Milyen jó filmet láttál mostanában?

[anubys]

Az igenember
Nem vártam túl sokat egy újabb Jim Carrey, úgyhogy pozitív csalódás volt a számomra. Ezúttal nem csak a túljátszásról szólt az egész, úgyhogy simán megért röpke másfél órát az életemből.
7/10

Otthonunk
Nagyon szépen fényképezett természetfilm, ami a gyönyörködtetés mellett el is gondolkodtat, nem csupán szép képekkel operál, hanem bemutatja az emberi tevékenység árnyoldalait is.
8/10

[zebra]

Ezúttal nem csak a túljátszásról szólt az egész,

A Truman Show-ban és a 23-ban is remekül játszik, igaz, ez utóbbi film nem tartozik a kedvenceim közé. Maga az alapsztori hülyeség, de Jim Carrey játékával semmi gondom nem volt.

Otthonunk

Azt hiszem, erre én is benevezek majd.

[anubys]

Persze, egy ideje megmutatta Carrey, hogy tud ô komoly szerepeket is játszani (ott van további példának a Makulátlan elme örök ragyogása is), de a vígjáték-szerepeire igencsak jellemzô volt ez. Épp ezért volt meglepetés, hogy nem csapott át nonstop ripacskodásba.

[zebra]

Makulátlan elme örök ragyogása

Azt már beterveztem, majd egyszer megnézem.

Egy bolond százat csinál

Ma este néztük meg öcsémmel az eredeti verziót Latabár Kálmánnal. Most már tudom, miért zengenek erről a pasiról dicshimnuszokat - tényleg zseniális színész.
Ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a régi filmek, szereti azt a hangulatot, vagy csak ismerkedni akar a magyar filmkultúrával.

[Mariko]

Solomon Kane
Kicsit Van Hellsing utóíze volt a filmnek, de ennek nem cseszték el úgy végét. Nem váltja meg a világot, de jó kis darkos fantasy. Mondjuk azt azért díjaztam volna, ha a végén összejött volna a csajjal, ha már annyit küzdött azért, hogy megmentse az életét.

[scineram]

Teljesen váratlanul elkerültem egy pesti moziba, és megnéztem az Inceptiont. Amit anubys mondott.

[Yuriko-chan]

Pope Joan

Magyarországon (is) méltatlanul ismeretlen, de nagyon erős film, mely magabiztosan megállja a helyét a hasonló alkotások között, és simán leveri a 2010-es Robin Hood-ot.

[Mariko]

Az állítólagos női pápáról már hallottam, de arról nem, hogy filmet is csináltak róla. Mondjuk fura, hogy ilyen botrányos sztorival ennyire ismeretlen tudott maradni a film.

[zebra]

Női pápa?! Nahh, ezt látnom kell!

[HellRaiseR]

Trainspotting. (,,Who needs reasons when you've got heroin?") Kinek ne lenne ismerős a mondat? Alapmű.
Vagy ezer éve láttam, de akkor még (12-13 évesen) nem mondott semmit.

[zebra]

Alapmű.

Jahh, érdekes film.

Tegnap megnéztük öcsémmel a Zombieland c filmet. Ááááá, pure win!

[Mariko]

Tegnap én is megnéztem az Inceptiont. Összességében tetszett, de az még mindig nem tudom eldönteni, hogy mit gondoljak a végéről, szeretném azt hinni, hogy Cobb végül hazament a gyerekeihez, de volt egy-két dolog, ami arra utalt, hogy az utolsó jelenet még mindig Cobb álmában játszódott.

[zebra]

szeretném azt hinni, hogy Cobb végül hazament a gyerekeihez, de volt egy-két dolog, ami arra utalt, hogy az utolsó jelenet még mindig Cobb álmában játszódott.

Sajnos, az örökmozgó bigyó erre utalt, igen. Bááár, sejtelmes módon hirtelen fedték el a nézők elől, ami utalhat arra is, hogy talán most készült megállni. Mondjuk, ezt kötve hiszem.

