Offtopic

[Sárkánybaby]

Jóvanna, de ha írok a topicba, még nem jelenti azt, hogy seregleni fognak rá a postok és felhasználók. :P

[Andro]

És ezt nekem most kell megtudnom?!
Neked hogy tetszett? Ki volt a kedvenc szereplő? Jaj mesélj, olyan ritkán találkozok olyannal, aki látta!

Nagyon tetszett, de a karakterek neveire nem igen emlékszem, az az igazság. Asszem majdnem 8 éve volt, hogy utoljára megnéztem. De érdekes a története, nagyon is.

[Sárkánybaby]

Jó hát bocsi, csak reméltem, hogy lesz közös témám valakivel animéről/mangáról/akármiről. Nem tartom magam egy Hipster Kitty-nek, de valahogy mégis oda húzok. "Kedvenc animém? Áh, úgysem hallottál róla." Mindezt azért, mert nem nézem meg a mai "szemetet". Kivétel erősíti a szabályt.
Mangázok.
Jaj de azt is hogy.
Najó, nem sírok itt nektek.

[Andro]

Én is jobban szeretem a régebbi animéket. XD

[Péter]

Ha évente 1-2 értelmes/valóban humoros darab becsúszik, már örülök. Általában annyira semmilyenek a mai szezonok, illetve annyira látszik az egyes darabok közötti különbség, hogy (kis túlzással) egész sorokat lehetne összevonni 1 sorozattá. A legnagyobb gondom a mai animékkel egy szóban foglalható össze: moe.

Alapból se szimpi ez a dizájn, szóval innentől kezdve kéne valami, ami elvonja a figyelmem, például a story, esetleg a jellemfejlődés, amit viszont nagyon kevésszer találok meg érdemi formában, de létezik. Például idén volt egy Madoka, de ez is a kivétel erősíti a szabályt esete. =)

Félreértés ne essék, nincs gondom a lightosabb darabokkal, se fanserviceal, sőt a csicsát is elviselem, de ha egy anime ezzel akar megvenni, akkor ahhoz bizony az kell, hogy ízléses legyen, na ez nem szokott sikerülni. Vagy 10-éves vasalódeszkákat, vagy csöcsös teheneket nyomnak az arcomba, én meg egyik szélsőségre se vagyok vevő.

[Junchi]

És ezt nekem most kell megtudnom?!
Neked hogy tetszett? Ki volt a kedvenc szereplő? Jaj mesélj, olyan ritkán találkozok olyannal, aki látta!

Akkor jelentkeznék, ugyanis én is láttam. (Egyike Pierroték kevés értékelhető, sőt, JÓ animéinek.)

Mondjuk ilyenekre, hogy kedvenc szereplő, stb. én se nagyon tudnék válaszolni, lévén nem pont tegnap láttam, de arra mindenesetre emlékszem, hogy húztam a szám a vége miatt. (Kifogytak hirtelen az alapanyagból vagy hogy?)

Btw a mai animék közt is van legalább annyi jó, mint régebbről (ha nem több), szal annyira nem vészes a helyzet, viszont a pointless moe-val agree.

-ETA-

Na, mégis eszembe jutott egy kedvenc Juuniból: Keiki. :3 Már csak Koyasu Takehito miatt is. : P

[Sárkánybaby]

de arra mindenesetre emlékszem, hogy húztam a szám a vége miatt. (Kifogytak hirtelen az alapanyagból vagy hogy?)

Vártak Ono-ra, hogy majd rendesen befejezi a Taiki arc-ot, de abból sem lett semmi. Mondjuk az igaz, hogy azért még egy 15-20 részre lett volna még anyag, de tény, hogy a regény sincs tisztességesen befejezve.
Amennyire én tudom Taikit Youko hozatja haza (mivel lényegében ő ismeri legjobban Japánt). Taiki azért nem emlékezett semmire sem, mert polgárháború tört ki Tai-ban, és a srác szarvát levágták (legalább is a Mashou no Ko-ban ez volt). Öööö, mi van még. Gyousou-tól (Tai királya) én egy kicsit ódzkodtam, volt benne nekem valami fura, de mint kiderült, csupa báj az az ember, Taikit még a széltől is óvni próbálta. Na ő eltűnt ebben a bizonyos háborúban, de tutira életben van... és itt ér véget a sorozat. Lőjjetek le, nagyon sokat tudnék még erről a cuccról mesélni. XD

Amúgy Koyasu Takekitohoz: Ja, óriási volt. Mondjuk annak az animének a seiyuu gárdája parádés munkát végzett.

