Nos így, hogy már kezdetét vette a tavaszi szezon időszerű a téli címekről írni. De előtte essen szó egy covid miatt utolsó néhány részével jócskán csúszó címről:
Isekai Ojisan
Az Isekai Ojisan a tavaly nyári szezon egyik legjobb vígjátéka, még ha a covid megtépázta is és az utolsó epizód csak idén márciusban érkezett meg. Isekai tematikájú művekből Dunát lehetne rekeszteni, viszont az olyan címek már ritkábbak, ami arról szól mi történik a főhőssel miután visszatért a saját világába.
A sztori szerint Takafumi nagybátyja 17 évvel ezelőtt 17 évesen kómába került, azonban most magához tért és kiderült ezen időszak alatt egy másik világban csatangolt. A kétkedő Takafumi-t egyből meggyőzi nagybátyja mágiája és elhatározza magához költözteti őt, h youtubert faragjon belőle. Közben pedig a nagybátyó által kivetített emlékképeken láthatjuk milyen kalandokban vett részt a fantasy világban. A poén forrást pedig elsősorban az adja, h a nagybácsi Sega játékokon szocializálódott vagyis teljesen félreérti a társas dolgokat, vagy éppen őt érték félre igencsak a fantasy világ népe. Mindehhez még párosul egy kis balszerencse és nem kimondottan szép külseje. Persze nagybátyó sem épp átlagos emberekkel találkozott szal komikus helyzetekből nincs hiány az animében. Én kifejezetten jókat nevettem a sorozaton, maguk a karakterek és a helyzetek amikbe kerülnek sokszor igencsak viccesek.
Mondjuk sokat dobott az animén a nagybátyót életre keltő Takehito Koyasu alakítása is.
Fergeteges vígjáték mindenkinek csak ajánlani tudom.
Na és akkor a téli szezon általam nézett animéi a gyengébbektől a jobbak felé haladva:
The Legend of Heroes: Sen no Kiseki - Northern War
Én magam a játékokat nem ismerem. Tudom léteznek, meg láttam róluk egy-két videót, de ennyi. Ezért is ért például meglepetésként, hogy első ránézésre az előzetesek alapján a technológiai fejlettség 2. vh korabelinek tűnt, aztán meg kiderült, vannak itt már számítógépek meg mecha-k is.
Na de akkor miért is kezdtem bele, ha nem vagyok képben a játékokkal? Mert a kedvcsinálók egészen tetszettek, továbbá úgy tűnt és olvasni is lehetett, hogy ez az anime önmagában is megfog állni a lábán. Kár, hogy ez aztán nem lett igaz.
A történet alapja, hogy adott egy a kontinens északi szegletében lévő szegény ország Észak-Ambria és déli, erős, agresszíven terjeszkedő szomszédja az Ereboniai birodalom. A háború valószínűsége egyre csak növekszik kettőjük között. Így Észak-Ambria egy osztagot küld kémkedni a birodalomba, hogy olyan információt szerezzenek, amit előnyösen fel tudnak majd használni egy esetleges fegyveres konfliktus esetén. Ennek az osztagnak az egyik tagja a főszereplő Lavi is, akinek felmenői szorosan összefüggnek Észak-Ambria történelmével.
Mindezek alapján én abban reménykedtem, hogy kapunk majd egy jó kis kém sztorit, mely során fokozatosan ismerjük meg a karaktereket, a két országot, sőt magát a világot is, miközben akár vmi jó kis összeesküvésbe is belebonyolódnának hőseink.
Sajnos a végeredmény elég távol áll ettől. Az első két rész felvezető után a harmadik epizódban jutnak el a birodalomba osztagunk és kezdik meg titkos küldetésüket. Ami nem tart sokáig, hiszen a hatodik rész végére véget is ér kémkedésük. Amit mondjuk nem bántam ugyanis ezen epizódok gyötrelmesen szarok. Végül is az anime első fele nem szól másról mint kémkedés címszó alatt hőseink eltengnek a birodalomban. Hiszen csak mennek ide oda és kipróbálják milyen jó egy átlag birodalmi polgár élete. Ami igazán kiakasztott, hogy a küldetés részleteit nyilvános helyeken (pl a vonaton) beszélik meg a birodalmon belül! Egyszerűen olyan bugyután és amatőr módon van megírva a kémkedős szál, hogy az ember már azt várja mikor buknak le. Sajnos ezen epizódokat maguk a karakterek sem tudják menteni, mert elég unszimpatikusak élükön a főszereplő Lavival, illetve nem is nagyon tudunk róluk meg semmit. Persze úgy általában semmiről sem tudunk meg semmit, teljesen elpazarolva a 12 részes anime felét.
