Aoianime Fórum

Az AoiAnime oldal ismét nagyot lépett előre a tökéletesedés felé. Felkerült ugyanis egy nyelvlecke részleg, aminek anyagát szerény személyem tanulmányai alkotják. Minden héten új anyaggal fog bővülni a részleg, és megpróbálunk mindenkinek segíteni a témában járatlanoknak ugyanúgy mint a kicsit tapasztaltabbaknak a japán nyelv rejtelmeivel való ismerkedésben.
Ebben a topicban lehet hozzászólni az oldal nyelvleckerészlegéhez éppúgy mint a japán nyelvhez általában. Sok sikert a tanuláshoz, reméljük tényleg segítségére lesz minnél több embernek.

Yukimura írta:Az AoiAnime oldal ismét nagyot lépett előre a tökéletesedés felé. Felkerült ugyanis egy nyelvlecke részleg, aminek anyagát szerény személyem tanulmányai alkotják. Minden héten új anyaggal fog bővülni a részleg, és megpróbálunk mindenkinek segíteni a témában járatlanoknak ugyanúgy mint a kicsit tapasztaltabbaknak a japán nyelv rejtelmeivel való ismerkedésben.
Ebben a topicban lehet hozzászólni az oldal nyelvleckerészlegéhez éppúgy mint a japán nyelvhez általában. Sok sikert a tanuláshoz, reméljük tényleg segítségére lesz minnél több embernek.

Ez tényleg nagyon jó ötlet volt ;)

Szerintem kiváló ötlet volt a nyelvlecke részleg.

yukimura: Most lehet, hogy nagy marhaságot kérdezek, de *nagy-levegő* én azt olvastam, hogy a japánok egy bizonyos "Iro ha" kezdetű vers (a címét nem tudom) segítségével szeretik tanulni a hiraganákat/katakanákat. Igazándiból csak érdekelne, hogy szokták-e még ezt ma használni (esetleg ti is), vagy, hogy megemlítette-e egyáltalán a tanár?
És természetesen tetszik, hogy van ilyen részleg is. Frissítsétek szorgalmasan, és sok szerencsét/kitartást a tanuláshoz.

Nekem nagyon tetszik a nyelvlecke rész... meg a többi is,azé me ...me csak !

A kanakat kisgyerekeknek valobban az alapjan a vers alapjan is tanitjak, amelyikben mindegyik szerepel.

Hozzaszolasok az elso leckehez:
az u/ü ejtes is a beszelo hangulatatol fugg. Mondjuk vna amit ritkan ejtenek u-nal illetve ü-nek.

Az n hang csak a ni szotagban valik ny-e, vagyis nyi. Ott viszont ez "kotelezo" (engem legalabbis kijavitott sokszor a tanarnom).
Mondjuk egy masik tanarom azt is ki szokta javitani, ha valaki korosu-t korosszu-nek olvassa, merthogy az korossz. Nem tudom, hogy ez mennyire tenyleges szabaly, az elharapas.

Acheron írta:A kanakat kisgyerekeknek valobban az alapjan a vers alapjan is tanitjak, amelyikben mindegyik szerepel.

No igen, mivel írni jó esetben gyerekkorban tanul az ember, ez elég logikus . Azért kösz.
De azért megint szöget ütött valami a fejemben. (ajjaj) Szóval a [11;19]-on hogyan képezik az egész számokat? Csak azért, mert a 11, 12 számok híresen rendhagyóak sok nyelvben.

Shukuhai írta:De azért megint szöget ütött valami a fejemben. (ajjaj) Szóval a [11;19]-on hogyan képezik az egész számokat? Csak azért, mert a 11, 12 számok híresen rendhagyóak sok nyelvben.

Juuichi, juuni, juusan, stb...

KT írta:Juuichi, juuni, juusan, stb...

Tééényleg? Végre egy normális nyelv, a magyaron kívül!

Shukuhai írta:

KT írta:Juuichi, juuni, juusan, stb...

Tééényleg? Végre egy normális nyelv, a magyaron kívül!

Van benne logika

Na, most ez eddig szép és jó, de a zárójelben lévő verziót hol/mikor használják

Shukuhai írta:Na, most ez eddig szép és jó, de a zárójelben lévõ verziót hol/mikor használják

Konkret peldat kerdezz, ha lehet

Acheron írta:Konkret peldat kerdezz, ha lehet

2. nyelvlecke az oldalon:

Japán szó | Kiejtés | Jelentés
ichi (issai) | icsi (isszai) | 1
yon (shi) | jon (si) | 4
nana (shichi) | nana (sicsi) | 7
juu (juusai) |dzsű (dzsüsszai) | 10

Azóta hallottam egy olyan magyarázatot, hogy ez a sorszámneveknél jön elő. De, hogy miként?
Szigorúan szubjektív, építő jellegű kritikaként mondom: ilyen homályos esetekben nem ártana némi magyarázatot mellékelni.