A legnagyobb gondom a mai animékkel egy szóban foglalható össze: moe.

Köszönöm, hogy nem nekem kellett ezt mondani. XD Komolyan félek, hogyha felhozom a túlzott fanservice-ést, akkor rövid úton meglincsel a kedves társaság. XD
A fanservice-szel egyébként nincs bajom, régen is volt, akkor sem zavart... az zavar, hogy újabban csak ebből áll egy anime... egyész pontosan az évi felhozatal nagyja. És hogy ezt is olyan erőszakosan próbálják lenyomni az ember torkán.

Persze aminek én örülnék, az a saját szám íze szerint adaptált kedvenc mangáim sora lenne... de mint a mangás topicban kifejtettem, elég ritka, hogy új részeik vannak, így meg nem kérünk animét. ^^" Bár nem tudom, hogy a Tegami Bachi második szezonjából mi lett, de nem hallottam jókat. De például a Kekkaishinak régen vége, lehetne egy reboot.
Igazából annyira erőm sincs animézni. Azt nézem meg animében, amiről tudom, hogy jó lesz, és/vagy nem érem el a manga/regény verziót.

[Andro]

Én mondjuk annak örülnék, ha néha nem vágnák agyon az adott manga történetének kb. 90%-át más sztorival. Oké, tudom, unalmas lehet azt nézni, amit az ember olvas, csak nekem néha zavaró, hogy pl. olvasok egy mangát, aztán animében valami egészen más köszön vissza, aminek köze nincs semmihez.

A túlzott fanservice és a moe-karakterek engem is a sírba kergetnek. Ezért nemigen nézek új animéket. Valahogy nincs bennük alapanyag.

[Sárkánybaby]

Igen!

olvasok egy mangát, aztán animében valami egészen más köszön vissza, aminek köze nincs semmihez.

Az ember várja, hogy "fúúú, a mangában ez mekkora rész volt", aztán nincs sehol sem. Meg tudom érteni.
A másik "kedvenc" az, amikor nagyon szorosan követik a mangát, és nem egy jó animeverziót csinálnak, hanem egy anime-dokumentumfilmet. Ja, az új FMA-ra gondolok itt elsősorban. A kedvenc poénjaimat hagyták ki, és tettek bele egy csomó más szemetet.

[Andro]

Van ez így, igen. Mostanában ezért nem animézek annyit. Inkább megnézem a régieket.

[Péter]

Régen is voltak rossz animék, hogyne lettek volna, ám valahogy sokkal kevesebb volt belőlük. Anno beszéltünk már erről haverokkal, hogy igazából nem a jó animékből (gamekből, filmekből) lett kevesebb, hanem a rosszakból lett sokkal több. Na most oké, hogy a "jó" és a "rossz" egy erősen szubjektív téma, viszont objektíve nézve vannak értékelési szempontok, amik alapján el lehet azt dönteni, melyik anime, ténylegesen mire képes, és mennyit ér a saját kategóriájában.

A probléma részben onnét ered, hogy 1960-2000ig már szinte minden témát feldolgoztak a legkülönfélébb variációkban, és amit esetleg mégse, azt az utána következő évtizedben megtették. Másrészt viszont jól megfigyelhető, hogy pláne az elmúlt 5-6 évben egyértelműen stratégiát váltottak, és egyre inkább tették át a hangsúlyt a minőségről a mennyiségre.

Egyébként amivel nálam végleg meg lehet ölni egy animét, az nem a filler, nem a fanservice, de még csak nem is a moe, hanem az, amikor betesznek egy Aisaka féle karaktert vagy főszerepbe, vagy a fő karakter mellé, vagy magát a story vezérvonalát rá építik. Legjobb példa most nem is oly régről a Rosario… amúgy se volt épp egy magasröptű anime, még a háremeken belül se, de a második szezonnál Kokoa végleg elvágta nálam a sorozatot, pedig elnéztem volna minden más hülyeséget.

[A mordályos nyul]

Szerintem régen is volt sok rossz anime (már persze attól is függ, hogy mi számít "régennek"), csak már a kutya sem emlékszik rájuk. Pl. amikor még nagy szám volt letölteni egy rosszminőségű VHS-ripet, meg animeklubbokban cserélgették a kincsként őrzött lemezeket, akkor az ocsú el se jutott idáig.

