Mariko írta:Hát ez szomorú.
Megnézem én a CGI rajzfilmeket is, és lehetnek nagyon aranyosak vagy viccesek, de igazán szépek nem, valahogy mindig olyan steril marad a látvány.
Na igen, ezzel én is így vagyok, oké, hogy most már teljesen emberi arcmimikát is le tudnak modellezni CGI-ben, meg a Shrekben az erdőben egyenként meg tudod számolni a fűszálakat, meg hasonlók, de valahogy akármilyen jó is lesz, nem tűnik olyan "szép lágynak". ^^" (De mondok jobbat: még a 2D-s filmet is el tudja cseszni utólag, ha számítógéppel "javítgatják". Pont a Disney szokott ilyet, hogy "digitálisan felújított XY filmünket kiadtuk a 20 éves évfordulójára!" és hiába tűéles most már kép, meg minden, valahogy sokkal sterilebb, "rondább" lesz az egész. ^^")
iskariotes írta:Nem tudom engemet igazán nem lepett meg a Disney cég döntése és valamelyest egyet is értek vele. A kor halad ezzel együtt a nem a legjobb technikai megoldásokat is szépen lassan elkel tenni. Szóval pl.: Chaplin is nagyon sokáig ellen állt a hangos filmnek végül ő is forgatott nem egy hangos filmet (méghozzá milyeneket!). Természetesen előlehet jönni fekete-fehér vagy néma filmekkel (pl.: Schindler listája, A némafilmes) de ezek inkább a kivétel ami erősíti a szabályt.
Mondjuk nem tudom, számomra ez az ért durva hasonlat. ^^" Az, hogy anno a filmek fekete-fehérből átmentek színesbe, illetve hang is került alájuk, érthető volt, mivel mondhatjuk, hogy jelentősen növelték az élvezhetőségi faktort. Az, hogy a 2D átment 3D-be, szerintem a
nézők számára annyival többet nem adott az élményhez, inkább csak a stúdióknak kényelmesebb. ^^" Meg hogy SB is mondja, a 3D nem feltétlenül a következő technikai lépcsőfok, persze vannak benne új lehetőségek, de van, amiben még mindig a 2D lenne a jobb.
Sárkánybaby írta:Ami pedig eredeti, vagy nem konvencionális, azt egy laza mozdulattal besöprik a szőnyeg alá. Lehet az egész mögött multinacionális cégek összeesküvését sejteni, de szerintem a dolog sokkal egyszerűbb. Ezt magunknak köszönhetjük. Megelégszünk azzal a minőséggel, amit kapunk, a filmesek ezért nem is törik magukat jobban.
Meg amúgy megelégedni egy dolog, de az a gond, hogy sokan
el is várják, hogy kvázi ugyanazt nézzék meg hatvanadjára is és csak a szereplők legyenek mások. Szal ahogy pl. az animéknél hatszázadjára is el lehet adni mondjuk a "moe kislányok csinálnak moe dolgokat" sorozatokat, úgy az amcsi filmeknél/rajzfilmeknél is eskü pipálják a nézők, hogy "szerelmi szál? oké, megvolt. drámai túljátszás? rendben van, ez is stimmel" stb. és ha valami hiányzik belőle, annyiszor vonnak le mínusz pontokat a filmből. Az Eszeveszett birodalom pl. tudod, hogy amcsiban viszonylag bukás volt? És tudod, hogy pontosan azért, mert azzal jött mindenki, hogy "nem volt benne Disney-feeling!", ami alatt ők azt értették, hogy nem volt kötelező szerelmi szál, éneklő hercegnő, túljátszós-drámázós végkifejlet? Egyszerűen zavarta őket, hogy nem ugyanazt kapták, amit korábban már ötvenszer.