Shukuhai írta:

Acheron írta:Konkret peldat kerdezz, ha lehet

2. nyelvlecke az oldalon:

Japán szó | Kiejtés | Jelentés
ichi (issai) | icsi (isszai) | 1
yon (shi) | jon (si) | 4
nana (shichi) | nana (sicsi) | 7
juu (juusai) |dzsű (dzsüsszai) | 10

Azóta hallottam egy olyan magyarázatot, hogy ez a sorszámneveknél jön elő. De, hogy miként?
Szigorúan szubjektív, építő jellegű kritikaként mondom: ilyen homályos esetekben nem ártana némi magyarázatot mellékelni.

ichi (issai) icsi (isszai) 1
juu (juusai) dzsű (dzsüsszai) 10

Ez a két sor nemjó helyesen:
ichi icsi 1
juu dzsű 10

Az issai/asszái és a
juusai dzsűsszai nemkell.
Az issai 1 évet/1 évest jelent
a juusai pedig 10 éves/évet jelent.
Nemtudom hogy kerültek oda, valszeg szerkesztés közben.
A többi zárójeles dolog a számok után pl:yon (shi) jon (si), itt a 4-et jonnak, és sí-nek is lehet mondani/írni legtöbb esetben. Tehát kétféleképpen. Ugyanez a nana (shichi) nana (sicsi) -nél is. A 7-et nana-nak, és sicsi-nek is lehet mondani/írni. Nem minden esetben ugyan de legtöbb esetben. Elnézést a hibáért, javítani fogjuk.

Aham, kösz. Így már tiszta.
De jó, akkor végre valami hasznom is volt .

Nagyon cool a nyelvlecke rész. :P
Szívesen megtanulnék japánul. Egyenlőre mégcsak szavakat tudok. De igyekezem

Sziasztok!

Igazabol minden szamnak van kinai es japan olvasata. A szamoknal az a nagy helyzet, hogy vannak a szamlaloszavak, amikre gondolom majd sor kerul. Ez a japan es a kinai nyelv jellegzetessegre.
Gondolj arra, mikor mi azt mondjuk, hogy "ket szal rozsat kerek". A szal az ott szamlaloszo. A japanban (es a kinaiban) ilyen szonak mindig ott kell allnia. Nem mondhatod sose, hogy ni neko (ket macska), hanem kell kozejuk egy szamlaloszo. Sok fajta szamlaloszo van, az allatokra speciel a hiki.
Viszont szinte egy szamlaloszo se illeszkedik szepen, mindig van kavarodas. Peldaul nihiki helyett nippiki lesz (zongesul, ami gyakori szoosszteteleknel).
Raadasul elokerul a ket alak, leginkabb a negynel es a nyolcnal van kavarodas.
Szoval a szamok kiolvasasa kicsit bonyolult.
Raadasul vadul rendhagyo esetek is vannak. Peldaul az embereket az ember jelentesu szoval szamoljuk, aminek olvasata nin.
De viszont az egy eseteben hitori lesz. Ez a szo jelenti azt is, hogy "egyedul". A ket ember pedig futari (azt is jelenti, hogy par, mint ahogy a magyarban is ugyanaz a szo).
Amit erdemes megtanulni, az az altalanos szamlaloszo, amit barmire lehte hasznalni (de azert illik a specialist hasznalni, ha tudod. Emberre peldaul nagyon gaz ezt hasznalni).
Ez a tsu, a sor pedig: hitotsu (1), futatsu (2), mittsu (3), yottsu (4), itsutsu (5), muttsu (6), nanatsu (7), yattsu (8), kokonotsu (9)

Az, igen! Minden nyelvnek megvan a maga szépsége. Köszönöm a kimerítő választ. A kínai csak említés szintjén jött elő, vagy azt is tanulod? Mert ha az utóbbi a helyzet, akkor részemről kiérdemeltél egy hatalmas respect-et . Engem már egy hatoldalas leírás is elrettentett tőle. Meg a vietnámitól is...

Kinait iden kezdtem, es nagyon tetszik. Sokkal egyszerubb mint a japan. Viszont a beszelt es az irott kozott tartok tole, meg nagyobb a kulonbseg.

