Aoianime Fórum

Nekem nem okozott olyan nagy problémát a karakterek megkülönböztetése: volt a sárga ruhás, a lila ruhás, a fehér ruhás, meg a főszereplő szürke-pirosban... :P Akkor bonyolódik ha két fehér ruhás van a színen. XD Egyébként rosszabb lesz, mert mindenkinek több neve van. Viszont az első két részben nem kell túlzásba esni a memorizálással, mivel a harmadiktól az utolsóig a múltban játszódik majd, (többnyire) más karakterekkel. :P De pluszba bejönnek még a klán nevek (klánonként más színű ruha!) és a városnevek is.

Wei Wuxian-t könnyen megjegyzi az ember, mert folyton mondogatják (főszereplő). Aztán ott van Lan Zhan (fehér ruhás főszereplő), akit így főleg csak Wei Wuxian szólít, a rendes nevét nem is tudom fejből... de az AniMagazin 46. számában van egy remek cikk, amely talán segíthet. XD

Az animáció viszont javul abban az értelemben, hogy a 4 leggyérebb CGI megoldásból kettő asszem az első részben van. Vagy az első kettőben, ezt most nem tudom megmondani már. Az olyan kirívóan randa CGI mint a „szakés tál” az elején nem sokszor fog előfordulni. A törvény tekercs lesz még majd szerintem szörnyű a későbbiekben + pár apróság (földre hulló lámpások, az van az elején is).

Leara írta: ↑

2018.12.28. 12:27

Valaki erősítsen meg abban, hogy ez később javulni fog .

Ahogy Greg mondja! Ruha színek! XD Én is csak a két főszereplő nevét tudtam, meg talán 1-2-t felirat alapján be tudtam azonosítani a végére még.XD De csak azóta lett jobb a helyzet, amióta elolvastam a cikket és revaccsoltam a dolgot Hirotakával.XD

pintergreg írta: ↑

2018.12.28. 14:09

Wei Wuxian-t könnyen megjegyzi az ember, mert folyton mondogatják (főszereplő). Aztán ott van Lan Zhan (fehér ruhás főszereplő), akit így főleg csak Wei Wuxian szólít, a rendes nevét nem is tudom fejből...

Kis kiegészítés, hogy Wei Wuxian a rendes nevén hívja, a Lan Zhan a születési, rendes név, pont ezért intim (szvsz).XD A Lan Wangji az udvarias megszólítás, a későbbi rangneve (1-2. és 15. részekben) pedig a Hanguang-Jun (amit képtelen vagyok megjegyezniXD).
Maga a Wei Wuxian név is az udvarias/felvett név, a rendes neve a Wei Ying, ezen hívja már párszor Lan Zhan (meg nagy ritkán más is). Plusz ugye majd Yiling Laozuvá válik.XD

Szerintem minél többet olvasod, annál inkább rögzül, legalábbis ez a kettő.XD Meg még talán a Jiang Cheng, a Madam Yu, és így ennyi.XD

Tistou – A zöld hüvelykujjak: Ha valaki már kisgyerekkorba elakarja kezdeni egy pacifista kinevelését akkor ez a mozi erre a legjobb. Kedves és aranyos. Nincs egetverő grafikája, mégis egyedibb, mint sok másik anime. Valahol pedig érdekes belegondolni, hogy 5 évvel később ugyanez a stúdió rakta le a GitS-et is az asztalra. A történet vezetése ék egyszerű és néha még azon is vannak hézagok. De ettől függetlenül a film üzenet átjön: a háború rossz a béke jó és mindenki tehet a háború ellen. A film magyarul is megjelent, amiben Szalay Csongor egyik első szinkronmunkáját lehet hallani, sőt még dvd-n is kapható.

Ushiro no Shoumen Daare: A II. Világ Háborúról szóló animék három csoportba oszthatók be:
1, Kis gyermekes a fő szigeten: A történet abból áll, hogy bemutatnak egy aranyos 6-10 formájú kisgyereket, aki egy nagy boldog (általában szegény) családban él. A Gyöngy Öböl bombázását sűrű banzaiozással fogadják, de ahogyan peregnek az évek kiderül, hogy bezony a háború nagyon nem vicces. Általában a házuk leég egy bombázás során és tetszőleges számú rokon meghal. A végén (ahogyan az összes ilyen filmben) felhangzik a tenno rádióüzenete. A kisgyerek és megmaradt rokonai pedig megfogadják, hogy soha többé háború és együtt legyőzik a rájuk váró nagy feladatokat. Vége.
2, Atomrobbanás: Gyakorlatilag ugyan az, mint az egyes, csak azzal a különbséggel, hogy itt valahol megtörténik az atombomba becsapódás. Ez a történettől függően lehet az elején a közepén vagy a végén. Illetve általában ezek a filmek sokkal rövidebb periódust dolgoznak fel mint az első variáns.
3, Koriozum: Ezekben a történtekben az a közös, hogy valamilyen kevésbé ismert eseményt dolgoznak fel. Ilyen lehet például a Giovanni's island
Nos ez a film egyértelműen az első kategóriába tartozik bele. Tiszteséges zsánermű semmi remeklés, de semmi mélyebb kilengés.
Ramayana: Rama Ouji Densetsu: Ezt mindenkinek ajánlom, hogy tegyen vele egy próbát. A filmet az indiai-japán kapcsolatok 40. évfordulójára készítették el (idén ünnepeljük a magyar-japán kapcsolatok 150 éves évfordulóját, de még egy 5 perces specielt sem kapunk nemhogy egy 3 órás mozit). A történet a Rámájana című indiai eposz első felét dolgozza fel (maga a mű egyébként 24 ezer verssorból áll). Kicsit olyan érzésem volt mintha egy never ending shounen fight sorozat összefoglaló filmjét néztem volna. De a szokatlan környezet és a hindi nyelv egészen varázslatossá tette a filmet.

