×

Regisztráció

Anime és manga alapok

Mi az anime?


Hotaru no Haka (1988). Takahata Isao filmje is bizonyítja, hogy az anime és a gyerekfilmek igen távol tudnak állni egymástól.

Az anime egyszerűen megfogalmazva a japán animációs (rajz-) filmeket jelenti. Az anime japán szó, de az angol "animated" kifejezésből vették át Japánban. Fontos tudni, hogy Japánban minden rajzfilmre, tehát az európai, amerikai animációs filmekre is az "anime" szót használják, nyugaton azonban ez a kifejezés kizárólag csak a japán animációs filmekre vonatkozik.
Az anime technikáját tekintve megfelel nagyjából a hazai rajzfilm fogalomnak. Azonban a kettő minden más tekintetben teljesen különböző. Az anime nem a nyugati rajzfilmek keleti párja, hanem a mozgóképes médiacsoporton belül az élőszereplős filmek, és a rajzfilmek mellett egy azokkal azonos rangú kategóriát képvisel, amely hazánkban jelenleg csekély mértékben ismert. Az, hogy a japán animációt Magyarországon a rajzfilmekkel azonosítják, annak köszönhető, hogy a kettő készítésének technológiája megegyezik. Csakhogy amíg a nyugati kultúrában a rajzfilmek, tehát animációs filmek 99%-ban a gyerek nézőközönség számára készülnek, Japánban az anime önálló médiaként tagolódik műfajokra, a nyugati élőszereplős filmeknek megfelelően. Így létezik gyerekeknek készülő, és létezik - ez a nagyobb hányad! - nem gyerekeknek készülő anime is. Manapság az animék célközönsége leggyakrabban a fiatal felnőttek, és idősebb tinédzserek. Ennek a ténynek az ismeretében sok animével kapcsolatos félreértés, az anime negatív megítélése elkerülhető lenne a nyugati országokban.


Tonari no Totoro (1988), Miyazaki Hayao és a Ghibli stúdió filmje. Totoro, az erdei szellem később a stúdió jelképe lett.

Japánban évente több száz anime készül el. A filmstúdiókkal egyenrangú, híres és hatalmas anime-stúdiók működnek, óriási piaccal. Így tehát ha valaki japánba utazik, elkerülhetetlen hogy szembetalálja magát az animével, amely a mangák mellett szorosan kötődik a japán emberek életéhez.


Versailles no Bara (1979): A francia forradalom idején játszódó történelmi shoujo (=elsősorban lányoknak szóló) dráma.

Hogy mi különbözteti meg az animét a rajzfilmektől? Az anime rendelkezik több olyan jellegzetes jeggyel, melyek alapján az is felismeri, hogy japán animációról van szó, aki egyáltalán nincs otthon a témában. Ezeknek a jellegzetességeknek alapja a japán kultúrából és életfelfogásból adódik, amely alapvetően különbözik az európai felfogástól.
A túlidealizáltság, szélsőséges romantika éppúgy a japán életfelfogásból ered, mint a halál, erőszak erősen naturális ábrázolása, vagy akár a szexuális nyíltság, ami még a gyerekeknek szóló animékben is gyakran előfordul. Európai szemmel sok embernek nehéz ezeket megérteni és elfogadni, nem negatívan megítélni ezt a számunkra ismeretlen szemléletmódot. Az európára jellemző biblikus gondolkodásmód, a dolgok mesterségesen jóvá és rosszá választása, a tabuk jelenléte a keleti világ számára ismeretlen. Ez a fajta szemléletmód alapvetően meghatározza az animét.


Inuyasha (2000). A Takahashi Rumiko népszerű mangájából készült anime Japánon kívül is igen kedvelt.

Az anime jellegzetes jegyei nem merülnek ki a külsőségekben. A történetek komplexitása és mondanivalója, a karakterek kidolgozottsága nagyon gyakran a filmeket is felülmúlja, természetesen mindez műfaj-, és célközönség-függő. De szinte általánosan jellemző a komplex, életszerű történet, a reális konfliktushelyzetek, és a valódi személyiséggel rendelkező karakterek, melyekkel azonosulni tud a néző. A japánok az animét arra használják, hogy kifejezzék magukat úgy, ahogyan azt nem tehetik meg a hétköznapi életben. Az animében ezt a kifejezésmódot szemlélhetjük meg, mely a japán kultúrából és személyiségből indul ki.