Igazából a történet a 7. résztől kezdődik el, némi kompenzációt nyújtva azoknak akik kitartottak eddig. Ugyanis az anime második felében lesz puccs, kitör a háború, lesz összeesküvés stb. Csakhogy az ember kapkodja a fejét, hogy ki, miért, hogyan történik, ugyanis itt már nincs nagyon idő magyarázatokra, amik elmaradtak a felvezetés során. Még a puccs-háború meg Lavi múltja úgy-ahogy követhető, de pl kik álltak az összeesküvés mögött azt így az utolsó rész után sem tudnám megmondani. De egyes fontosnak tűnő karakterekről se tudjuk meg ki az, csak látjuk oszt néhány parancsot vagy vmi sejtelmes beszélgetést ejt meg vkivel és kész. Sajnos a sorozat végére egyértelművé válik a játékok ismerete nélkül kár belekezdenie bárkinek is, hiszen csak nagy vonalakban fogja megérteni az ember mit is lát.
Kedvcsinálónak a játékhoz meg borzalmas az anime, mert inkább elveszi az ember kedvét, mintsem meghozná.
Összességében egy gyenge anime, amit szerintem még azoknak is csalódást keltő, akik ismerik a játékokat. Játékok ismerete nélkül egyáltalán nem ajánlom senkinek se. De azok ismeretében is csak minimális fenntartásokkal.
Itou Junji: Maniac
Ha japán horror mangákról van szó, akkor nagy valószínűséggel fel merül Itou Junji neve és munkássága. Én szeretem a horror műfajt is, noha a mangakától eddig csak az Uzumaki-t olvastam, de tervben van más művének bepótlása is. Igaz jelen sorok tárgyát képző anime alapjául szolgáló mangát nem fogom elolvasni. Ugyanis elég volt ebből az animált változat és azonnal ki is fejtem miért.
A sorozat különböző, egymástól független történetek gyűjteménye. Van hogy egy epizód egy történet, de van hogy egy epizódban több történet is elmesélésre kerül. Az egyes sztorik minősége pedig sajnálatos módon igencsak változó, a gyengétől az egészen jóig megtalálható itt minden. Azon elemek, amik például az Uzumaki-ban jók vagy rosszak voltak itt is megtalálhatóak még ha nem egy történeten, úgy mint a kifejezetten erős atmoszféra vagy a szereplők számára a jelenségre megoldással nem szolgáló lezárás.
Legjobban a sírköves sztori tetszett, míg az egyik leggyengébbnek azt gondolom, amikor a lebegő fejek gyilkolták az embereket.
A megvalósítás rendben van, sőt néha a rendezés kifejezetten jó.
Egyszeri kikapcsolódásnak megfelel, amit érdemes lehet megnézni a mangaka műveinek rajongóinak, illetve azoknak, kiknek erős a gyomra és vevők a kissé félelmetes természetfeletti sztorikra.
DanMachi 4 part 2
Az éved első fele után teljesen leadtam az elvárásaimból, így már nem is támasztottam semmit a folytatás felé. Ami ott veszi fel a fonalat, ahol abba maradt és elsőre úgy tűnik érdemi előrelépés nélkül megyünk tovább.
Csakhogy a teljes évad utolsó harmadára mintha valami csoda történt volna, az ln vagy az anime írója észbe kap és elhagyja a széria mára már tipikus hibáinak egy részét. Ugyanis kiderül, h tud jól kidolgozott karaktert írni, mely végett Ryuu lett a sorozat eddigi legjobban megírt és elmélyített személye. De ha ez még nem lenne elég kiderül az író arra is képes, hogy karakterfejlődést írjon. Hiszen Ryuu jelleme folyamatosan változik. Mindezek után nem is annyira hihetetlen, hogy még egy normális románc alapjait is képes összehozni. Ugyanis Ryuu nem csak Random szeret bele Bell-be, hanem fokozatosan kezd hozzá kötődni, ahogy kettőjük kalandja során egyre jobban megismeri. Emellett pedig Bell szemszögéből is látjuk, hogy ő benne miként alapozódik meg egy romantikus kapcsolat alapja Ryuu felé. Továbbá ők ketten eléggé kétségbe ejtő helyzetbe kerülnek, amit a sorozat egyik erénye az igen jó feszültség teremtés még fokozni is tudott (még ha egy percig sem gondolja a néző, hogy odalent elpatkolnának). Azonban még így is meglepő, hogy minden eddig említett elemben rejlő potenciát az anime maximálisan ki tud használni. Aminek következtében Bell és Ryuu kalandjának vége az egész eddigi sorozat csúcspontja lett. Az utolsó három, de leginkább az utolsó előtti és az előtti rész messze kiemelkedik a korábbi epizódokból és igencsak mentik az évadot.
