Re: Animeajánló, milyen animét nézel mostanában?
Elküldve: 2015.02.06. 21:38
Akame ga Kill
A napokban sikerült bővítenem azok táborát akik maguk mögött tudhatják az AgK-t, és habár valamivel gyorsabban sikerült ezt kiviteleznem mint azt vártam volna, ennek oka pedig több helyen is keresendő pláne azután amikor ténylegesen rájöttem, hogy nem csak a múlt héten dúló "hirtelen jött szabadságom" volt az oka annak hogy olyan gyorsan tudtam volna haladni vele. Cinikusan persze ráfoghatnám hogy mégsem erről van szó és mégiscsak annyira magam alatt voltam hogy szó szerint bármivel ellettem volna, de annyira hipster nem vagyok hogy csak a népszerűsége miatt hordjam le jobban a kelleténél, így most, a sorozat második fele után is azt gondolom hogy az AgK a maga módján egy viszonylag szerencsés csillagzat alatt született. Nem olyan csillagzat alatt mint amikor térdre borul az ember és örül hogy ilyesmi megláthatta a világot, hanem olyan csillagzat alatt amikor egy totálisan bűnrossz valamit várna el az ember, de helyette olyasvalamit kap, amit jobban el tud viselni, vagy másképpen mondva nem megy neki a falnak annyira. Maga a jelenség már csak azért is furcsa, mert az AgK alapjáraton bármelyik "tiniknek úgyis csak ez kell..." jellegű manaszórás céltáblája is lehetne, mivel ebben aztán tényleg minden benne van ami a sztereotíp, "anime a zisten" vérpistike felmagasztalhat: sablonos és egyszerű-mint-faék szereplőgárda, különösebb odafigyelést nem igénylő és a gyomrot abszolút kímélő sztorivezetés, és ami a fő, van annyi vér/szenvedés/kivégzés/"badass"/elhalálozások hogy azon bárki jóllakhat aki szerint ezek tesznek egy sztorit komollyá, felnőttessé. Ilyen szempontból az AgK mögött álló koponya *nagyon* jól tudja hogy ennek a bizonyos rétegnél milyen gombokat kell megnyomni ahhoz hogy a végeredmény vonzó legyen, mert egy bizonyos fokú gonoszkodási faktorral fogalmazhatnék úgy is, hogy az AgK olyan mintha egy fanfices rájött volna hogy a rajzfilmek is tudnak erőszakosak lenni, és ebben a mederben haladva összerakna egy olyan fanficet ami nagyon felnőtt, nagyon komoly és nagyon laza, csak éppen a hemoglobinistvánok nem feltétlen fogják annyira értékelni mint a vérpistikék. Ami nem is meglepő, hiszen az AgK talán egyik ordas nagy hibája hogy beleesik abba a tipikus betegségbe amikor elvileg bárki, bármikor meghalhat akárhogyan, "csak" közben az a bökkenő hogy úgy igazán súlya nincs semminek ami javarészt az anime attitűdjének tudható be, ami a kelleténél jobban idézi meg az említett fanfices mentalitást. Persze én sem várom el azt hogy minden egyes animében, vagy akármiben túltengjen az eredetiség, de az AgK ilyen szempontból túl óvatosan játszik, érződik rajta hogy a sztori nem mer, vagy nem is akar egy olyan, magához képest igenis merész és kísérletező jelleget felvenni, ami azt eredményezi hogy elvileg az AgK világa kegyetlen lenne mint a vídia (és egy szempontból az is), de amolyan "shounenesen" vídiás - ez még véletlenül sem a Berserk világa, inkább egy durvább aktuálisantrendishounené. Egy olyané, ahol a "politikai" háttér kimerül a "gonoszazempájör" minél jobban szemet (át)szúró ábrázolásában, és egy olyanban ahol elvileg történnek halálozások és azok elvileg drámaiak is, de a végeredmény mégiscsak egy "whatever".