[Péter]

Jó persze ebben is van valami, hogy kevesebb szemét jutott el az átlag nézőkhöz, mert sokkal nehezebb volt beszerezni bármit is. Viszont legalább a rosszakat elfelejtették, nem hypeolták. Szóval amikor ránézek néhány top listára, különböző oldalakon, mondjuk hogy mik voltak 2000-től idáig a "legjobbak" és erre 1-2 kivétellel csak a legjobbak hiányoznak a listáról, akkor azért ott sejtek valami problémát az igények tekintetében. A piac pedig az igényekhez szokott idomulni.

[Sárkánybaby]

A probléma részben onnét ered, hogy 1960-2000ig már szinte minden témát feldolgoztak a legkülönfélébb variációkban, és amit esetleg mégse, azt az utána következő évtizedben megtették.

Erről egy novella jutott az eszembe az egyik Galaktikából (nem, sajnos nem olvastam, csak hallottam róla): Az egész cucc klisékből volt összefabrikálva. Minden egyes pontja egy nagyon elcsépelt klisé volt, ám együtt valami fergeteges olvasmánnyá állt össze. Bár én tűzzel vassal irtom ezeket a szar közhelyeket, de talán valójában csak azt rühellem, ahogy egyesek ezeket használják.
A minden téma =/= minden ötlet. Az emberek egyszerűen csak nem ülnek le kitalálni valamit. Komolyan, nem kéne mást tenniük, csak mondjuk végigmenni az úton, megkérdezni 10 embert különböző dolgokról, és az egésznek kitalálni valami helyszínt, ahol játszódik. Innen simán el lehet indulni.

[Péter]

Az egész cucc klisékből volt összefabrikálva. Minden egyes pontja egy nagyon elcsépelt klisé volt, ám együtt valami fergeteges olvasmánnyá állt össze.

Nos erre mondják azt, hogy lopni is tudni kell, ergo hiába másol össze valaki AAA helyekről dolgokat, ha az nem minőségi formában kerül a néző/olvasó elé.

Az emberek egyszerűen csak nem ülnek le kitalálni valamit.

Persze hogy nem, mert a piac egyértelműen abba az irányba mozdult el itt is, hogy egyszerűen nem éri meg kreatívnak lenni. Lehet 0-ról animét útnak indítani, de nagy bátorság bármelyik stúdió részéről is. Ha egy anime valami más, a szokásostól eltérő koncepcióban kerül a nézők elé, nagyon necces, hogy egyáltalán a belé ölt pénzt visszahozza e. Könnyen előfordulhat, hogy vagy durván megosztja majd a nézőközönséget, vagy rosszabb esetben méltatlanul elfelejtik az adott darabot, mindenféle különösebb indok nélkül.

Ellenben vannak divatos trendek, klisék, amiknek ha megfelel egy anime, akkor alap esetben olyan nagyot már nem bukhat, sőt még arra is esélye van, hogy keressenek rajta.

Nem véletlen, hogy még régen egy mangakának az esetek többségében le kellett tennie valamit ahhoz az asztalra, hogy majd egy munkájából anime készülhessen, addig ma elég az, ha egy eroge visual novelből eladnak, csak mondok egy összeget, 1.000.000 példányt, amit Japánban azért nem nehéz összehozni, figyelembe véve azt a tényt, hogy ezek a termékek 90%-ban a hazai közönség számára készülnek. Ebben az esetben hiába nem szól semmiről az anime adaptáció, hiába egy kisujjból kirázott rutinmunka, az 1.000.000 eladott példány 1.000.000 potenciális nézőt jelent, akikre alapból számítani lehet.

[A mordályos nyul]

És pontosan ez Hollywood rákfenéje is.

[Péter]

Hasonló, de mégis másképp ütközik ki. Nyugati oldalon a filmeknél az a szitu, mint a videojátékoknál, über látvány, ami milliókat emészt fel, de mögötte nincs érdemi cselekmény/gameplay. A rajzfilmeknél pedig a totális fantáziátlanság hódít (tisztelet a kevés kivételnek) amit olcsó és önismétlő poénokkal, igénytelen flash tálalásban akarnak eladni (Totál Dráma Sziget és a többi).

Anime oldalon a fantáziátlanság ugyan úgy hódít, a grafikával se erőltetik meg magukat már egy jó ideje, helyette moeblobal akarják eladni az animét, ami sajnos el is adja magát annak a rétegnek, akiknek már ennyi is elég.

