Egy romantikus komédia és egy vámpírtörténet keveredése. Az anime Karin, egy vámpírlány története, aki családjával Japánban a hétköznapi emberek életét éli, miközben titokban néha az emberek vérét szívják. Mikor Karin nagykorúvá érik, ő is vérszívóvá válna, csakhogy akad egy kis probléma. Mint kiderül, Karin egy "fordított" vámpír: a teste túl kevés helyett túl sok vért termel, amit ha harapás útján nem tud átadni valakinek, borzalmas orrvérzés formájában jelentkezik nála. További bonyodalmat jelent egy új osztálytársa, Usui Kenta, akinek a jelenlétében Karin mindig különösen látványos orrvérzéseket produkál - ki tudja, miért...
A vígjátéki vonal mellett a Karin egy kellemesen szórakoztató (vagy inkább "véresen" komoly?) történet a felnőtté válásról (nem tart sokáig rájönni, hogy az orrvérzés minek a metaforája...XD), Karin teljesen hétköznapi problémákkal (iskola, munka, barátok, fiúk) küzd, miközben próbálja a titkát megtartani magának, amiből persze mindig félreértések származnak. Más eredeti ötletek is akadnak, mint például a vérszívás sajátos értelmezése. Karin minden családtagja egy bizonyos embertípus vérére szomjazik (Karint pl. a "boldogtalan" emberek vonzzák, míg a szülei a "büszkeséget" ill. az "őszintétlenséget" kedvelik) amely tulajdonságból minden alkalommal elszívnak valamennyit attól, akinek a vérét veszik, így aztán sokszor akaratlanul is segítenek az embereken. Ezzel szemben Karin nagyanyját, akinek a "szeretet" az ízlése, a család a pincébe elzárva igyekszik tartani, mert ha ébren van, mindig túl sok bajt okoz. Karin családtagjai, ha nem is kifejezetten eredetiek (bár persze, milyen legyen egy vámpír?) nagyon jól lettek összeválogatva, Usui-kun pedig a maga módján szintén kedvelhető, és hihető párja Karinnak, bár az ő történetét nem bontották ki annyira, mint a manga változatban.
Ha már itt tartunk: én személy szerint inkább manga párti vagyok, az anime története ugyanis a 7. résztől egy éles fordulatot vesz - pl. behozza Winner Sinclair-t. Ez az idegesítő szépfiú a romantikus animék kötelező szereplője, esetünkben egy reménybeli vámpírvadász, aki reménytelenül szerelmes Karinba, nem is sejtve, hogy a választottja egyben a legfőbb ellensége is. Személy szerint én kicsit erőltetettnek éreztem őt, de azt meg kell hagyni, hogy a felállásból sok érdekes fordulatot kihoztak a készítők, és nem utolsósorban sok más hasonló animével ellentétben rendesen lezárták a történetet. Azt meg mindenki döntse el maga, hogy az eredeti hétköznapi dráma vagy az anime kaland/szappanopera hangulata tetszik-e neki inkább.
Az animációt meseszépnek nem nevezném, de azért megfelelő, Karin dizájnja különösen tetszetős, én meg voltam elégedve a szinkronhangokkal és a zenével is. Talán az esetenkénti indokolatlan
fanservice-jelenetek (különösen az openingben) zavarhatnak egyeseket, de még ezek is az elviselhető határon belül vannak. Érdemes kipróbálni.
Ismertető