O-Hoshisama no Rail: Szintén egy háborús film még pedig a hármas kategóriából. A történet azt mutatja be, hogy a japánok miképpen élték át a háborút Koreában és hogyan lettek onnan elűzve semmilyen kárpótlást sem kapva. A film komoly hibája, hogy az egész egy hatalmas flashback így pontosan tudjuk, hogy a főszereplővel mi fog történi és így kevésbé tudunk izgulni rajta.

Junkers Come Here: A grafikája tetszett, leginkább olyan volt minta ’80-as évek és a ’90-es évek elei gyerekkönyvek ábrázolása. De itt egy kép. A történet nem olyan nagy eresztés, sőt ilyen kettő az egyben csomagolásban kapunk. Aminek én semmi értelmét nem láttam. A fő cselekmény miszerint a szülök vállnak-e vagy sem elég komoly, hogy legyen egy filmben, de nem. Itt kaptunk egy tök sima szerelmi történetet is aminek lehetet tudni, hogy mi lesz a vége. A válás pedig nagyobb horderejű téma is lehetett volna, de mivel Junkers benyögte (a kutya), hogy képes három kívánságot teljesíteni így itt sem volt túl nagy rizikó. Igazából sajnáltam, hogy Junkers karakteréből nem hoztak ki annyit amennyit egy ilyen helyzetből kitermelhető lett volna.

Na jól van, emberek, úgy terveztem, hogy majd csak akkor nyilatkozok róla, ha már a végére értem, de nem, ehhez elég volt a felét megnézni: Nanatsu no Taizai. Húgom nyomására kezdtem el nézni, de ez a cucc valami kibírhatatlanul rossz...

Kezdjük azzal, hogy ez talán a legkonvencionálisabban megírt sőnen, amit valaha is láttam. Hihetetlen, mennyire nem tud ez a mangaka értelmes dolgokat írni, ráadásul mindig minden úgy történik, ahogy éppen ő akarja. Mikre is gondolok pontosan? Kiderül, hogy a főszereplőket jelentő Hét főbűn tagjai tíz éve találkoztak utoljára, utána szétszéledtek szerte a világban, majd a pointless hercegnő rábukkan az egyikükre, a tényleges MC Meliodasra, és kiderül, hogy ezek a tagok nincsenek is olyan messze egymástól, kapásból négyen (Meliodas-szal együtt) gyakorlatilag pár kilométerre vannak a másiktól, de persze a tíz év alatt valahogy egyszer sem futottak össze érdemben.
Aztán kiderül, hogy az MC-nek übernagy póverje van, az egyik kevésbé szerencsés pillanatban eltörölt egy egész királyságot, DE mikor ez bejön a sztoriba, hirtelen ugyanazon a tornán, amin részt vesznek, pont előkerül egy öregember, aki ebből a királyságból való, és aki a nagy tragédia pillanatában pont valami küldetésen volt. Aztán még előtte kiderül, hogy a Hetek mindegyikének van egy szent eszköze, amivel erősebbek és jobbak, csak hárman valahogy elhagyták/eladták/valaki ellopta tőlük. Gond egy szál se, a következő részben pont az előbb említett harci tornán az óriáslány pörölye a fődíj.
Megint máskor előkerül a Hetek egyik újabb tagja (King), a másiknak (Ban) meg pont belelátunk a múltjába, aki túlságosan is rámozdult egy tündér kiscsajra, AKI meg pont az újonnan előkerült tag húga, Ban pedig felelőssé tehető a haláláért. Kész is ezzel a kényelmes, frissen gőzölgő konfliktus. Máskülönben, ha épp démon kell a sztoriba, akkor azt vágjuk bele, ha épp valami legendából vagy mitológiából kell átemelni valamit, akkor azt, ráadásul a Hetekhez hozzárendelt bűnök sokszor köszönő viszonyban sincsenek a karakterek tényleges viselkedésével, szóval ez az egész megint csak a kúl-faktor miatt van benne, mert elemeket átemelni a kereszténységből csak úgy az nagyon kúl.

És ebből áll az egész anime, komolyan mondom, de itt még nincs ám vége, mert a konfliktusok is hasonló színvonalúak, a legtöbb teljesen mondvacsinált, semmiféle súlyuk nincs, a meglévőeket meg olyan gyorsan lezavarják, hogy a következő jelenetben már együtt iszogatnak azok, akik pár perccel korábban sokéves sérelmeket szerettek volna számon kérni a másikon. A komolyan vehetetlenség mondjuk itt sem ér véget, sőt csak tetőzi a többi baromság, mint a komor, statikus, villámokat használó, Miyano Mamoru hangú szentlovag... rózsaszín hajjal! Meg az a beszélő, extrém idegesítő malac... Vagy a többi sőnen-fight-elem, amik miatt évekkel ezelőtt végleg a szőnyeg alá söpörtem az egész "műfajt", gyakorlatilag végig reprezentálódnak, kezdve a teljesen random asspullokkal, a gagyi fanservice-szel, az egyre erősödő ellenfelekkel, a one-note karakterekkel (akik itt még idegesítőek is pluszba, bár Ban kivétel, meg valahol Diane, mert Yuuki Aoi megint csúcs), szóval semmi olyat nem tud, amit ne tudott volna már korábbról a 35 további kollégája.

Esetleg amit mégis kiemelnék, az a kimondottan jó animáció (A-1-től azért ez nem mindennapi dolog), illetve a cenzúra hiánya, legalábbis meglepő, hogy a gyerekes Fairy Tailt is elkövető stúdió itt emberek felrobbantásától sem riad vissza, meg a fanservice is pajzánabb, bár ez nem jelenti azt, hogy jobb is lenne.