[anubys]

Gyorsan ide egy modot!
A peoromeler nevű bot intenzív spammelésbe kezdett!

[Sárkánybaby]

Ez lol. Gyorsan csekkoltam Mangazint is, nem onnan jött-e át. XD

[Mariko]

Basszus, nagyon durván elpofátlanodtak ezek a spambotok.

[A mordályos nyul]

Azt hiszem ezt a videót most végtelenre állítom: http://youtu.be/7JxfgId3XTs (L)

[Andro]

Hasonló, de mégis másképp ütközik ki. Nyugati oldalon a filmeknél az a szitu, mint a videojátékoknál, über látvány, ami milliókat emészt fel, de mögötte nincs érdemi cselekmény/gameplay. A rajzfilmeknél pedig a totális fantáziátlanság hódít (tisztelet a kevés kivételnek) amit olcsó és önismétlő poénokkal, igénytelen flash tálalásban akarnak eladni (Totál Dráma Sziget és a többi).

Anime oldalon a fantáziátlanság ugyan úgy hódít, a grafikával se erőltetik meg magukat már egy jó ideje, helyette moeblobal akarják eladni az animét, ami sajnos el is adja magát annak a rétegnek, akiknek már ennyi is elég.

Én is ezt látom sajnos, amit te. Csak látvány, de semmi mögöttes tartalom. Mély tisztelet a kevés kivételnek. Pont ezért, ha lesz gyerekem, én meg fogom ismertetni a régi, hagyományos mesefilmekkel, rajzfilmekkel is, hogy tudjon válogatni és legyen valami ítélőképessége.

[Péter]

Animéknél annyira nem ütközik ki a millió dolláros látvány, szóval én úgy vettem észre, hogy inkább próbálják minél kevesebb munkából megúszni a grafikusok az egyes epizódokat. Utoljára kábé a PaSwG animációjánál éreztem azt, hogy egy elmozdulásnál ténylegesen megvan az a 30 képkocka, és nem azt csinálják, hogy van 15 és még 15, ami az előző áttetsző verziója.

Egyébként nem az a gond, hogy nem minden anime tűzi ki célul a komolyságot és a tényleges tartalmat, hanem hogy sok anime az alapvető célját, a szórakoztatást mint olyat nem látja el, vagy csak nagyon gyengén. Köszönhető mindez annak, hogy kilövik őket egy dimenzióba, egy szűk rétegnek, akik nagyon rajonganak érte, mindenki más meg jól lehúzza. Legalább is én kétlem, hogy bárki aki nem masszív moefan, egy fikarcnyi fantáziát is lát például a K-On!-ban.

Gyerekkel úgy vagyok, hogy ha lesz, majd eldönti ő, mi tetszik neki. Például anyámék vagy egyes iskolatársak hiába is akarták megmagyarázni, miért jó a stricimaci, nekem világ életemben a hátam borsódzott tőle, és akkor is a Dextert néztem, még ha egy kukkot se értettem belőle. =D

[Andro]

Nekünk anno anyum kiválogatta a szép grafikájú, értelmes történettel rendelkező mesefilmeket, és azt néztük. Igen, filmben becsúsztak az akkor keményebb daraboknak mondott művek - Vadak ura, Terminátor, vagy a Hegy gyomrában c. új-zélandi "ifjúsági" sorozat -, de azokat sosem néztük egyedül. Aztán nagyobb korban már mi válogattunk. De azért kell, hogy egy gyerekben legyen ítélőképesség, és meglegyen a klasszikus, szép mese iránti igény. Szerintem.

[Péter]

Én anno 6-7 évesen Hollót néztem, de nagy kedvencem volt a Robotzsaru és persze a Terminátorok is. =D Sose szerettem, ha meg akarták mondani mit nézzek, anyám néha beszólt például a Cow & Chickenre, hogy "mi ez a hülyeség?" de aztán ezzel annyiban is maradt a beszélgetés és néztem tovább. =) Emellett persze televolt több kazetta Gumimacik, Hupikék törpikék, Tom és Jerry részekkel, illetve megvolt a Vuk is. Na és persze az RTL-en délutánonként mentek Disney rajzfilmek, abból Aladdin és Ariel nagy kedvencek voltak.

Magamból kiindulva néztem elmebeteg toilet humort és "szép okos meséket" is, szóval továbbra is azt mondom, majd eldönti a gyerek mit akar nézni. =)