És valahol pont ez a "whatever" az, ahol az Agk szerencsésebb csillagzata tetten érhető: csűrhetem-csavarhatom azt napestig hogy szerintem mennyire kommersz, "trendi", és pehelykönnyű iparosmunka a sorozat amiről szerintem egy-két év múlva úgy el fognak feledkezni róla hogy a helye se füstöl, de ahogy az azt előző AgK-s kommentemben is írtam, a sorozat még ennek ellenére sem tud annyira rossz lenni hogy az ember ténylegesen elcsapja vele a gyomrát: van amikor az embernek inkább olyasmire van szüksége ami szinte semennyire sem terheli meg és nem kell a szereplők motivációit, gondolatmenetét állandóan észben tartani és a későbbi tapasztalatokat "beépíteni" azokba, az AgK pedig ilyen szempontból pozitívra tudja fordítani a hátrányát. Úgy igazán, őszintén nem vádolnám meg azzal hogy szórakoztató lenne mert annyi színtiszta erényt nem érzek benne, inkább mondanám úgy hogy egy "egynek elmenő shounenes gorefestnek" megteszi a sorozat, és az élmény talán jobb is marad ha így közelíti meg az ember, nem pedig olyasminek amitől sokat vár és végül nem azt kapja. Ez mondjuk a másik véglet szempontjából is igaz hiszen én abszolút nem ültem le elé pozitív elvárásokkal, és az a negatív felfelé tudott görbülni annyira hogy egy közömbös, de filléres időtöltésnek fogjam fel a sorozatot. Ez egyrészt betudható annak hogy a White Fox ha nem is kiemelkedő, de a célnak bőven megfelelő és QUALITY-től nem igazán szenvedő vizuális porciót adott a sorozatnak és a szinkronszínészgárda se mutatott fel különösebben rossz munkát (és igen, az AgK is egy olyan cím ami +1 rovátkát ad Hanazawa Kana amúgy sem kutyafüle hosszúságú munkásságához), de az érdem azé is hogy habár a szereplőgárdától nem is voltam elájulva, de például a Jaeger csapat nagy része élből szimpatikusabb volt mint a Night Raid shounen-klisésEBB parádéja (leszámítva Najendát és Susanoo-t, de utóbbi ugyebár nem igazán számít embernek), és ahogy írtam, az országos klisék és nem-eredetiség ellenére se voltak annyira idegesítőek hogy a videofájl bezárását fontolgassam, bár azt nyomatékosan hozzáteszem hogy egy raklappal kevesebb shounen "humor" nélkül is túléltem volna a kalandot. Ezt már az előző AgK-s hozzászólásban is írtam, de továbbra is jó pontként könyvelem el azt hogy a sorozatban nincsenek úgy igazán OP, mindent túlélő Übermensch szereplők, a szereplőkhöz való "hozzánövés" hiánya ellenére is legalább ott van az a faktor hogy itt tényleg bárki, bármikor meghalhat. És ha már a szerencsés csillagzatról van szó, a sorozatot túlnyomórészt 3-5 epizódos pakkokban néztem, és valahol itt is tetten érhető az anime minőségének kettőssége: ez aztán tényleg egy olyan habkönnyű sztori amiből több részre van szüsége ahhoz hogy az embernek megteljen a jelképes gyomra, az pedig már más kérdés hogy ez részben annak tudható be hogy a sorozat maga nem igazán fajsúlyos valami, de végső soron ez azon a kérdésen csapódik le hogy a pohár félig tele van-e, vagy inkább üres. Ehhez a kérdéshez nem kapcsolódik szigorúan, de a magam módján azon jól szórakoztam, hogy a sorozat annyira próbálja bizonyítani a "felnőttségét" hogy minden rész címe egy "Kill the [epizód tárgya]", és egyébként ez is hozzájárult ahhoz hogy az AgK-ra úgy tekintsek rá, mint kezdő apuka aki egyből kiszúrja hogy a fiacskája egy kissé füllent ahhoz hogy az érdemeit nagyobbnak láttassa.
Végső soron emiatt is vagyok gondban a pontozással: egy 5/10-hez annyira van benne "jobb gyorsétel" faktor hogy egy kicsivel többet érdemeljen, ellenben egy 6/10-hez nem elég merész vagy legalább próbálkozó, így inkább maradok egy 5.5/10-nél és úgy tekintek a sorozatra, mint egy olyan címre amely abszolút érdemes a felhozatalra ha éppen a "hype-olt címek mennyire parasztvakítóak" mederben csordogál egy diskurzus, de azért nem egy ördögtől való valamiről van szó.