Sajnos van is mitől, mert bár az előbbi bejegyzésben taglaltak mind szép és jók a teljes évadot nézve a képet már nem annyira rózsás. Már az első feléről korábban is összegeztem a véleményen és ahhoz kapcsolódóan említenék meg egy két dolgot az évad második felének ismeretében. Totál fölöslegesen elnyújtott az évad fölvezetése. Továbbá bármennyire is örültem eleinte, hogy a többi karakter jobban előtérbe került és Bell viszonylag nagy csapattal vágott bele a küldetésbe, miután Bell és Ryuu elszakadtak tőlük, a csapat szerepeltetése értelmetlenné válik. Hiszen érdemben a csapat jelenetei nem adnak hozzá semmit a sztorihoz, hiszen mennek Bell-ék után, közben meg harcolnak és harcolnak és harcolnak. Majd egyszer csak kapcsol az anime, hogy Bell-éket kéne mutatni és a csapat utána már csak akkor szerepel egy kurta ideig míg mutatják ahogyan Bell-ékre rátalálnak.
Még negatívumként róható fel, hogy Ryuu háttérsztorijának a lényegét már rég, asszem az első szezonban elárulta az anime. Így a Ryuu-hoz kapcsolódó visszaemlékezések sem szolgáltatnak semmi újdonsággal és nem egyszer fölöslegesen húzza az anime ezzel csak az időt. Túl sok a flashback és nagyrészt nem arra fókuszálnak amire kellenének.
A legutolsó rész is kifejezetten jó csak épp az rondít bele a képbe, hogy
Végül bármennyire is jól meg lett írva Bell és Ryuu kalandja, félek a folytatásban kettőjük kapcsolata le fog degradálódni, háttérbe kerül és max egy két iruló piruló jelenetben ki fog merülni. Ha így lesz, az lesz a pont ahol én dobom a sorozatot. Ugyanis most már minimum azt elvárom, h Ryuu legyen Bell érzelmi támasza, még ha nem is sikerül előrébb mozdítani kettőjük románcát.
Nem a legjobb évad, de a sorozat eddigi legjobb részeit mutatja fel, ami miatt érdemes megnézni mindazoknak, akik ezelőtt kitartottak a széria mellett.
Ooyuki Umi no Kaina
Nem én vagyok Nihei Tsutomu művek legjártasabbja, hiszen csak néhányat ismerek a mangaktól. De azok alapján azt szűrtem le, hogy a mangaka kifejezetten érdekes sci-fi világokat tud írni, általában vmilyen poszt-apokaliptikus szettingszel, ahol az emberiség maradéka küzd a túlélésért. Ezen jól megírt világokba pedig egy ígéretesnek tűnő történetet indít útjára, ami híján van igazán egyedi és összetett karaktereknek és ami a végére sose lesz olyan jó mint amilyen lehetne. Mindezek alól pedig úgy tűnik a Ooyuki Umi no Kaina sem kivétel.
A történet egy olyan bolygón játszódik, melynek felszínét végeláthatatlan hótenger borítja és amelyet a felhő fölé nyúló óriási fák burkolnak be. Az egyik ilyen fa tetején lévő településen él Kaina, ki minden nap lenéz a felszín felé, azon töprengve, hogy az onnan áradó fények vajon emberi kéz munkája-e. Egy nap azonban minden megváltozik, amikor észreveszi, hogy egy ballon szállt fel hozzájuk egy eszméletlen lányt szállítva. Találkozásuk pedig kihatással lesz a megmaradt emberiségre is.