Andro írta:Ezek a CGI-os mesék nem adják vissza a régi, szép grafikájú mesék élvezetét. A karakterek olyan... üresek és személytelenek lettek, a történetek bugyuták, vagy a gyerekek számára érthetetlenek. Én visszasírom a klasszikus Disney-t, és kár, hogy a mostani gyerekek már csak ilyen bárgyú izéken nőnek fel. T_T
Mondjuk nem azért Andro, de szerintem neked valami CGI-allergiád van. ^^" Kb. hamarabb látod meg a filmben azt, hogy milyen technikával készül (és ha CGI, már eleve mínusszal indul nálad), mint azt, hogy amúgy mi a sztorija, milyenek a szereplői, egyáltalán miről szól, stb. CGI filmekből is időről-időre kijönnek olyan darabok, amik teljesen ajánlhatóak és "érthetőek" (mondjuk ezt nem értettem, szerintem nem bonyolultabb egy átlag CGI film sztorija, mint anno a kézzel rajzoltaké...) gyerekek számára is. Pl. korábban volt Az őrzők legendája (amit több ember ajánlására meg is néztél végül és ugye, hogy tetszett XD), vagy pl. a Disney-féle Aranyhaj amellett, hogy CGI, teljesen belepasszol a 90-es években készült filmjeik sorozatába, tavalyiak közül pedig ott volt a Lorax, amiben még üzenet és tanulság is van. És szerintem ez még messze nem az összes. A másik meg, hogy azért a régi Disney rajzfilmek sem voltak annyira "aranyosak és szépek", csak persze a nosztalgia megszépít mindent. A Hófehérkés boszorkány gyerekek generációira hozott frászt (sokkalta ijesztőbb volt, mint a legtöbb CGI karakter manapság... XDDD), Bambi anyját lelőtték, de túléltük, ha pedig "bárgyúságra" kell visszaemlékezni, egyből bevillan az Aladdin Dzsinije vagy Az oroszlánkirály Timon & Pumbája. (Amúgy ez utóbbiakról annyit, hogy mindkét filmből ők voltak a kedvenc karaktereim, sokkal jobban megfogtak, mint a főhős, akiről már úgyis tudtam, hogy neki borítékolva van a happy end. XD)
Andro írta:Teljesen tönkretették Walt bácsi örökségét, aki ilyesmit tuti nem engedett volna.
Mondjuk tekintve, hogy milyen úttörő animátor volt, én ebben nem lennék olyan biztos, szerintem minimum kipróbálta volna a CGI animációt, ha már az ő korában is létezett volna. Persze nem feltétlenül a pénz miatt, inkább a lehetőségekre lett volna kíváncsi.
Sárkánybaby írta:A 3D egy nagyon hasznos, jó kezekben nagyon szép, és kidolgozott módszer, de nem közvetlen utódja a 2D-nek. Nagyon sok hibrid animáció készül/készült, mint a korábban említett papirrepülős is, azt a vonalat kellene meglovagolni. Az a technika ötvözi a hagyományos animáció egyszerűségét a 3D nagyszerűségével.
Ez! Ha kíváncsiak vagytok az én véleményemre, nem is azzal van a legnagyobb gond, hogy 3D-s filmek
is készülnek, sőt, van olyan, ahol a sztori is indokolja ezt és tök jól jön ki a dolog (pl. Rontó Ralph, most így hirtelen el sem tudom képzelni 2D-s, kézzel rajzolt rajzfilmként ^^"), hanem inkább azzal, hogy újabban már
csak ilyenek készülnek. Sajnos az amcsik
valóban azt hiszik az eddigiek alapján, hogy a 3D a 2D egyenesági utódja, az animálás következő szinte, stb-stb., pedig ez szerintem így nézőként sem igaz, SB pedig "szakmabeliként" is azt mondja, hogy szerinte sem. XD
Most vegyük csak a Disney-t: Kijöttek a Hercegnő és a békával, megbukott a pénztáraknál, de legalábbis nem hozott annyi pénzt, mint várták tőle. Majd kijöttek az Aranyhajjal, ami tarolt. Mit szűrt le ebből a Disney? "Ó, mi hülyék, kellett nekünk a békásat 2D-ben rajzolni, az ma már a gagyiság szinonimája és a nézők is tudják!" Mit szűrt le ebből a néző? "Ó, ti hülyék, kellett nektek a békáshoz a gyengébb írókat/rendezőket felfogadnotok!" Szóval igen, ennél a két filmnél pont nem a grafikai megvalósítás döntötte el a dolgokat. Hanem az, hogy a békásban volt egyetlen epic főgonosz, meg mondjuk 1-2 jó dal, de ebben kb. kimerültek a film pozitívumai, mert ezen kívül semmilyen szempontból nem hozta a 90-es évek kézzel rajzolt Disney-s hercegnős sztorijainak a színvonalát, pedig bevallottan ilyen fél-nosztalgiafilm akart lenni. Az Aranyhaj meg hiába volt CGI, simán beállhatott volna a fenti klasszikusok mellé, mert hangulatban, sztoriban, karakterekben teljesen ugyanazt a szintet hozta (na jó, majdnem XD), mint anno a "nagy filmjeik". Az a baj, hogy ezt pont ők nem látják.
Az a papírrepülős pedig valami hihetetlenül epic lett, pont azért, mert az embernek szinte emlékeztetnie kellett magát arra, hogy 3D is van benne. Nem ugrott egyből a képedbe, mint a CGI filmeknél "alapból", hanem "belesimult" a 2D-be. (A karakterekről pl. a 101 kiskutya ugrott be, ami ennyi év után azért szép teljesítmény a Disney-től. XD)