A napokban sikerült bővítenem azok táborát akik maguk mögött tudhatják az AgK-t, és habár valamivel gyorsabban sikerült ezt kiviteleznem mint azt vártam volna, ennek oka pedig több helyen is keresendő pláne azután amikor ténylegesen rájöttem, hogy nem csak a múlt héten dúló "hirtelen jött szabadságom" volt az oka annak hogy olyan gyorsan tudtam volna haladni vele. Cinikusan persze ráfoghatnám hogy mégsem erről van szó és mégiscsak annyira magam alatt voltam hogy szó szerint bármivel ellettem volna, de annyira hipster nem vagyok hogy csak a népszerűsége miatt hordjam le jobban a kelleténél, így most, a sorozat második fele után is azt gondolom hogy az AgK a maga módján egy viszonylag szerencsés csillagzat alatt született. Nem olyan csillagzat alatt mint amikor térdre borul az ember és örül hogy ilyesmi megláthatta a világot, hanem olyan csillagzat alatt amikor egy totálisan bűnrossz valamit várna el az ember, de helyette olyasvalamit kap, amit jobban el tud viselni, vagy másképpen mondva nem megy neki a falnak annyira. Maga a jelenség már csak azért is furcsa, mert az AgK alapjáraton bármelyik "tiniknek úgyis csak ez kell..." jellegű manaszórás céltáblája is lehetne, mivel ebben aztán tényleg minden benne van ami a sztereotíp, "anime a zisten" vérpistike felmagasztalhat: sablonos és egyszerű-mint-faék szereplőgárda, különösebb odafigyelést nem igénylő és a gyomrot abszolút kímélő sztorivezetés, és ami a fő, van annyi vér/szenvedés/kivégzés/"badass"/elhalálozások hogy azon bárki jóllakhat aki szerint ezek tesznek egy sztorit komollyá, felnőttessé. Ilyen szempontból az AgK mögött álló koponya *nagyon* jól tudja hogy ennek a bizonyos rétegnél milyen gombokat kell megnyomni ahhoz hogy a végeredmény vonzó legyen, mert egy bizonyos fokú gonoszkodási faktorral fogalmazhatnék úgy is, hogy az AgK olyan mintha egy fanfices rájött volna hogy a rajzfilmek is tudnak erőszakosak lenni, és ebben a mederben haladva összerakna egy olyan fanficet ami nagyon felnőtt, nagyon komoly és nagyon laza, csak éppen a hemoglobinistvánok nem feltétlen fogják annyira értékelni mint a vérpistikék. Ami nem is meglepő, hiszen az AgK talán egyik ordas nagy hibája hogy beleesik abba a tipikus betegségbe amikor elvileg bárki, bármikor meghalhat akárhogyan, "csak" közben az a bökkenő hogy úgy igazán súlya nincs semminek ami javarészt az anime attitűdjének tudható be, ami a kelleténél jobban idézi meg az említett fanfices mentalitást. Persze én sem várom el azt hogy minden egyes animében, vagy akármiben túltengjen az eredetiség, de az AgK ilyen szempontból túl óvatosan játszik, érződik rajta hogy a sztori nem mer, vagy nem is akar egy olyan, magához képest igenis merész és kísérletező jelleget felvenni, ami azt eredményezi hogy elvileg az AgK világa kegyetlen lenne mint a vídia (és egy szempontból az is), de amolyan "shounenesen" vídiás - ez még véletlenül sem a Berserk világa, inkább egy durvább aktuálisantrendishounené. Egy olyané, ahol a "politikai" háttér kimerül a "gonoszazempájör" minél jobban szemet (át)szúró ábrázolásában, és egy olyanban ahol elvileg történnek halálozások és azok elvileg drámaiak is, de a végeredmény mégiscsak egy "whatever".
És valahol pont ez a "whatever" az, ahol az Agk szerencsésebb csillagzata tetten érhető: csűrhetem-csavarhatom azt napestig hogy szerintem mennyire kommersz, "trendi", és pehelykönnyű iparosmunka a sorozat amiről szerintem egy-két év múlva úgy el fognak feledkezni róla hogy a helye se füstöl, de ahogy az azt előző AgK-s kommentemben is írtam, a sorozat még ennek ellenére sem tud annyira rossz lenni hogy az ember ténylegesen elcsapja vele a gyomrát: van amikor az embernek inkább olyasmire van szüksége ami szinte semennyire sem terheli meg és nem kell a szereplők motivációit, gondolatmenetét állandóan észben tartani és a későbbi tapasztalatokat "beépíteni" azokba, az AgK pedig ilyen szempontból pozitívra tudja fordítani a hátrányát. Úgy igazán, őszintén nem vádolnám meg azzal hogy szórakoztató lenne mert annyi színtiszta erényt nem érzek benne, inkább mondanám úgy hogy egy "egynek elmenő shounenes gorefestnek" megteszi a sorozat, és az élmény talán jobb is marad ha így közelíti meg az ember, nem pedig olyasminek amitől sokat vár és végül nem azt kapja. Ez mondjuk a másik véglet szempontjából is igaz hiszen én abszolút nem ültem le elé pozitív elvárásokkal, és az a negatív felfelé tudott görbülni annyira hogy egy közömbös, de filléres időtöltésnek fogjam fel a sorozatot. Ez egyrészt betudható annak hogy a White Fox ha nem is kiemelkedő, de a célnak bőven megfelelő és QUALITY-től nem igazán szenvedő vizuális porciót adott a sorozatnak és a szinkronszínészgárda se mutatott fel különösebben rossz munkát (és igen, az AgK is egy olyan cím ami +1 rovátkát ad Hanazawa Kana amúgy sem kutyafüle hosszúságú munkásságához), de az érdem azé is hogy habár a szereplőgárdától nem is voltam elájulva, de például a Jaeger csapat nagy része élből szimpatikusabb volt mint a Night Raid shounen-klisésEBB parádéja (leszámítva Najendát és Susanoo-t, de utóbbi ugyebár nem igazán számít embernek), és ahogy írtam, az országos klisék és nem-eredetiség ellenére se voltak annyira idegesítőek hogy a videofájl bezárását fontolgassam, bár azt nyomatékosan hozzáteszem hogy egy raklappal kevesebb shounen "humor" nélkül is túléltem volna a kalandot. Ezt már az előző AgK-s hozzászólásban is írtam, de továbbra is jó pontként könyvelem el azt hogy a sorozatban nincsenek úgy igazán OP, mindent túlélő Übermensch szereplők, a szereplőkhöz való "hozzánövés" hiánya ellenére is legalább ott van az a faktor hogy itt tényleg bárki, bármikor meghalhat. És ha már a szerencsés csillagzatról van szó, a sorozatot túlnyomórészt 3-5 epizódos pakkokban néztem, és valahol itt is tetten érhető az anime minőségének kettőssége: ez aztán tényleg egy olyan habkönnyű sztori amiből több részre van szüsége ahhoz hogy az embernek megteljen a jelképes gyomra, az pedig már más kérdés hogy ez részben annak tudható be hogy a sorozat maga nem igazán fajsúlyos valami, de végső soron ez azon a kérdésen csapódik le hogy a pohár félig tele van-e, vagy inkább üres. Ehhez a kérdéshez nem kapcsolódik szigorúan, de a magam módján azon jól szórakoztam, hogy a sorozat annyira próbálja bizonyítani a "felnőttségét" hogy minden rész címe egy "Kill the [epizód tárgya]", és egyébként ez is hozzájárult ahhoz hogy az AgK-ra úgy tekintsek rá, mint kezdő apuka aki egyből kiszúrja hogy a fiacskája egy kissé füllent ahhoz hogy az érdemeit nagyobbnak láttassa.
Végső soron emiatt is vagyok gondban a pontozással: egy 5/10-hez annyira van benne "jobb gyorsétel" faktor hogy egy kicsivel többet érdemeljen, ellenben egy 6/10-hez nem elég merész vagy legalább próbálkozó, így inkább maradok egy 5.5/10-nél és úgy tekintek a sorozatra, mint egy olyan címre amely abszolút érdemes a felhozatalra ha éppen a "hype-olt címek mennyire parasztvakítóak" mederben csordogál egy diskurzus, de azért nem egy ördögtől való valamiről van szó.