Az egyes epizódok után jókat töprengtem azon, miként alakulhatott így e világ és a benne lévő emberek sorsa. Az anime pedig ehhez folyamatosan szórta az információ morzsákat és utalásokat. Noha egy jelentős infót el fejelt közölni és én is az animén kívülről tudtam meg, hogy a mindent ellepő hót, nem lehet vízzé olvasztani és ezért súlyos probléma a csökkenő vízkészletek. Szóval megint egy érdekes sci-fi világot kapunk, ahol a történet sem tűnik rossznak. Hiszen - kis spoiler - kiderül odalent élő emberek két csoportja harcol egymással, Liliha pedig a megoldást keresi, hogy elkerülje a falujának pusztulását és segítsen mindenkin.
Örülök annak, hogy az anime egyik felet sem tünteti fel jónak vagy gonosznak. Hanem a túlélésért küzdő egyre elkeseredettebb feleket láthatunk. Így néha tud nyomasztóvá válni, kiváltképp akkor mikor betekintést nyerünk a flottánál élő emberek helyzetébe. Azonban a dráma sajnálatos módon hiányzik a műből.
A mérleg negatív oldalát nyomja, hogy az évad zárása kiszámítható és igencsak összecsapott lett, amim ellett még egy-két a korábbiaknak ellentmondó dolgot is láthatunk. Továbbá a karaktereket sem sikerül a 11 rész alatt elmélyíteni.
Eleinte úgy tűnik Kaina a naiv/idealista srác, míg Liliha ennek az ellentéte valamilyen szinten. Evégett van, hogy Liliha pl simán leszúrja az ellenfelét ha a helyzet úgy kívánja. Csakhogy a sorozat végére mintha megfordulna kettőjük szerepe és Liliha tűnik naivnak azáltal, hogy azt gondolja majd egy térkép felmutatásával véget tud vetni a vérrontásnak. Ez a jellembeli változás pedig nem a karakter fejlődése, hanem szerintem szimplán hibás írás következménye.
A megvalósításra nem lehet panasz. Bár még mindig a rajzolt animéket preferálom, a Polygon Pictures megvalósítása egyre jobban hajaz arra, aminek örülök.
A végét leszámítva elégedett vagyok ezzel az évaddal. Nem egy hibátlan alkotás, de világa érdekes egyben elgondolkodtató és a történet se rossz. A sci-fi műfaj vagy Nihei Tsutomu művek kedvelőinek bátran ajánlom.
Kyokou Suiri 2
Én azok közé tartozom akiknek az első évad is már kifejezetten tetszett. Így örültem a folytatás hírének és végül nem is kellett csalódnom.
Nos a 2.évad struktúráját tekintve sokkal epizodikusabb lett, mint amilyen az elődje. A fő történetszál vagy legalábbis az első fő történet szál, ami Rikka köré épül most háttérbe szorul és a különböző kisebb esetekre kerül a fókusz. Én nem bántam ezt a váltást, noha véleményem szerint a legjobbtól, a leg érdekesebb esettől haladunk a kevésbé érdekesek felé. Így az évad eleje jobban bejött mint a vége.
Kotoko és Kurou párosa még mindig fergeteges, viszont az évad vége után úgy gondolom lassan időszerű lenne új állandó karaktereket melléjük és Rikka mellé behozni. Mert bár főszereplőpárosunk továbbra is imádni való kellenének olyan állandó szereplők, akik úgy triggerelnék őket, hogy már ismerik és ne csak azt lássuk, ahogyan idegenek csodálkoznak rá kettőjükre. Ezért is volt jó az első évadban Saki.
Bár a végére kicsit ellaposodik én még így is elégedett vagyok a folytatással. Várom a kövi évadot (remélem lesz).
Hikari no Ou
Mindig örvendetes, ha egy olyan anime érkezik, mely történetében és világában mer jobban elrugaszkodni a már mondhatni szokványos elemektől. E téli szezonban pedig két olyan anime is debütált, mely igazán egyedi világgal rendelkezik, az egyik az Ooyukiumi no Kaina, a másik pedig e sorok tárgyát képző Hikari no Ou. Míg előbbi a sci-fi addig utóbbi a fantasy/stempunk vonulaton. Noha az ember elgondolkodik azon az epizódok előrehaladtával, hogy a Hikari no Ou talán sci-fi is.
Az emberi civilizáció mára már csak árnyéka egykori fejlett valójának. Ugyanis az utolsó ismert nagy háborút követően az emberek természetes tűz közelségében maguktól lángra lobbannak. Ha pedig ez nem lenne elég a világot ellepte egy hatalmas erdő, melyben rendkívül veszélyes lángdémonok élnek. Azonban a sors iróniájaként e teremtményeknek köszönhetően tudja az emberiség hasznosítani újra a tüzet. Hiszen a lángdémonok gyúlékony vére az egyetlen melytől nem kapnak spontán lángra az emberek. Ennek köszönhetően jöttek létre a lángvadászok, akik lángdémonokra vadásznak, hogy azok vérét lecsapolhassák.
