Az elején még jó is volt, a kezdés speciel különösen ütősre sikerült (nem bántam volna kicsit többet ebből, mindegy), és az első felében mondogattam, hogy hm, jó kis fílinges fantasy. Aztán a 6-7. rész környékén kenődött el nagyon a dolog, ugyanis elkezdtek háborúskodni, és jajnekem, úgy untam magam, hogy az valami borzalom! Így belegondolva jobb lett volna, ha nagyobb szüneteket hagyok a részek között, nem lett volna nehéz, az epizódzáró jelenetek sem voltak cliffhangerek, az első részt leszámítva.
A szereplők is elég lagymatagok voltak. Az egyik felük például nem sok vizet kavart fel bennem, a másik felük csak szimplán idióta. Nagy kivétel Tyrion Lannister, aki a kábé két epizódig tartó ellenszenvezésből lépett elő kedvenc karakterré, és ő cipelte el a vállán az egész sorozatot. Ész, stílus, humor, köszönöm! Nélküle igen hamar dobtam volna az egészet. Még megemlíteném a bordélyház-tulajt, mint jó szereplőt, meg akadt pár poén párjelenetes mellékszereplő, de az nem ér sok pluszpontot.
A gyerekek meg gyerekek, őket azért szeretjük, csak ne az átlagfelnőttre hasonlítsanak, ha nagyok lesznek.
Másik fő szál, az udvari intrika. Az ilyesmit ritkán favorizálom, de tud jó lenni, ha jól adják elő. Viszont itt olyat is láttunk, hogy amit így lehetne jellemezni: "Intrika - Rosszul csinálod"
Igazából én voltam a hülye, elvégre, mi mást lehet várni egy cucctól, aminek az a címe, hogy Trónok harca, mint intrikát meg örökösödési háborúkat?
Egyelőre úgy vagyok vele, hogy a második évadra se Tyrion, se a Mások nem tudnak rávenni. Ez persze lehet hogy változik, csak 11 rész egy évad, nem olyan gáz, de az első évad vége felé már tényleg nagyon szenvedtem...
Jah, és különdíjban részesül a sorozat a különbejáratú kvázikomplett nyelv alkalmazásért, néven szólítva dothraki. Legalább a részletekre figyeltek, a tartalomról meg a könyv írója tehet.
Legalább elszórakoztatott.
XD) Értékelésem: 100000000000000/10 Aki még nem hallott volna róla (van ilyen? XD): a jól ismert My Little Pony franchise negyedik generációjáról van szó, ami Amerikában is csak idén májusban ért véget, de rögtön egy millió meme született belőle, és nagy rajongótáborra tett szert a 18-30 közötti férfiak körében. 
Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a kiagyaló nem csak gyerekeknek szánta a sorozatot, ezért jelentősen visszavett a korábbi generációk cukormáz-faktorából, és belerakott jópár olyan poént, ami nem csak 5 éves kor alatt vicces. (Egyébként nekem az első meglepetés a pónikhoz képest meglepően darkos pilot epizód mellett az volt, hogy a korábban megszokott "egyenfej" helyett itt végre arcmimikája van a lovaknak, így sokszor már azon elvigyorodik az ember, amilyen fejet vágnak 1-1 jelenetre reagálva. XD) A kedvenc részeim talán azok voltak, amikor 1-1 póni kikészült idegileg, és emiatt teljesen átment out of characterbe, vagy éppen extrémen kimutatta jellemének sötét oldalát. 
Btw, a dalbetétekről annyit, hogy nincsen olyan sok belőlük, de szerintem bármelyik Disney film megirigyelhetné őket, nagyon fülbemászóra sikerültek. Talán az egyetlen negatívum számomra a rajzolás stílusa volt, nagyon nem bírom ezt a műanyag flash-animációt, amit anno a Dexter laboratóriuma meg hasonlók behoztak, aztán az amcsi rajzfilmek 90%-a átvett, de itt még ez sem volt olyan zavaró, kb. a pilot alatt meg is szoktam, mondhatjuk, hogy ebből a grafikából a maxot hozták ki. 
Igazából nehéz írni arról, hogy miért is olyan jó ez, de van egy sajátos hangulata, ami megfogja az embert, szóval egy próbát szerintem mindenki tehet vele. (Meg azt mindig szeretem, ha érződik, hogy az átlagosnál több munkát fektettek az adott cuccba, legyen az 5 évesek sorozata, vagy 18+-os horror.) Ja, és kissé sajnálom, hogy a második szezon már indul is egy hét múlva, mivel még végig akartam nézni újra a teljes elsőt, bár mivel ebből is csak heti egy részt adnak le, lehet bele fog férni... 
