÍRJ MÁR KI LÉGYSZÍVES!!44", persze jó kliséhorroros módon alap hogy elmászkál és vagy hatszor majdnem kinyírják a hülyesége miatt, csak a plot menti meg -_-. Nem mondom hogy kompenzáltak utána
azzal a jelenettel, vagy szívatni akarnám, de mintha addig a pillanatig nem is fogta volna fel hogy mégis mibe ugrott fejest - ami azért is volt furcsa, mert kb. az egész életük eddig erről szólt, azt hallották milyen rohadt veszélyes mindez. Nem az indítékával van gondom, sőt az érthető is, csak az a naivitás amit végig hozott, az uh... Jól mondta Ozen (és utána Nanachi), hogy csoda hogy zegyáltalán életben vannak ilyen agyi kapasitással. +1 azokhoz
Regu-ról meg kb semmit nem tudunk, nekem egy nagy kérdőjel az egész gyerek, bár annyit a számlájára írnék hogy az óvatos hozzáállása sokat dobott részemről a megítélésén.
Nanachi az akit eddig kifejezetten kedvelni tudok, amihez a hangja és a kicsit sunyinyuszis kinézete is bőven hozzátesz. A háttértörténete szintén kemény, bár
Viszont a búcsújuk szépre és meghatóra sikeredett, imho több volt abban a jelenetben mint az egész előtte lévő félórában. Örülök Nana utolsó döntésének is.
Összességében egy izgalmas, érdekes, remek látványvilággal és directinnggel összehozott sztori ez, a szereplőkből még akármi is lehet (Riko remélem tanult az esetből), a rejtély (a világ, a Mélység alja, a genezise, stb) pedig nagyon érdekel, úgyhogy tetszik csak eddig keveslem - a 13 részes animuk átka -, ezért szintén beállok a folytatást epedve várók sorába.
Erős 7/10. Eddig.
Ps.1. Jaigen most jut eszembe hogy az altesti dolgokat nem véleményeztem. Hát... mert a 2. alkalomtól kb. észre se vettem, nem is érdekelt, amikor meg a véresnacis rész van, betudtam annak hogy naturalizmus - lehet nem(csak) annak szánták, de semennyire nem lógott ki szvsz.
Ps.2 A Mélység Átka-dologhoz: Juncs, egy szakmabeli kérdés:
ezen térkép alapján a 4. szinten hány atmoszféra nyomás nehezedik a testre?