Egy ilyen vadásszal nyit az anime, aki egy Touko nevű falusi lányt ment meg az erdőben egy lángdémontól. Csakhogy harc közben nem csak a szörny de a lángvadász is az életét veszti, ki utolsó szavaival elárulja a társának vagyis a kutyájának nevét a lánynak. Ezt követően két szálon folytatódik tovább a történet, az egyik során Touko-t követjük nyomon, ki útnak indul a főváros felé, hogy az elhunyt lángvadász kutyáját és sarlóját vissza juttassa annak családjához. A másik folyamán pedig az elhunyt lángvadász fiát Koushi-t látjuk, kit beteg húgával apjuk halál hírét követően egy gazdag iparmágnás vesz a szárnyai alá. Aki segít Koushi húgának gyógyításában cserébe azt kéri az igen okos fiútól, hogy tudását az ő célja érdekében kamatoztassa.
Nem egy egyszerű, de érdekes felállás, mely szép lassan bontakozik ki (igaz az évad végére azért beindulnak kellően az események). A világról folyamatosan kapunk kisebb-nagyobb információ morzsákat, melyet ha mindet nem is feltétlen tudunk hova rakni, azért az évad végére eléggé képbe kerülünk. Mit ne mondjak eléggé magával ragadott a lore.
Touko és Koushi bele kényszerülnek helyzetükbe és eleinte csak sodródnak az eseményekkel. Az anime remekül adja át mennyire kiszolgáltatottak, melyet a kissé kellemetlen, nyomasztó hangulatával csak fokozni tud. Viszont a sztori előre haladtával főszereplőink nem törődnek bele, hogy mások irányítsák életüket és még ha apránként is de kezükbe veszik sorsukat. Mindez pedig annak köszönhető, hogy mindkettőjük jelleme el kezd változni. Touko egy szerencsétlen, mihaszna kislány, kinek kezdeti vergődését rossz nézni. Csakhogy ahogyan útja során ismerkedik meg másokkal, barátokra tesz szert és veszélyes kalandokba csöppen, úgy az évad végére már tesz is azért, hogy ezen változtasson. Hasonló a helyzet Koushi-val, aki ahogyan egyre jobban ismeri meg e világ történetét, a lángot és a körülötte levő embereket, különösképpen befogadóját, naivitását hátra hagyva kénytelen furfangossá válnia.
Persze Touko-n és Koushi-n kívül még akadnak más, akár még érdekesebb karakterek. Kikről még ha nem is feltétlen sok mindent tudunk meg, azonban az általunk látható cselekedeteik és beszédük elég jól meg vannak írva ahhoz, hogy egy-egy összetettebb jellemet sejthessünk bennük.
Sajnos a megvalósítás igencsak felemás lett. Maga a vizuális stílus és az aláfestések remek atmoszférát teremtenek a műnek. Azonban az animáció az sokszor nincs. Az látszik, hogy alapjába véve az anime átlag stílusától eltérő részletgazdag állóképeket egy-egy hatás nyomatékosítására használ a sorozat. Csakhogy akkor is használja mikor valami látványos dolog, akció történik. Nem tudom, hogy a covid miatt vagy a büdzsével nem stimmelt valami, de sajnos az akció jelenetek animáció vagy félkészek vagy állóképekkel vannak helyettesítve. Ez pedig eléggé rombolja az élményt. Remélem a folytatásra több pénzt vagy időt szánnak, hogy ez ne forduljon elő.
Végül még megemlíteném, hogy a szezonból az általam nézett animének közül csak ennek volt olyan
opening dala, ami tetszett.
Számomra a téli szezon legjobb címe a Hikari no Ou, mely rendkívül érdekes világgal, erős atmoszférával, lassú de érdekfeszítő történettel rendelkezik. Várom a folytatást.
Sajnos a covid miatt vannak olyan téli szezonos animék, amik csúsznak így az alábbiakról majd később ha véget érnek véleményezem:
- Bofuri 2. évada
- NieR:Automata Ver1.1a
- Maou Gakuin no Futekigousha 2. évada
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ha már szezonok, én a tavaszi szezonból talán ezekbe kezdek bele: