Kettőt veszek elő, és egyik sem konvencionális valamilyen értelemben.
Nekopara: Koneko no Hi no Yakusoku -
5/10
A lassan hete megjelent ONA voltaképp az új játékkal együtt jött ki, és félévvel játszódik a Vol. 0 és a Vol. 1 játékok előtt. Mindenki még gyakorlatilag kiscicának fogható fel, bár Cinnamon már inkább süldő, nemrég ivaréretté vált macskusz. Aztán jön korban Maple, Azuki, Coconut... aki pedig, ha
megnézi őket, valahogy nem ez lenne a benyomása, hanem az, hogy a heterokrómiás Coconut a legidősebb. Na mindegy...
Ami a leginkább meglepett, hogy nem olyan lusta az animáció, mint az OVA esetében, hogy pár lassabb mozdulat mellett főleg állóképeken mozgó szájak teszik ki az animációt, hanem tényleges testmozdulatok is vannak ebben. Ha elkezdeném számolni, más típusra 2-3x több lenne, mint az OVA esetében. Ott ugyanis mindent elvertek az openingre.
Külön plusz pont, hogy a szövegkönyv ugyanaz, mint a játékverzióé.
Na de... Feketeleves is van ám.
A szövegkönyv mégsem teljesen ugyanaz, kimaradtak fontosabb mondatok. Van egy jelenet, ahol Azuki (előbb linkelt képen a legkisebb, barna) tesz egy megjegyzést Coconutra, hogy mennyire közvetlen. A megjegyzésének semmi értelme nincs, mert azt arra tette egyébként, hogy Coconut előtte mondta, hogy eddig ő volt a család új cicája. Ez az apró infó gyakorlatilag kimaradt az ONA-ból.
Hangnem váltás. Mindenki baromi happy és örömködős, amivel az elején pont, hogy a témát nem segítenéd előre, hogy otthon érezzék magukat, hanem csak kényelmetlenebbül. A VN jóval emberibb hangnemmel operál és nem olyan elcseszett egyik-másik szinkronhang.
Aztán, maga a téma. Nem tudom, hogy ez most valami trend a japánoknál, hogy újabban minden óvodás kinézetű kislánynak be kell pisilnie, és azon kell rugózni hosszan, de ez más a második ilyen záros időn belül. Az előbbi az Utawarerumono Kuon gyerekkorát feldolgozó specialjában volt, amit a játékok új kiadásához raktak össze. Annak a teljes egésze akörül forgott, hogy a kislány nem szobatiszta, rá kéne nevelni. Itt a befogadásukat követően van egy esti jelenet, amikor a péksrác megnyugtatja ChocoVanit (korábbi képen bal szélső és jobbról a második, ikrek amúgy), akik másnap reggelre bepisilnek. Ezzel még nem lenne önmagában baj, de onnantól kezdve valami 4-5 percen át erről szól a jelenet, hogy a kettő bepisilt, mindenki be szokott kiskorában, és egymást köpik be és tagadják le a dolgot... Érteném a lényeget, hogy fontos, mert a gyereknevelés része, de attól még ahogy prezentálva van és volt eddig, az valami ku*va gáz, jobb szó híján.
Na meg a rendezés. 3 részre oszlik: a befogadás, elfogadás, a bepisilős mizéria, valamint a karácsonyozás. Ennyi. Nincs egy rendes ív, csak amolyan szemelvények. Mondjuk az OVA-nak se volt semmiféle sztoriíve, mert ami lett volna, azt szépen legyalulták a pi**ába, és ami érdekessé tette volna (a másodrangú polgárként kezelés, az öntudati kérdés, hogy most állatok ők vagy emberszerűek, amivel gyakorlatilag megint az alapjogaikat pedzegetik, plusz az ösztöniségük). Nagyon az Ajin OVA #2 jutott eszembe, ami amolyan "kivágott jelenetek füzére" volt. Na, mert ez is.
Toshi Densetsu Series #05 -
2/10
*sóhaj* Igen, hentai, de maradjatok velem erre, mert
1) ismerem az alapanyagot (mangát);
2) egy általános jelenséget veszek elő ennek kapcsán;
3) magáról az epizódról nem fogok sokat beszélni.
Szóval, mi ezzel a legnagyobb bajom? Nos, az, hogy kiadták. Ütik a döglött lovat, hátha még felkel egy utolsó vágtára. Azt leszögezhetjük, hogy maréknyi hentait szerethetünk a sztorija miatt (már amelyiknek van), vagy a kivitelezése és kreatív kezelése miatt, és a TDS az utóbbi volt. A városi legendáknak adott egy szexuális töltetet, gyakorlatilag újramagyarázta, mesélte őket. Eleinte. Talán a legnagyobb poén és önreflexió is a második részébe szorult, amikor a Kör/Ringu szellemlánya bevallja, hogy a horrorral már nem érnek el semmit, ezért váltanak pornóra, mert arra mindig lesz igény.