Oké, talán az elején túloztam a "kibírhatatlanul rossz" jelzővel, szódával igazából elmegy, például látványos időhúzásokkal sem találkozni, szóval pörög a cucc rendesen, de ettől még ez is csak olyan, mint a többi tizenkettő-egytucat shounen cucc.

Junchi írta:Nanatsu no Taizai

Kapcsold ki az agyad, úgy egészen nézhető... :'D Megnyugtatlak, a téged bosszantó elemek a továbbiakban még nagyobb számban fordulnak majd elő, még több asspullt, shounen klisét és legendát/keresztény utalást erőltetnek bele a sztoriba, bár ezek az első évadban talán még nem bukkannak fel olyan nagy koncentrációban (olvasom a mangát, ott már van minden, mint a búcsúban).
Azért néhány szót lehet ejteni a mű védelmében is: a hozzárendelt bűnök valóban ritkán tükrözik a karakterek viselkedését, ám nem is az alapján osztották ki őket, hanem egy-egy múltbéli "baklövésük" miatt. Az egész cucc egy nagy kliséhalmaz, de legalább sok más shounen battle címmel ellentétben ebben van némi túlzással tűrhető romantika is (sőt, a legtöbb konfliktus forrása a tiltott szerelem).

Junchi írta: ↑

2019.01.14. 18:02

Nanatsu no Taizai

ZOMFG akartam is kérdezni amikor MAL-on megláttam nálad, hogy ez most így ezmiez...? Gratula a 12 epizódért, emberfeletti FÉRFIASSÁGról tettél tanúbizonyságot hogy odáig legyűrted, én 3 ep után dobtam (pedig nem szokásom, régebben meg még annyira se volt az). Valami elképesztő az a debilitás ami árad belőle, az összes retardschőnen klisé legrosszabbjainak vegyítése irgalmatlan gagyinger fanszervízzel + az a malacz valami oly szinten irritált hogy legszívesebben ott helyben bedaráltam volna hurkatölteléknek. -__-

Junchi írta: ↑

2019.01.14. 18:02

...Vagy a többi sőnen-fight-elem, amik miatt évekkel ezelőtt végleg a szőnyeg alá söpörtem az egész "műfajt", gyakorlatilag végig reprezentálódnak...

Pont akartam írni, hogy nem csodálom, hogy te az egész műfajt utálod, olyan jó "hetedik érzékkel" tudsz beleszaladni mindig a legkommerszebb darabjaiba... Előbb volt a Bleach, majd a One Piece, ezt követte a Fairy Tail, most meg ez az izé... XD (A Narutót már fel sem emlegetem... XD) Még jó, hogy a két FMA-t letoltad anno, illetve a Shingekivel is próbálkoztál azért, oké, tudom, utóbbi neked nem igazán jött be, de azért gondolom látod a különbséget ezek, meg egy Hétfőbűn jellegű sorozat között... XD Igazából ha mostanában futó shounen fightokkal akarnál próbálkozni, akkor én inkább a JoJo-t ( ), esetleg a Boku no Hero Academia-t ajánlanám.

A titokzatos aranyvárosok

Hihetetlen, de nem emlékszem, hogy láttam volna anno a tévében ezt a francia-japán koprodukciós animét. Szerintem nekem ez valahogy kimaradt a többi közül. Pedig kár, mert az első részekkel nagyon megnyert magának. A történet fordulatos, a karakterek szerethetőek - kivéve aki nem -, a grafika pedig szerintem nem is rossz. És a magyar szinkron is kiváló, nem hiába, hiszen nem mostanában készült hozzá. Igen, magyarul nézem, mert hát klasszikus és azokat szeretem magyarul is látni. Kíváncsian várom, hogy alakulnak az események és milyen kalandokon mennek majd keresztül a főszereplők. És persze, hogy milyen titkokat rejt az a bizonyos aranyváros.

annarancs írta: ↑

2019.01.14. 19:34

Kapcsold ki az agyad, úgy egészen nézhető... :'D Megnyugtatlak, a téged bosszantó elemek a továbbiakban még nagyobb számban fordulnak majd elő

Mondanám, hogy ugrándoztam, amikor ezt olvastam, de szerintem az első évada (egyelőre legalábbis) bőven megteszi most.

annarancs írta: ↑

2019.01.14. 19:34

Az egész cucc egy nagy kliséhalmaz, de legalább sok más shounen battle címmel ellentétben ebben van némi túlzással tűrhető romantika is

Én azt már megtaláltam korábban máshol, tekintve, hogy az Akame ga Kill mangánál 95%-os olvasási motivációt jelentett a #1 shipem alakulásának a követése.

Surci írta: ↑

2019.01.14. 20:44

Gratula a 12 epizódért, emberfeletti FÉRFIASSÁGról tettél tanúbizonyságot hogy odáig legyűrted, én 3 ep után dobtam

Ééés mennyire nem vesztettél semmit!

Titkos írta: ↑

2019.01.15. 07:20

Igazából ha mostanában futó shounen fightokkal akarnál próbálkozni, akkor én inkább a JoJo-t ( ), esetleg a Boku no Hero Academia-t ajánlanám.

Nah, inkább maradnék továbbra is távoli megfigyelője az egész sőnen-biznisznek, semmint aktív résztvevője. (Ezt is csak húgom nyomására kezdtem el.) Tartsuk csak meg ezt a jó, és most már régi szokást. (Ha meg mindenáron minőségi shounent akarok, akkor max lenyomnám újra az FMA: BH-t, vagy elővenném megint a Kenshin mangát.)

Junchi írta: ↑

2019.01.15. 17:13

Titkos írta: ↑

2019.01.15. 07:20

Igazából ha mostanában futó shounen fightokkal akarnál próbálkozni, akkor én inkább a JoJo-t ( ), esetleg a Boku no Hero Academia-t ajánlanám.

