Honda Tohru apja elhagyta őt, amikor még kislány volt, ezért az édesanyja nevelte fel. Amikor Tohru 16 éves lesz, az anyja váratlanul meghal egy tragikus balesetben, és ezután Tohru magára marad, otthon és család nélkül. Szerez magának munkát, miközben a középiskolába jár, és mivel az egyetlen közeli rokon házát is épp felújítják, egy sátorban él egyedül az erdőben. Az iskolában két barátjának sohasem beszél a szomorúságáról, mindig mosolyog, és vidám, ha találkozik velük.
Egy nap Tohru meglát egy nagy házat az erdőben, amit eddig még soha nem vett észre. Kiderül, hogy a házban lakik az egyik középiskolai társa, a vele egyidős Yuki Sohma, két fiú unokatestvérével, Kyo-val, és Shigure-vel. Yuki az iskolában a lányok álomhercege, ám meglehetősen zárkózott. Egy este Yukiék véletlenül megtalálják Tohru kunyhóját az erdőben (ami ráadásul a családjuk birtokán van), és hogy ne kelljen a lánynak tovább ott élnie, felajánlanak neki egy szobát saját házukban, cserébe azért, hogy a lány takarítson náluk. És Tohru elfogadja az ajánlatot, ráadásul rájön, hogy a Souma családnak egy sötét titka van: mindegyik családtag egy-egy kínai állatöv leszármazottja, és ha megöleli őket egy ellenkező nemű személy, állatokká alakulnak át. Tohru megígéri, hogy senkinek sem szól a titokról.
Az elkövetkező részek során aztán mindig egy-egy újabb karaktert ismerünk meg a Sohma családból. Az anime mindegyik karaktere őriz valami titkot, valami fájdalmat, szomorúságot magában, legyen az elvesztett szerelem, kitaszítottság, vagy féltékenység. És mindegyikük másképp próbál megbirkózni ezzel. A történet során lassanként megismerkedünk ezekkel a szereplőkkel, és múltjukkal.
A Fruits Basket egy mély, kedves, és néha szomorú történet, egy kis őrültséggel keverve a megfelelő részeknél. Bár nem kevés vígjáték-elemmel talákozunk benne, több esetben nagyon is drámai, és kifejezetten szomorú. A történet igen figyelemreméltó és érdekes mondanivalóval rendelkezik: A fájdalmainknak nem lehet hátat fordítani, mert életünk végéig kísérnek, és ezek tesznek azzá, amik vagyunk. A sorozat erősségét a karakterek adják. Sok szereplővel találkozhatunk az animében, és mindegyikük sorsát megismerhetjük a részek során. A 26 rész közé néhány töltelék-epizód is bekerült, amelyek nem viszik előre a történetet, és akár mellőzhetők is lehettek volna, de ennek ellenére az anime mindvégig érdekes.
A
seiyuu-alakítások nagyszerűek (Tomokazu Seki, Horie Yui), az animáció igen jó minőségű, lágy, és meleg hangulatot áraszt, a zene kiemelkedő.
Kedves, egyszer drámai és megható, máskor optimista és vidám anime, szerethető és szimpatikus szereplőkkel, mely valószínűleg nagyon sok rajongót szerez magának.
Ismertető