[anubys]

Inception

Már láttam ugyan, úgyhogy most csak a beszélgetésbe szállnék be.
Véleményem:
Mindfuck-light Amerikának.
Szinte 100%, hogy nemsokára eldôlt volna. Cobb túl profi volt ahhoz, hogy ne lásson át rajta, ha álom lett volna. Egyetlen lehetôség lett volna rá, hogy mégis álom legyen, ha az egész film valójában Cobb incepciójáról szól. Viszont akkor az a kérdés, hogy ki hajtotta végre?
Variációk:
Mal (Cobb felesége) lehet, hogy mégis életben volt, és valójában Cobb maradt egy álomban, az öngyilkosságávan erre próbálta ráeszméltetni.
Saito lehetett volna még a másik szereplô, aki be akarta volna ültetni, hogy elhiggye, hogy a valóságot látja, de nála nincs valódi motiváció erre.
Cobb maga, itt viszont felmerül a probléma, hogy az ember nem tudja a saját tudatos részét így átverni. Fôleg, hogy egy ilyen dolgot tudatosan kell végrehajtani. Valamint felmerül, hogy miért akarta volna ezt? Maximum azért, hogy a gyerekeivel lehessen, de csak akkor tett volna ilyet, ha nem hisz a küldetés sikerében. Ez esetben viszont nem vállalta volna el a feladatot.

Készítettem egy blogbejegyzést is a film megtekintése után, ha nem gond, be is másolom ide:

Inception
Megszületett a tökéletes film?

Elárasztják az internetet az áradozó kritikák Nolan új filmjérôl. A többséget láthatóan elvakítja a rajongás és tudomást sem vesznek a hibák sokaságáról.

A továbbiakban csak az olvassa az írást, aki már látta a filmet, vagy nem kívánja megtekinteni (csak akkor minek?).

Az elôzetes információk alapján ez volt számomra az idei év leginkább várt filmje. A kezdeti, lelkesítô kritikák, valamint a magas IMDB-pontszám ismét megtévesztettek, úgy ültem be a moziterembe, hogy egy számomra toplistás filmhez lesz szerencsém.

Ugyebár a netes kritikákat olvasva általában olyan jelzôkre bukkanhatunk, mint az év filmje (ezzel eddig még egyet is értenék, de ez inkább tudható be az idei év eddigi harmatos felhozatalának), az évtized filmje (ettôl már igencsak messze van), minden idôk legjobb filmje (ennek sajnos a közelébe sem került), hibátlan, tökéletes mestermû (max akkor, ha kisütötte az agyad a látványparádé és már képtelen vagy gondolkodni).

Ami elôször is biztos, hogy Nolan vette a bátorságot és igen ingoványos talajra lépett. Csak éppen ez most neki is túl sok volt. Ki lehetett volna küszöbölni a plot következetlenségeit, ha sokszor nem eszközként használta volna azt, hogy álomvilágban vannak és nem tekinti semmisnek a maga által felállított szabályokat. Ennek persze az lett volna a következménye, hogy kevesebb látványos akcióelem kerül bele, ezzel veszítvén a mainstream jellegébôl.

A film pozitívumait most nem tárgyalnám, azokat sok helyen említik, hanem a kép árnyalása végett inkább azokkal az elemekkel foglalkoznék, amelyek számomra problémát okoztak.

Karakterek:
Robert Fischer (Cillian Murphy)
Ô volt a film egyértelmûen leggyengébb karaktere, gyakorlatilag csak egy báb volt. Arról volt szó, hogy felvértezték az extractorok elleni "harcra". Akkor hogyan lehetett a tudata olyan információk birtokában, aminek ô maga nem volt? PL, hogy nem ölheti meg magát, mert nem ébredne fel. Ekkor rá kellett volna jönnie, hogy Cobb maga akar belôle információt kiszedni.

Ariadne (Ellen Page)
Az ô neve egyértelmû telitalálat, ô maga viszont már kevésbé. A tudatos álmodás képességének elsajátítása igen hosszú évek folyamata, ehhez képest ô az elsô alkalom után úgy illeszkedett a csapatba, mintha mindig is ezzel foglalkozott volna.

Történetbeli gondok:
Elôször is az álmok nem ilyenek. Aki felébredés után emlékezett már álmára, az tudja. Tele vannak irracionális elemekkel. Mint ahogy a filmben is elhangzik, nem tudod, hol kezdôdik egy álom, viszont másik fontos elem, hogy felébredve értelmetlennek látszik legtöbbször az, ami az álom világában egyértelmû volt. Nolan víziójában viszont semmi absztrakt nincs bennük, leszámítva azt az egy, lépcsôs elemet. Ilyen raciónális, logikus álmai garantált, hogy senkinek nincsenek.