Nah, inkább maradnék továbbra is távoli megfigyelője az egész sőnen-biznisznek, semmint aktív résztvevője. (Ezt is csak húgom nyomására kezdtem el.) Tartsuk csak meg ezt a jó, és most már régi szokást. (Ha meg mindenáron minőségi shounent akarok, akkor max lenyomnám újra az FMA: BH-t, vagy elővenném megint a Kenshin mangát.)

Jojo terén csak az első három Part kapcsán van igazán tapasztalatom, de azt is idézőjelben, csak félve ajánlanám, tekintve hogy a P1 nagyjából egy szinten van nálam a Hokuto no Ken-el, mint régebbi shounen-el aminek inkább a hírnevét és pop-kultúrás hatását tiszteletem, semmint önmagát. A P2-3 annyiban jobb tészta, hogy ott a harsányan eltúlzott, "színpadi" stílus annyira csiszolva van hogy tényleg szórakoztató legyen olyan módon, ami méltán lép ki a HnK-klón státusz árnyékából, viszont P3-ban van egy-két olyan plotbeli bukfenc ami tényleg ront az összképen, attól függetlenül is, hogy ez az az arc, ahol a kezdeti HnK izomember stílus és a későbbi FABULOUS hozzáállás még igazán keresztezi egymást, nem egyszer érdekesebb keveréket alkotva ezzel. A P4-el már nem voltam megbarátkozva, mert ugyan okosan ellentéte a P3-ban meglévő világutazó történetvezetésnek, viszont valamit mintha elvesztett volna a váltáskor, vagy inkább azt mondanám, hogy olyasféle irányba indult el, ami lehet neked jobban tetszene ha az előző Partok nem jönnek be, de szvsz nem volt meg ebben (=első 18 részében) az a plusz, ami a P2-3 párost működésre bírta. Mindettől függetlenül nem hiába a shounenek egyik nagy öregje ami manapság is fut, de az is biztos, hogy SZERINTEM nem ér fel ahhoz a "mindenben Jojo utalás van!" szintű felhajtáshoz, ami körülötte forog 2012 óta.

Mondjuk a shounenek, mint olyan terén ott van inkább a "gond", hogy a mi generációnk (huszonsok-harminckevés) finoman szólva már nem képezi a célközönséget akiknek a cuccok nagy része szánva van, ezért pölö most se hajlok afelé, hogy a Taizai tényleg olyan rossz lenne-e messziről való látszatra. Így is el tudom képzelni hogy miért hagyhatott rossz szájízt, de ilyenkor van az hogy mit mond a pocakodból jövő érzés, és ilyen szempontból a Taizai mindig is a középfölső-alsójó kategóriát képviselte látatlanban, ugyanúgy ahogy a Fairy Tail keményen bebetonozva látszik lenni a közép-közép/alsó-közép kategóriában: a közös pont mindkettőben az, hogy szigorúan shounennek kezelem őket, olyannak amik az FMA, a HxH, vagy a Kenshin nem azok. Ennek kapcsán jó egyébként, hogy Titkos felhozta a Hero Academiát, mert per pillanat az nálam a tipikus-shounen poszterfiú amit mégis tudok kedvelni: nem hiába hívják Zöld Naruto-nak egyébként, mert tényleg van benne Naruto beütés, de nálam jó pontot szerzett azzal, hogy Horikoshi nem tette ugyanazt mint Kishimoto, és nem írta nyílegyenesen a shounen célközönségnek a cuccot. Így is kőshounen persze, de olyan formában am nem válik azonnal emészthetetlenné 17+ kor fölött, hanem inkább azokra a régebbi rajzfilmekre hajaz, amiket idősebb fejjel is lehet élvezni, mégha nem is olyan univerzális formában mint az Animániát vagy a Rocko-t. Neked szerintem így is túl konzervatív lenne (Bakugo pölö holtbiztos, hogy kimondottan felhúzna, mondjuk ő még a fanbase-n belül is megosztó), és akárcsak a Jojo esetében, úgy ezt sem érzem érdemesnek a felhajtásra, ami az S2 indulása előtt varázsütésre feltámadt és azóta is duzzad, de úgy vagyok a HA-val, hogy inkább ezen lógjanak a mostani ifjoncok, mint a Naruto-n.


De hogy én is hozzászóljak a topikhoz: mostanában feltámadt annyira a "bevállalom Brother" hozzáállás, hogy próbát tegyek három olyan cuccal, amiket az évtized elején távolról csak köpködtem, amik konkrétan a Rio RainbowGate, az Ikki Tousen, és a Queen's Blade voltak (első 4 résszel, másik kettő 1-1 résszel eddig). Nem kizárt hogy idősebb koromra lett ízlésficamom, de igazán egyikkel se jártam rosszul, mert közepes fokú agykikapcsolás mellett a Rio és az IT elégséges szinten szórakoztatóak (előbbi tipikus "megmondták hogy ebből csináljunk animét, de azt nem hogy hogyan" jellegű idiótaság; az IT meg annyira ecchi mint amennyire battle boner harcos cucc, amiben a főszereplő csajszi kicsit emlékeztet az Excel Saga címszereplőjére), a QB meg olyan értelemben anomália, hogy tényleg turbo-ecchi-Xena-fantasy, de a fantasy-fighter aspektust nem hanyagolja el annyira, hogy ne legyen emészthetetlenül infantilis vagy béna. Nem mintha nem lenne nyilvánvaló ettől függetlenül is, hogy keményen ecchi a lelkem, és a Rio/IT páros annyiban könnyebb néznivalók hogy inkább marhább-"vagányabb" irányba viszik el a dolgot a komolyabbnak szánt fantasy helyett, de amennyire ótvar szarnak látszik minden QB ami nem a sima sorozathoz kötődik közvetlenül (Grimoire, Vanquished Queens OVA, satöbbi), ahhoz képest az első évad még nem látszik veszett fejsze nyelének.