De ha már jelenség... mi az? Nos, ez a döglött lóverés. A 4. részben ugyanis látványosan animálni se volt pénz, a kép nagyja állókép volt, temérdek röhejes elrajzolással, vagy maga a szitu. Ahogy a lektorom mondta lényegében: "Azt hittem, hogy a srác szerintem ott döglött meg a lepedőn, mert a végéig meg se mozdult, csak a csaj pörgött rajta 14 percen át." Ami pedig azt illeti, ez a színvonal megvan itt is, csak úgy fest a Mary Jane meg tudta azt csinálni, amire a Collaboration Works nem volt képes: jól csoportosítani a büdzsét. A CW ugyanis az Eroge! kapcsán a következőt csinálta: kiadták az első 2 részt, hosszú szünet. Az a 2 rész az egyik csaj sztoriszála elejétőla végéig. Majd később kiadták egy részbe tömörítve egy másikét. Majd egy negyediket, ami a kettőt fűzi össze valahol középen. Majd egy siralmas 5. részt a játék végéről, de még a tényleges lezárás előtt. Aztán 6. részt, ami már benne sincs a játékban, viszont ez az epizód folyamatosan késett, odázták, majd kiadták raszterezett fényképekre animált karakterekkel (a la Recorder to Randoseru 3, Rozen Maiden (2013) pl.). Az MJ pedig követi a mangát, ráadásul hűen. És itt kezdődik a baj. Lesz még egy rész szeptemberben, és ott már az összemixeléses dolog lesz, ami úgy ahogy van felrúgja a városi legendát átértelmezős koncepciót, "for the sake of holy and mighty sex". A manga is ennél a pontnál ment végérvényesen zuhanórepülésbe és instant földalatti járatfúrásba kezdett. Ezt is csak azért vállaltam be fordításkor, mert az MJ még egy olyan stúdió hírében volt, hogy eddig a pontig sose viszi el a műveit, hanem röviden lezárja.
A jelenség pedig nem egyedi, hogy a semmiből berendelgetnek 1-2 részeket újabban, ahelyett, hogy lezárnák és hagynák békében. Ilyen volt a Maki-chan to Nau és a Tropical Kiss, amelyek a maguk színvonalát képesek voltak megtartani, de egyébiránt az a jellemző, hogy az ilyen újra és újra berendelt részekkel egyre hatalmasabb léptekben lesz minősíthetetlen a produktum. Lásd Eroge!, ami az első 3 résszel még azt mondom, hogy jó, nézhető. Az 5. részén az agyérgörcs kerülgetett már, és folyamatosan azért fohászkodtam, hogy véletlenül se kerüljön elő a játék legundorítóbb jelenetsora (szerencsére nem is került elő). Az Euphoria alapból egy nem túl vállalható cucc, de az eleje még szintén nézhető, hogy aztán erőszakpornó legyen végérvényesen belőle faltól falig.
+1 indok, hogy miért az a bajom, hogy megjelent: nem árulok el nagy titkot azzal, hogy elég sok ilyen hulladékban benne volt a kezem, főleg amiatt, amit a szériában Sadako is elmondott: mindig van rá igény. Elég sokszor olvastam viszont azt, hogy megéri az én szövegezésemmel nézni, mert mindig kerül bele valami extra (ami nem igaz, csak slamposan fogalmazom meg folyton a sorokat, és ritkán ismétlem meg ugyanazt a mondatot), vagy épp valami új kifejezést tanulnak belőle (ami általában annak a jele, hogy untam). Aztán emiatt jöttek a kérések erre-arra-amarra, ami egy darabig ment is, bizonyos határok közt. Csak aztán egyre kevésbé kezdtem bírni magát a műfajt. Többek közt azért, mert jöttek ezek a feltámasztó epizódok, vagy épp valami elképesztően ötlettelen volt a szövegkönyv is, amit nem lehet feljavítani egy hangyányit se... Na meg a kiszámíthatóság, az a hangyaf*sznyi történetmorzsa elaprózása, alibizés arra, hogy animáljanak 18 percnyi akciót. Aztán egyre több olyan volt, amihez olajozásnak jók voltak ezek, hogy azoknál
110%-on tudjak pörögni. Egyre többet raktam le az élvezhető feliratokból az asztalra normál sorozatok, OVA-k terén, és 10 esetből ha 1x kerülnek szóba azok a hentai fordításaimmal szemben, amik így is töredékei a teljesnek. (ಠ_ಠ) Szóval, leadtam, nem vállalok többet, és csak egyet ígértem meg az újabbakból, hogy azt megcsinálom, ha kiadják valaha, az pedig ShindoL Emergence mangájának adaptációja. Azon kívül, szeretném lezárni szépen a megkezdetteket. Csak hogyan zárjam le azt, amit a húzott szemű nekrofil yakuzák folyton exhumálnak?
És akkor még kérdés az, hogy mit tartok a leghülyébb döntésemnek?