Ugyebár azért kellett az építész, hogy az álmokat megtervezze, vagy ha már bent vannak, azokat módosítsa. Ehhet képest nem volt logikus, hogy ha már beindultak a folyamatok, miért nem szólt bele a világ felépítésébe. Az elsô álomszinten simán felhúzhatott volna akadályokat a tudatvédelmezô projekciók ellen. Ez ki is derült az elején, hogy beleszólhatna, mikor még Saito álmába törtek be és a lázongó tömeg az elsô építészt támadta.

Az álomba átszivárognak a valóságban (vagy az adott esetben eggyel magasabban lévô álom szinten) elhangzottak (a valóságban is így ban, ezért lehet, hogy a tudatunk gyakran beleépít az álomba külsô zajokat), éppen ezért működött a zenével való jelzés is, de ezért sokkal kaotikusabb kellett volna, hogy legyen a 2. szint a kitörô üveg, lövöldözés hatására. Vagy ha annyira erôs volt az említett nyugtató, hogy az szűrte ki, akkor a jelzôzenének sem lett volna szabad, hogy átjusson hozzájuk. Az autós résszel kacsolatban az is felmerült bennem, hogy mikor Arthur (Joseph Gordon-Levitt) védte a hotelben a többek álmát, és forgott velük az egész világ, utána miért lebegtek a többiek a szobában szépen, rendezetten?

Másik furcsaságként tartom számon, hogy ugyebár már a harmadik álomszintre is azt mondták elôször, hogy nem lehetséges elérni, mert túlzottan instabil, ehhez képest, mikor ott voltak, simán lementek még egy szintet. Itt további gondom volt, hogy ugye arról volt szó, hogy ha meghalnak, a nyugtató hatása miatt nem ébrednek fel, hanem azon a szinten, egy álomidôben maradnak. Akkor Fischer miért került át a negyedik szintre? Valamint ugyanígy miért került oda Saito is?

Mibôl dôlt el, hogy kinek az álmában fognak szerepelni? Mindenki ugyaz azt a szer kapta, ugyan abban a pillanatban. Más, egyéb összekötettés nem volt a tudatuk között, ezzel az erôvel bárki bejuthatott volna az ô álmaikba, mondjuk a repülô másodosztályáról, stb.

A 2. szinten (hotelszoba) azért kezdtek el lebegni, mert az elsô szinten elkezdett zuhanni a kocsi és ezt gravitáció-mentességnek élték meg. Viszont mivel a második szinten így súytalanságban voltak, ennek a 3. szintre kellett volna hatást gyakorolnia és ott is lebegniük kellett volna.

Az már nem a történet gyengesége, hanem a sokásos, hollywoodi, facepalm-díjas elem volt, hogy a jófiúk egy ellenség/kilôtt golyó hatékonysággal dolgoznak, míg a másik oldalon olyan bénák voltak, hogy 10 centirôl képtelenek voltak célba találni. Leszámítva azt az egy, kötelezô golyót, ami mindig egy közepesen fontos karaktert talál el.

Végül a legnagyobb problémám az volt, hogy Nolan továbbra is olyan számomra, mint egy építész. Precíz, pontos, minden a helyén van, de steril és totálisan érzelemmentes, így katarzisra sincs esély.


Összességében minden hibája ellenére egy kiváló, elgondolkodtató nyári popcorn-moziról van szó, csak ne gondoljuk, hogy több ennél.

8/10

[zebra]

Anubys, te kicsit sokat vártál ettől a mozitól, látom.

Én úgy tekintek rá, hogy elkészült az egyik legegyedibb akciófilm (nem sűrűn játszódnak álmokban az akciófilmek ), ennyi. Mindfuck-ról itt szó sincs, aki szerint ez az év, évtized, század, ezred, tízezred filmje, biztosan kihagyott jó pár alapművet az életéből.

Számomra a film azért is volt érdekes, mert ismételten bemutatta, h hová fejlődik az emberiség: a jövőben az információszerzés már olyan gátlástalan méreteket is ölthet, h nem átallanak betörni egymás legintimebb szférájába, az elmébe, az álmokba.