Junchi írta: ↑

2019.01.14. 18:02

Nanatsu no Taizai

Aaand done. A második felére egész nézhető lett a dolog, bár a tempó valami hihetetlenül feszítetté vált, ami még úgy is feltűnt, hogy lövésem sincs a mangáról, a sztorinak meg helyenként semmi értelme nem volt, de overall egyszer nézhető generic shounen cuccnak elmegy végül is.

Mondjuk, mint a legtöbb shounenben, itt is a mellékszereplők (egy hányada) sokkal érdekesebb és karakteresebb, mint a főszereplők, például ő, meg ő szerepelhettek volna többet. A főbb karakterek közül egyedül Ban tudott bármiféle érdeklődést kiváltani, a többiek válogatott mód irritáltak és/vagy untattak halálba, azt meg elárulhatná nekem valaki, hogy egy varázslónő miért öltözködik így. (Ami egyébként kár, mert ebben a karakterdizájnban és a fur coatban pont lett volna lehetőség fanservice-ben, csak épp nem így...)


5 (alá)/10, szusszanok egyet, aztán folytatom a második szezonnal.

Junchi írta: ↑

2019.01.14. 18:02

Nanatsu no Taizai

Végeztem a második turnusával is közben (ma még megejtem a filmet mellé, merthogy ilyen is van), és azt kell mondjam, bizonyos szempontból jobb volt, mint az első, míg más oldaláról sokkal rosszabb. Alapvetően tartalmaz MINDEN olyan elemet, amiért szeretni, megtűrni vagy utálni lehet egy shounen címet (akár egyszerre, kombinációban).

Ami jobb volt: Elkezdtek a karakterek végre jobban érdekelni és szimpatikusabbá válni. Na persze nem mindenki, a két főszereplő (a kocájukkal együtt) továbbra is az egész brancs sereghajtói, ami nem túl szerencsés dolog, pláne nem egy shounen stuffban. A címszereplő hetes brancsból viszont három sorsa komolyabban is érdekel: Escanor, Ban, és Merlin. Előbbit külön kiemelném - rendkívül erőteljes elemi csapás a pali, ráadásul Sugita Tomokazu több mint zseniális hozzá. Komolyan, az egész királyság sorsát rábíznám erre az emberre, amennyiben minden csatára nappal kerül sor (mert éjszaka elveszíti minden erejét).
A mellékszereplők közül Jericho epizódról-epizódra szimpatikusabbá vált (és a fene essen abba a jellegtelen Elaine-be, Ban mellé sehogy sem illik), Guila sajnos kevesebbet szerepelt, Howzer viszont többet, szal yay.

Ami kevésbé: A sztorival még annyira sem blamálta magát a cucc, mint előtte, ráadásul most már nem csak kényelmes a writing, de még megkérdőjelezhető is, szal ide a véres bökőt, hogy az egész dolgot menet közben írta gyorsan át a mangaka, mikor már kényelmetlen volt a két manuszt a rossz oldalon tartani, megölni őket viszont nem volt tö... rténetesen kedve.
A másik, ami kiakasztó volt, és majdnem rányomta az egészre a bélyeget, az a dragonballos erőszintek megjelenése. Szóval az egy dolog, hogy lassan az asspullnak is lesz asspullja, meg olyan távolságok vannak már a karakterek között, hogy nem is tudom igazán, hol lesz ennek érdemben vége (szerintem a bolygókat pusztító csillagharcosokig meg sem állunk ), de ami igazán retardálttá avanzsálja az egészet, azok az erőszinteket jelző számok, amiket a hurkatöltelék malac egyfolytában figyelemmel tudott kísérni. Oké, nem lehet minden shounen Hunter × Hunter, ahol taktikából és agymunkából állt az összecsapások nagy része, de azért ne válasszuk már a legkényelmesebb, és egyben legretardabb opciót.

Mindent összegezve ugyanúgy 5 (alá)/10-et adok erre a szezonjára is, mint az előzőre, illetve, mivel sikeresen felkeltette az érdeklődésemet három karakter is, ezért lehet, hogy folytatom hamarosan a mangával, úgy sem olvastam már vagy fél éve egyetlen manga-oldalt sem, na meg a netes kismadarak szerint belátható időn belül vége is lesz. (Ebben valaki megerősíthet vagy megcáfolhat. Annarancs, I summon you!)

Junchi írta:Annarancs, I summon you!

Jelen!
Mivel nem annyira figyelmesen követem ezt a mangát (mint korábban is írtam, kikapcsolt aggyal fogyasztható xD), először meglepődtem, hogy a közelgő befejezésről írsz, de egy gyors keresés alapján hamarosan tényleg véget érhet. Ha jobban belegondolok, még reális is lehet az a 40 körüli kötetszám (a 35. jött ki utoljára): egészen sok dologra fény derült már, lassan az utolsó nagy összecsapást is előkészítik (jelenleg éppen kilátástalannak tűnik a főszereplők helyzete, de mivel kb. minden fejezet így zárul, már nehezen veszi az ember komolyan ezeket a cliffhangereket...).
Az animével le vagyok maradva, a második évadból csak egyetlen epizódot láttam, így azt hiszem, hogy a Sugita Tomokazu-féle Escanorhoz (Praise the sun!) még nem volt szerencsém, de ezen muszáj lesz segíteni.

Rágógumi Vészhelyzet

Bakancslistám tizenéves darabja, ami magyarázatot ad arra is hogy miért került fel rá egyáltalán :P A '80-as években készült, az OVA-k aranykorában, zsánere meka-sci-fi-akció, így nagyjából be lehetett lőni, mit várhat tőle az egyszeri néző, úgyhogy tapasztalt animusnak nagy meglepetést nem okoz, a megvalósítás lesz itt a perdöntő.

A cselekmény meglepő módon Neo-Tokyoban játszódik, 2032-ben, ahol a mesterséges intelligenciának hála elterjedt a robot-munkaerő napi használata. Ezeket Boomer-eknek nevezik, ami előrevetíti sorsukat is, ti. jó sok fel fog robbanni közülük . Egy-egy epizód rendszerint valamilyen Boomerekkel kapcsolatos bűncselekmény megoldására koncentrál, mivel rendszeresen gazdáik ellen fordulnak, hekkerek jól meghekkelik őket és minenféle kormányzati épületekbe törnek be, vagy épp kémkedést hajtanak végre a helyi rosszfiúkat tömörítő, a fantáziadús GENOM névre hallgató, világuralomra törő és egyben a Boomereket fejlesztő übergigavállalat számára. Ezek felderítésére szakosodott az A.D. Police nevezetű rendőri szervezet, de ahogy animuban megszokhattuk ők totálisan inkompetensek, így külsős igazságosztókra marad a meló nagy része. Ők lennének főszereplőink, a Knight Saber elnevezéső, 4 csajsziból (mi másból) álló zsoldoscsapat tagjai.

Nagy szerencse hogy a CUCC nem veszi magát túl komolyan (mondjuk ilyen címmel nehéz is lenne), így könnyen túllendülünk az olyan kérdéseken, hogy pl. mi motivál kora-huszonéves csajokat, akik közül nemegy anyagilag is jól le van eresztve, hogy ilyen akciókban vegyen részt - a kora huszonéves férfi célközönségen túl. Alapvetően nem lendülnek túl a konfliktusok az ebben a korszakban megszokott kétdimenziós, "ZOMFG GONOSZ vállalat keresztbetesz ártatalanoknak, embereket rabol kísérletekhez, szívatja a szegényeket, politikusokat korrumpál, sötöbö, de angyalian tiszta leányzóink a végén úgyis győzedelmeskednek"-klisén, az ellenben már kevésbé megbocsátható, hogy az ÖSSZES kaakter olyan kétdimenziós mint egy papírlap. Mindenkinek megvan a kijelölt szerepe, pl. Nene az A.D. Police-os naiva, Silya a jégcsap cégörökösnő, vagy Leon, a rendőrségen dolgozó jófej-lazagyerek a sidekick haverjával. Egyedül Priss-t, a popdíva-csajt próbálták árnyalni, de a folytonos keménykedésein nem tudott túljutni ő sem, így maradt a többiekkel + a semmilyen főgonoszokkal együtt a közömbösen sablonos kategóriában.

Igazából nem tudom mitől volt ez olyan nagy szám anno, ha csak azért nem mert az újdonság erejével hatott Nyugaton a "Hűűű rajzfilmben vér meg "felnőtt témák" +csöcsök!! (igen azok is voltak )" -téma - kivéve az utolsó epizódot, az pont olyanra sikeredett mint amilyenre az egész sorozatnak lennie kellett volna. Ellenben az animáció kiemelkedő, a zenék, OP-END-BGM-ek szintén hangulatosak, jól átadják a retro anime-feelinget, úgyhogy ezek miatt nem érzem feleslegesnek a megtekintését, de aki újdonságra várna tőle, netán a múltbéli hírneve miatt tervezte megtekintését, imho ne bánja ha kihagyja (vagy tekintse meg az első epizódot, akkor mindent látott).

A retro-nosztalgia miatt 5/10.

Volt egy folytatása is Bubblegum Crash címen, abból sajna már a fenti erényei is kivesztek: az animáció OVA-hoz képest igencsak low-budget, és próbálkoztak valami több epizódon átívelő háttérsztorival, de nagyon nem jött össze. Szerencsére csak 3 ep, így nem kellett sok időt eltölteni vele feleslegesen.

4(alá)/10

Ps.: ha már így belendültem, a retroretroLOL jegyében eldöntöttem hogy nevezek a mostani havi kihívásba is, aka. ANGEL COP ROTFLOL Na ez viszont megérte, a nosztalgikus humor-kategória jeles képviselője, senki ne hagyja ki Majd értekezek róla

Junchi írta: ↑

2019.02.10. 09:28

Junchi írta: ↑

2019.01.14. 18:02

Nanatsu no Taizai

Végeztem a második turnusával is közben

Jesszus képes voltál még 24 részt letolni ebből a szarságból? Külön riszpekt a rohadt irritáló hurkatöltelék elviseléséért.

annarancs írta: ↑

2019.02.10. 10:58

Ha jobban belegondolok, még reális is lehet az a 40 körüli kötetszám (a 35. jött ki utoljára): egészen sok dologra fény derült már, lassan az utolsó nagy összecsapást is előkészítik

Akkor jó, ez azért nagyban ösztönöz, szal sajnos egyre nehezebben kezdek bele a végét csak nehezen vagy sehogy sem látható cuccokba, pláne-pláne egy shounen mangába.

Surci írta: ↑

2019.02.10. 20:28

Rágógumi Vészhelyzet

Thx a véleménycsokorért, seems like minden tippem helytálló volt a cucc kapcsán előzetesen. Ahogy írtam MAL-on is, anno nekem is tervben volt, de aztán valahogy mindig elfelejtődött, most meg végképp meggyőztél afelől, hogy inkább másba öljem bele az időt és energiát, amit mondjuk nem BC-nek hívnak. Mondjuk mindegy, mert nekem azért az eltelt évek alatt összeállt a nagy cyberpunk mester-trió a Lain-Dennou-Gunnm hármassal, szal innentől kezdve minden más már csak ráadás lehet.

Surci írta: ↑

2019.02.10. 20:28

Jesszus képes voltál még 24 részt letolni ebből a szarságból?

Sőt, tegnap a filmet is! Nem tudom, kinek az ötlete volt ez a mérhetetlenül infernális filler gyalázat, de sajnos valami ilyesmire számítottam. Ezek a shounen múvik amúgy is nagyon veszélyesek, mert veszed a full középszerű (vagy még az azt sem hozó) szettingjét, és mivel sem új sztorielemeket, sem új karakterárnyalást nem hozhatsz be, ezért vagy kapsz egy szódával elviselhető, másfél órás filler mozit, vagy egy olyan rémségesen erőltetett és debil valamit, amit a Nanatsu film is adott most.

Surci írta: ↑

2019.02.10. 20:28

Igazából nem tudom mitől volt ez olyan nagy szám anno, ha csak azért nem mert az újdonság erejével hatott Nyugaton a "Hűűű rajzfilmben vér meg "felnőtt témák" +csöcsök!! (igen azok is voltak )" -téma...

Lehet, hogy ez is benne volt, de én inkább "yuri keltető" státusza miatt emlékszem rá, szal szerintem egyetlen 80-as években készült animéből sem láttam annyi yuri ficet különböző felállásokban a négy főszereplő csajjal, mint ebből... Btw, nálam ez le van szedve, de valahogy a belenézegetés nem azt hozta, mint pl. egy Dirty Pair-nél, hogy "fú, ezt majd le kell nyomni végig!", inkább nekem is ez a "láttuk már ezerszer, tök átlag, stb."-feelinget hozta, pedig ja, emlékszem, hogy ezt a korszak "kult animéi" között emlegették, pl. anno AnimeVilágon még felirat is volt hozzá, ha jól rémlik, szal olyan cuccok mellé volt ezzel emelve "eszmeileg", mint Akira, GITS, Miyazaki filmek, stb., ami azért picit érdekes. Aztán lehet, hogy majd egyszer, ha nagyon unatkozom és már a többi tizenx sorozatot is végignyomtam, ami a listámon van, akkor ezt is előveszem, de az sem holnap lesz. XD (Btw, a többieknek azért ideírom, hogy Surci a Bubblegum Crisis nevű cuccot végezte ki, egyrészt, mert nem mindenki akkor kezdett animézni mint mi, lehet, hogy az új generációnak ez egy tök ismeretlen cím, másrészt meg ha majd a távoli jövőben megnézem és esetleg reflektálni szeretnék a postjára, akkor így vissza tudom majd keresni, mert tuti nem fogok már rá emlékezni, hogy ő így magyarra fordított címmel írt róla... )

Surci írta: ↑

2019.02.10. 20:28

Jesszus képes voltál még 24 részt letolni ebből a szarságból? Külön riszpekt a rohadt irritáló hurkatöltelék elviseléséért.

Mondjuk én örülök neki, azért nem egy olyan anime van, amit három rész után dob. (Jó, tudom, bagoly mondja verébnek... XD) Szal itt legalább végigszenvedte, az más kérdés, hogy ahogy olvasom, nem volt a dologban sok köszönet, illetve úgy érzem, már csak ilyen "csak azért is végignézem, ha már egyszer elkezdtem" alapon szenved vele és akarja kimaxolni. XD (Ezért vállalta be még a filmet is... XD)

Titkos írta: ↑

2019.02.11. 15:02

Szal itt legalább végigszenvedte, az más kérdés, hogy ahogy olvasom, nem volt a dologban sok köszönet, illetve úgy érzem, már csak ilyen "csak azért is végignézem, ha már egyszer elkezdtem" alapon szenved vele és akarja kimaxolni. XD (Ezért vállalta be még a filmet is... XD)

A "szenvedés" mondjuk túlzás, szal mostanra pont egyet kell értsek annaranccsal, nevezetesen, ha kikapcsolja az ember teljesen az agyát, egész szórakoztató is tud lenni (az esetek többségében), arról már nem is beszélve, hogy inkább nézném ezt meg újra ötször, mint mondjuk a hasonló kategóriában futó, mégis kétszázszor gázosabb Fairy Tailt. Sőt, igazából semmivel se volt rosszabb, mint egy One Piece, Bleach, Soul Eater, vagy ami még eszembe jut, és hasonló kategória.

Black Magic M-66

Igazából most csak újranéztem, nem tudom mennyi idő után, és azért a régi 8 pontot alább alkudtam 6-nak. Bár az animáció és a grafika még mindig tetszetős, a sztori voltaképp már nem annyira. A végignézés közben két dolog motoszkált a fejemben:
1) mennyire fa**a lenne ez modern technológiával live actionként a mai látvány- és akció-, illetve némileg a horrorfilmes trendeknek megfelelően. Egy amolyan igazán sötét, véres, izgalmas chase slasher mű.
2) miért is volt ez nekem anno 8 pont?

A történet ugyanis a közel-távoli jövőbe helyezi az eseményeket, azon belül is Amerikába. A feltehetően észak-koreai (mivel csak annyit mondanak folyton, hogy "az északiak") terroristáktól és csapásoktól tartó USA kifejleszt egy újféle harci robotot, aminek komoly arzenálja van, ezen kívül a harcértéke gyalogsági elhárító egységként is kimagasló. Két ilyen egységgel zuhan le egy gép, és a feltöltött tesztprogram elindul. És itt kezdődnek a jó kérdések:
- minek volt feltöltve a tesztprogram?
- miért is voltak éles célpontok beírva a tesztprogramba?
Bár az előbbire választ kapunk, hogy aktív feladatkezeléssel kellett szállítani, vagy beássák magukat automatikusan a földbe. Gondolom, a szállítás előtt tesztelték, és nem töltötték le a programot a memóriából, mert a leállással beindul az automatikus elásás. Ennek ellenére kapunk egy érdekes leállítási mechanizmust a végére, amivel nincs ez a gond. Akkor dude, miért?
Az utóbbira meg még alibit se adnak.
Az eleje nagyon langyos, a közepe kissé üres, de a végére lesz belőle az a chase slasher, aminek lennie kellett volna. Bár addigra viszont leadnak az erőszakból is valamiért, nem öldököl halomra a gép, hiába lőnek rá úgy, mint a főútnál.

Szóval, vannak benne erős következetlenségek, de azért egész jó, nézhető cucc. Végső eredmény 6 pont.

Sword Art Online: Aliciazation

Same, but different, but still the same.gif.

Bővebben: tetszik, hogy még mindig halad a nagy és erdetileg elstartolt történetszál.
Nem tetszik, hogy elég erőszakos és kacskaringósan halad.
Tetszik, hogy ennek az eleje eddig pont olyan mint a másik volt, laza, nem akar sokat, élvezhető.
Nem tetszik, hogy emiatt kevésbé érdekfeszítő harmadjára ugyanazt nézni.
Tetszik, a rengeteg gondolat ami a mesterséges intelligenciákra vonatkozik, teljesen meghozta a kedvem, hogy bepótoljak más témába vágó sorozatokat.
Nem tetszik, hogy nincs elég -mindeközben a valóságban- rész, ami párhuzamosan többet mutatna be a mesterséges intelligenciákról.

De attól még nézem. Már majdnem up to date vagyok.

Canaan

Igazából egy anime-kihívás miatt esett rá a választás (6 anime - 60 epizód), mivel rövid és gyorsan lehet vele végezni. Nem egy korszakalkotó valami, tele van lövöldözéssel, elmebeteg terroristákkal, halálos vírussal, meg a főszereplő Canaan nevű lánnyal, akit anno gyerekkatonának képeztek ki. És persze az egyetlen túlélő egy olyan faluból, ahol mindenkit megöltek. A felénél járok, és még mindig kb. semmi sem derült ki azon kívül, hogy terroristáink terjesztik a vírust, meg a főszereplő Maria nevű csaj apja az ellenszert kifejlesztő tudós. És hogy mindenki titkol valamit. Szóval, egy nagy gebasz az egész, és kezdem érteni, miért pontozták le mindenhol.

A grafika legalább szép, az akciójelenetek szépen meganimáltak, a zene is oké. De még mindig zavar, hogy semmi információt nem tudunk meg senkiről és semmiről. Kivéve azt a néhány morzsát, hogy a főmufti terrorista csajnak valami köze van Canaanhoz. Meg Mariához is, amire a csaj nem emlékszik, vagy nem akar. És persze minden ilyen vírust túléltnek van valami szuperképessége, vagy elváltozása. Meg jele, ami alapján ki lehet szúrni. Canaan pl. képes látni bárki auráját, meg amúgy is sólyomszeme van, meg baromi jó reflexei és ö kilométerről is lelő bárkit egy sima berettával.

Eddig 6/10

2 hete kezdtem el az Ako Project c. "kultanimét", de gyerekek: el nem tudom mondani milyen kibaszottul irritáló. Igen, 2 hete nem vagyok képes a végére jutni egy tetves mozifilmnek, mert eddig 3X ugrottam neki, de mindez arra volt elég hogy az 50. percig eljussak. Értelmetlen, debil 80-as évekbeli toposzok, nagyonnemicces "humor", és ennek tetejébe mindenki üvöltözik mint az elmebetegek. Ennek fényében nehezen érthető, mi a fenétől lett ez anno kultanime. Van még másik 5 mozija, nemtom mit csinálok ha azok is ilyen szinten irritálóak, lehet eret vágok magamon... vagy csak simán dobnom kéne...? :P

Mivel ez az egyik olyan anime volt ami még a '80-as évek végén érkezett meg az USA-ban így bérelt helye volt a későbbi Halhatatlanok Csarnokában. Plusz ráadásként ez azon kevés rajzfilmek egyike volt nem: mechas, cyberpunk, fantsy vagy gyerek cucc volt, hanem egy paródia mozifilm volt. Bár azt maguk az amerikai fanok is elismerik, hogy akkoriban keveset értettek meg a poénokból (főleg a paródia részét), de mivel nem volt más ezért ezt nézték.

Bónusz, hogy a filmet az A.P.P.P. stúdió rakta össze, akik ugye Cream Lemon franchise-t is összehozták. A Citrom Krémet az egyik korai hentai volt, így a Project sorozatban is került ecchi beütés ami újfent kuriózum volt akkoriban.

Onii-sama e...

Nos, ez az 1991-es alkotás véletlenül jött velem szembe a várólistámon. És közel sem olyan lájtos, romantikus, vidám shoujo-mint elsőre tűnik. Sőt! Elsősorban az idősebb korosztálynak tudnám ajánlani, mert 16 éven aluliaknak nem való! A történet első látásra egy tipikus shoujo-romantikus-iskolai anime, ám jóval több ennél. Olyan komoly témák jelennek meg, mint a bullying, a kirekesztés, az öngyilkosság, gyógyszerfüggőség, pszichológiai terror, zsarolás, önpusztítás, fizikai erőszak és más "finomságok". Ezen kívül van benne természetesen humor, meg egy kis romantika és pici shoujo-ai (hiszen egy lányiskoláról van szó). Kemény témákat feszeget, néha elég nyersen, néha könnyedebben. Én szó szerint beleszerettem, mert sokszor nemcsak a felszínt kapargatja a történet, de lenyúl a mélybe is. Iszonyatosan sok érzelem van a karakterekben kezdve a dühtől a szerelemig, amit sokszor szélsőségesen mutatnak be. Ezen kívül rengeteg az állókép, a grafika pedig szerintem gyönyörű. Az eredetije egy, a '70-es években készült manga.

Én mindenkinek ajánlom, aki szereti a mélyebb, érzelmekkel teletűzdelt, nem sablonos animéket. És szereti a régi műveket.