Egyszerűbb? Ha jól tudom, egy irodalmi mű elolvasásához 4-5000 jelet kell ismerni. Kiejtésnél pedig azonos hangsúllyal is 3-4 különböző dolgot jelenthet egyetlen szó (más hangsúlly szintén behoz még vagy ötöt). Ergo csak a kontextusból derül ki a jelentésük. Mindegy, igazándiból te tudod reálisan megítélni, én csak rácsodálkozom a bátorságodra .
Meg aztán, csak egyszótagos szavaik vannak, ez tényleg könnyít !

Acheron írta:Kinait iden kezdtem, es nagyon tetszik. Sokkal egyszerubb mint a japan. Viszont a beszelt es az irott kozott tartok tole, meg nagyobb a kulonbseg.

Vannak kínai ismerőseim. nem piskóta nyelv, az biztos...

Na, akkor kis kinai nyelvlecke, hogy legyen offtopic Bar igazabol a kinai-japan iras tortenete.
Szoval volt a regi kinai nyelv, amit leirtak. Hogy hogy ejtettek ki, arrol nagyon keveset tudunk (tampontot leginkabb a koreaiak es a japanok fonetikus atirasai jelentik). Itt minden irasjel egy szot jelentett, vagy inkabb egy fogalmat, eleg tag ertelemmel.
Azonban kesobb elkezdtek atallni a ket irasjeles szavakra, es a japanok is foleg ezt vettek at. Japanul tanulok biztos jol ismerik azt a jelenseget, hogy van egy kanji ami ezt jelenti, van egy masik, ami ugyanezt jelenti, es ebbol osszetesznek egy szot, ami megint ugyanezt jelenti. Peldaul a SEN/tatakau/ikusa (ez egy kanji harom olvasata) az azt jelenti ,hogy csatazik/harcol/csata/harc.A SOU/arasou azt jelenti, hogy vitatkozik, veszekedik. A sensou egyutt azt jelenti, hogy haboru.
Egy meg szebb pelda: SHIN/mi = test, TAI/karada = test. shintai = test.
Termeszetesen van rengeteg olyan ket kanjis osszetetel, amikor mas volt a jelentesuk, es valami asszociacio alapjan all ossze az uj szo jelentese.

Kinaira visszaterve, igy a beszedben konnyebb felismerni, mivel mindenbol ket irasjegyes (ket szotagos) lett. Viszont az irasban meg mindig hajlamosak visszamenni az egy irasjegyes szavakra.

Ha már így belejöttünk az offba:
Én a kínai írásról olvastam olyat is, hogy a hangsúlyozás kiemelt fontossága miatt sokszor egy jel két részből áll. Ebből az egyik a szó jelentése (ez így nem pontos megfogalmazás, de fogjuk rá), a másik pedig a kiejtés hangsúlyozását jelenti. Ettől lesz gyakran egy jegy 10-15 vonás .
Erről a dupla jeles dologról annyit tudok, hogy ez pont amiatt alakult ki náluk, mert ugyanúgy kiejtve is több különböző dolgot jelentett egy szó (ugye egy szótagból nem lehet végtelen sok kifejezést alkotni). És még élő beszédben is csak így tudták egyértelművé tenni, hogy mit is akarnak mondani. (tudom, most leírtam ugyanazt kicsit más szögből )
Tényleg, hogy hívják a kínai írásjeleket? Van valami összefoglaló nevük? Esetleg "csoportokra" vannak osztva, mint a japánok?

Itt van egy kis tevedes. Eloszor is nem a hangsulyozasrol van szo, masreszt nem ugy ket irasjel. Hanem maguk a kanjik ket reszbol allnak (japanok is atvettek), es egyik gyakran (de nem mindig) a jelentest, masik pedig a hangalakot adja. Peldaul nezd meg, rengeteg kanjiban van a kapu jele, es MON az olvasata.
Kinaiaknal ugyanez van. Nem a zenei hangsulyt jelenti, hanem magat az olvasatot.
Kinai irasjelnek, vagyis hanzi-nek hivjak (aminek szoszerinti japan forditasa a kanji. kanjival ugyanugy is irjak ).

Nem is azt írtam, hogy két külön írásjel, hanem, hogy egy jel két részből áll. Ergo ugyanazt mondjuk . A jelentést viszont tényleg rosszul tudtam, köszönöm a magyarázatot.
Hanzi-kanji. Szép. Alig lopták el .