Mondjuk, lehet, h az én saram, de már annyi olyan filmet láttam, amelyeknek a közepén/végén jön a csattanó, h valójában én magam voltam a gyilkos/az egész életem hazugságban éltem/az egész világom egy virtuális, vagy álom, vagy akármilyen világ, hogy engem ezek már nem hatnak meg. Egy barátom jegyezte meg találóan, hogy ezeknek a filmeknek van célja azon túl, h megdöbbenj, h eddig be voltál csapva, és teljesen más a valóság?
OK, mondjuk egy kalsszikussá lett 1999-es filmben (most a címét nem fogom leírni, mert az mekkora spoiler lenne, aki látta, tudja) olyan társadalomkritika is van, h tényleg le a kalappal előtte, de önmagában ezek a filmek nem állják meg a helyüket - főleg, mivel én úgy látom, elindult egy kisebbfajta dömping is ebben a műfajban.

Ezt a skizo-thriller (kezdjük ott, h ez nem is skizofrénia - csak Hollywood szerint) jelenséget parodizálja ki egy sketch-ben az Adaptation c film is.
A sikeres rendező öccse gondolkodik a sikerfilmjének alapötletén, mire poénból azt tanácsolja neki a főszereplő: legyen maga a rendőr a gyilkos is. Az öccsének tetszik az ötlet, és hiába próbálja eltántorítani ettől a báty, h akkor mégis az autósüldözéseket miként fogja kivitelezni, meg ilyenek.

[Mariko]

Vicces, hogy egyes emberek miket bele nem látnak ebbe a filmben, a Port.hu-n vannak akik komoly társadalomkritikát és pszichológiai mondanivalót emlegetnek. XD

Ami a végét illeti, szerintem nem is annyira a pörgettyű szól amellett, hogy Cobb még mindig álmodik, hanem inkább az, hogy a gyerekeit, pont ugyanúgy találja a kertben (még a ruhájuk is ugyanaz), mint a mikor utoljára látta őket, és az hogy csak úgy otthagyja a pörgettyűt az asztalon arra utal, hogy valószínűleg már nem is érdekli mi álom, és mi valóság.

[anubys]

Anubys, te kicsit sokat vártál ettől a mozitól, látom.

Az nem kifejezés.
Az elôzetes kritikák, plusz a kiszivárgott információk alapján azt vártam, hogy minimum 4-5 alkalommal kell majd megnézni, hogy egyáltalán elkezdjem kapisgálni, mi is történik a vásznon, de sajnos bekebelezte Nolant a mainstream. Pl sokkal jobb lett volna, ha nem különíti el ennyire az álomszinteket. Hallottam sok helyen panaszkodni embereket, hogy alig lehetett követni, mikor melyik álomszinten voltak. Szerintem meg pont, hogy túlzottan egyértelmûvé tette az eltérô környezet, ellenfelek segítségével. Kon rendezésében tuti, hogy mind a nyégyszer ugyan azt láttuk volna, és csak abból lehetett volna tudni, hogy épp melyik szinten lévô eseményeket mutatják, hogy melyik szereplô hiányzik a csapatból, aki egy szinttel fentebb maradt...
Meg a következetlenségek nagyrészét is ki lehetett volna szûrni, ha nem ragaszkodik a sok, látványos akciójelenethez...

Mariko:
Ez bizony eszembe sem jutott, nem is figyeltem meg a végén a gyerekek ruháját. Viszont logikátlan lenne, ha igazad lenne. Az egész feladatot azért vállalta el, hogy a gyerekeihez visszatérhessen. Azok után, hogy sikerült végigcsinálniuk, az lett volna a természetes, hogy alig várja, hogy hazaérkezzen.
Újra kell majd néznem. De azt biztos, hogy még egyszer nem fizetem ki rá a jegy árát.

[zebra]

Vicces, hogy egyes emberek miket bele nem látnak ebbe a filmben, a Port.hu-n vannak akik komoly társadalomkritikát és pszichológiai mondanivalót emlegetnek.

Nahh, ennyire azért nem komoly a mondanivalója.

szerintem nem is annyira a pörgettyű szól amellett, hogy Cobb még mindig álmodik, hanem inkább az, hogy a gyerekeit, pont ugyanúgy találja a kertben (még a ruhájuk is ugyanaz), mint a mikor utoljára látta őket, és az hogy csak úgy otthagyja a pörgettyűt az asztalon arra utal, hogy valószínűleg már nem is érdekli mi álom, és mi valóság.

Ez tetszik, érdekes meglátás! Bár, az is lehet, h ez is egy a logikai bukfencek közül, ki tudja.

