Ezúttal már volt opening is, amiről elmondhatjuk, hogy egy klasszikus happy-go-lucky vidám arcokkal, maximumra tekert sakurafubukival és ehhez illő zenével operáló bevezetést kapott az anime, annyi csavarral, hogy elspoilerezni azt, ami majd a harmadik részből úgyis kiderül, hogy Utako is pont annyira romlott, mint az összes többi felnőtt a sorozatban.
A második rész is rohamléptekkel haladt, kimaradt két kevésbé fontos mangafejezet és az a kettő amelyik fel lett dolgozva kicsit meg lett vágva, illetve az időrendjük is felcserélődött. De a lényeg megmaradt vagyis Anzu érkezése és az az eseményláncolat aminek végén Hitomi kikötött Utako bárjában, mint mixer.
Amit viszont érdemes volt megnyújtani a mangához képest, mert mozgóképben jön át igazán, vagyis az „Acchi Muite Hoi” játék esper verziója, illetve ahogy leszáll a hintáról Hina az Utakóval történt beszélgetése közben az meg lett csinálva rendesen.
Azt viszont nem értettem, hogy miért lett a félreérthető „Girly Club”-hak fordítva a „Kyabakura” (キャバクラ), simán mehetett volna Hostess Bar-ként, mivel a képeksorokból amúgyis egyértelmű volt, hogy hol mulattak az éjszakában. Így viszont a feliratban félrement a poén Hitomi és édesanyjának a telefonbeszélgetésében.

---

A mangában is és az animében is Hina hangulatától függően változik a pulcsiján a felirat. Az epizód egyik anime original poénja is ehhez kapcsolódik. Három különböző 80-as évekbeli 8-bites videojáték is előkerült a részben, az első a Raid on Bungeling Bay volt, ott „AAAAA” volt olvasható Hinára írva tükrözve Nitta bénázását a játék során, míg a másik kettő esetében a játék címe volt a pulcsin, csak hogy könnyebb legyen beazonosítani. Ezek a Bokosuka Wars és a Musashi no Ken voltak.