Nagyon nehéz általánosságban beszélni az animékről, mivel minden anime más. Lehet ugyan csoportokra osztani, mint gyerekeknek vagy felnőtteknek, lányoknak vagy fiúknak készülő anime, megkülönböztethetünk műfajokat, mint akció, vígjáték, dráma, történelem vagy sci-fi. De minél több animét ismer meg valaki, annál nehezebb általános érvényű szabályokat megfogalmazni. Érdemes tehát az animének egy kis időt szentelni, mielőtt valaki téves információk miatt elítélné anélkül, hogy tisztában lenne a jelentésével.

Mi a manga?


Otomo Katsuhiro: Akira (1982).

A manga japán képregény. A manga gyökerei már az ősi japán tusrajzokon megjelentek, ahol rövid humoros képsorokat rajzoltak le a művészek. Ma japánban a mangák fekete-fehér, kötetekben megjelenő képregények. A Japán mangák, hasonlóan az európai és amerikai képregényekhez, folytatásos történetek, bizonyos időközönként megjelenő folytatásokkal. A mi kultúránkban a felnőtt embereket megmosolyogják, ha az illető képregényt olvas. Japánban viszont a képregényolvasás a könyvek és újság mellett ugyanúgy hozzátartozik az emberek életéhez, legyen az gyerek vagy felnőtt.


Mangát olvasó iskoláslányok Tokióban a Ginza metróvonalon.

Számunkra érdekesnek tűnhet, hogy Japánban minden korosztály, és minden érdeklődési kör talál magának való mangát. Számtalan műfajú manga létezik, és a mangákat korosztály és nemek szerint is kategorizálják. A gyerektől a nyugdíjasig mindenki megtalálja az őt érdeklő sorozatot. A gyerekek erkölcsi fejlődésében szintén nagy jelentősége van a mangának, a mi gyerekirodalmunkhoz hasonlóan a gyerekeknek szóló mangákban is tanulság és mondanivaló rejlik, mely segít eligazodni a gyerekeknek az életben. Sokszor a mangákat tudatosan nevelő céllal használják fel.
Ugyanakkor emellett természetesen a mangák nagy részben a szórakozást szolgálják, és egyáltalán nem ritka a felnőttek számára készülő manga sem, amely szexuális tartalmú, hasonlóan a nyugati szexuális tartalmú újságokhoz. Sokak számára meglepő lehet, hogy az ilyen műfajú mangák nagy többsége cenzúrázva van, radírozásokkal vagy fekete csíkokkal.


Sadamoto Yoshiyuki: Shin Seiki Evangelion (Neon Genesis Evangelion, 1995).

Japánban a tömegközlekedési eszközön, utcákon, stb. gyakran láthatunk mangát olvasó embereket. A Japán Manga-ipar egyike azon kevés iparágaknak, ahol csak igen ritka esetekben lehet túlkínálatról beszélni. Az ország rengeteg nyomdájában pontosan időre készül el egy-egy újabb folytatás, néha többmilliós példányszámban, és általában az utolsó példányig elfogy. Japánban az írott média kb. 40%-át teszi ki a manga. Az emberek az olvasás után rögtön el is dobják a képregényt, nem tartogatják, gyűjtik. Nagyon sok anime manga alapján készül el. Japánban sok híres, és nagyon sikeres mangarajzoló van, akik az ország legismertebb emberei közé tartoznak. Nyugaton ezek az emberek általában teljesen ismeretlenek, egy-két név kivételével. Csak az alapműveltség kedvéért megemlíteném Tezuka Osamu-t, aki Japánban a "Manga Istene" volt. Neki köszönhetően zajlott le egy "forradalom" a mangarajzolásban, ő fektette le a mai manga és anime alapjait, egyedi figuráival, és sajátos stílusával. Az 1940-es évektől folyamatosan alkotott, a leghíresebb figurája "Tetsuwan Atom", egy robot kisfiú, aki a gonosz ellen harcol. Tezuka Osamu sok mangája politikai célzatú volt, főleg fasizmus-, és háborúellenes propagandát folytatott műveiben, de vallási, és történelmi témájú mangái is voltak.

A cikk szövege az AoiAnime anime információs oldal [http://www.aoianime.hu] tulajdona.
A felhasznált képek az alkotók tulajdonát képezik.