És, hogy ne csak a mainstream legyen a középpontban:

Mary and Max

Ausztrál független stop motion film egy fura barátságról. Sokszor már-már börleszkbe hajlik, mégis legalább annyira megható történet, mint mondjuk az Amélie csodálatos élete.
Az első - és második - pillantásra csúnyácska karaktereket szinte azonnal a szívembe zártam, nálam abszolút bekerült a TOP 10-be ez a történet.

De most egy kicsit a sztoriról:
Mary egy nyolcéves ausztráliai kislány, akinek nincsenek barátai, és önbizalomhiánnyal küzd a homloka kellős közepén található kakiszínű anyajegy és pocsolyaszínű szemei miatt. Az anyukája túl sokat tesztelgeti a sherry ízét, az apukája meg túl sokat foglalkozik halott madarak kipreparálásával, rá nemigen jut már idejük a munka és a hobbik mellett.
Mary egy napon elkíséri az anyját a helyi postára: amíg az anyu borítékokat "vesz kölcsön", addig az ő szeme megakad egy címjegyzéken, teli amerikai nevekkel és címekkel. Elgondolkozik, hogy vajon az amerikai gyerekeket is söröskorsók alján találják-e, ahogy a nagyapja mesélte neki, vagy ők másképpen kerülnek a szülőkhöz? Úgy gondolja, rábök egy névre, és ír neki egy levelet.
A szerencsés egy 44 éves, Asperger-szindrómás, túlsúlyos amerikai férfi, akinek szintén nincsenek barátai, az életét kínos rendszeresség szerint éli - minden változás pánikrohamot eredményez nála.

A filmben sikerült úgy bemutatni egy betegséget, hogy a megtekintés után ne a sajnálkozás maradjon meg a nézőben, nem egy szerencsétlen tragédiájának lehettünk szemtanúi. A szereplők csetlésein-botlásait elnézve sokszor mosolyra húzódott a szám, sőt, akadtak benne oltári nagy poénok is; az életükben bekövetkezett pozitív változásoknak pedig szívből örültem.

Nektek meg szívből ajánlom.

[Mariko]

Ez a Mary and Max ígéretesnek tűnik. Felvéve a megnézendők közé.

[HellRaiseR]

Cthulhu hívása adaptáció. Aki nem olvasta a novellát annak nem fog sokat mondani.

[zebra]

Ez a Mary and Max ígéretesnek tűnik. Felvéve a megnézendők közé.

Szerintem tetszeni fog, főleg, ha a BenX bejött.

(A Mozart and the Whale-t is ajánlom, ha van még kedved Aspie filmet nézni. )

Cthulhu hívása

http://www.hello-cthulhu.com/

[Mariko]

A Mozart and the Whale-t is ajánlom, ha van még kedved Aspie filmet nézni.

OK, ez is felvéve. Az aspie filmek jöhetnek.

Ha meg Cthulhu...

[zebra]

Az aspie filmek jöhetnek.

:hug:

Ha meg Cthulhu...

Ez de jó! A zene külön telitalálat. És az egyik képet, main amorf csecsemők vannak, Giger festette! Bírom a fazont. (Ő tervezte az Alien design-t is, ha jól tudom.)

[scineram]

Én speciel úgy ültem le az Inceptionre, hogy valami olyasmit vártam, mint a Minority Report. Komoly scifivel megspékelt akciófilm. Olyat én is hallottam, hogy emberek a nyilvánvaló történéseket nem tudták követni. Röhej, még ha a mainstream ember nem is Perfect Bluen, Paprikán, Boogiepop Phantomon edződött.
Chtulu film engem is érdekelne, rég olvastam már.

A sikeres rendező öccse gondolkodik a sikerfilmjének alapötletén, mire poénból azt tanácsolja neki a főszereplő: legyen maga a rendőr a gyilkos is. Az öccsének tetszik az ötlet, és hiába próbálja eltántorítani ettől a báty, h akkor mégis az autósüldözéseket miként fogja kivitelezni, meg ilyenek.

Lol, volt egy tök hasonló X-Akták rész. Groteszk, ha érdekel.

[zebra]

Olyat én is hallottam, hogy emberek a nyilvánvaló történéseket nem tudták követni.

Ha nem mondták el vagy 5x egy-egy álomsíkon, h most éppen melyikben járnak, akkor egyszer sem. Tényleg baromi bonyolult.

Lol, volt egy tök hasonló X-Akták rész. Groteszk, ha érdekel.

Igen-igen! Melyik az?