Az van, amit Junchi is pedzegetett itt fentebb: a régi rajongók csalódni fognak benne, mert az eredetihez mérik, amitől szvsz messze elmarad minőségben, aki meg valamiért ezzel kezdi az ismerkedést az IY univerzummal, az csak nézni fog szerintem, hogy ebben mi az a fantasztikum, ami egy generációt animefanná tett. Illetve személyes véleményem, hogy ha "igazságosan versenyeztetjük" és mondjuk gagyi-spinoffként más gagyi-spinoffokkal állítjuk párhuzamba, szvsz még azok között is eléggé sereghajtó lenne, szal pl. egy Boruto a Narutóhoz képest sokkal inkább megőrizte annak szellemiségét, illetve megkockáztatom, hogy értelmesebb nyúlt hozzá ehhez az egész "a korábbi főszereplő gyerekeinek új története" sémához, mint a Yashahime, ami az én szememben valahol "duplán durva", dehát ez van. Aztán persze lehet, hogy én Rumiko-fanként extrán allergiás vagyok erre az egészre (ugye én már az első naptól fogva eleve úgy álltam hozzá ehhez az egészhez, hogy "egyáltalán miért van erre szükség?"), de nem egy olyannal is találkoztam, aki bőven "nyitottan állt hozzá", mégis koppant legkésőbb úgy a sorozat közepére/végére. Amúgy minden részletre kiterjedő leírást én sem tudnék adni róla, mert nem néztem percről-percre az első résztől az utolsóig (egyszerűen ez tipikusan az "annyi is elég volt, amennyit láttam belőle" esete
), de aki esetleg végigszenvedte, az nyugodtan nyilatkozzon, hogy szerinte megérte-e a belefektetett idő/energia, hozta-e a cucc a régi IY szintjét, stb. (Leara írta itt korábban pl., hogy ő a 10. részig eljutott, nem tudom, utána "kiesett"-e, vagy mi történt... XD)
Illetve ez már inkább ilyen átfogóbb Sunrise-fanelmélet lesz most részemről, de őszintén szólva nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy az utóbbi években ezzel a stúdióval is valami hasonló történt, mint pl. a Blizzarddal. Mert mi is történt ott? A mai napig nyomatják, hogy "mi vagyunk a Blizz, fuck yeah!", meg "30 éve a pályán!", meg ilyesmi, viszont aki figyelte a híreket, az láthatta, hogy Mike-tól kezdve Chris-ig mindenki elhúzott a cégtől, mostanra maradt a pénzelszívó Kotick, meg a szolgalelkű Brack és ez lenne a "Blizzard". Ahogy valaki fogalmazott: "Blizzardnak lehet-e még nevezni, ha kis túlzással azon emberek 90%-a már rég lelépett, akik "Blizzarddá tették"?" És ez ugye meglátszik a produktivitásukon, meg az azóta tartó kommunikációjukon + fanokhoz való hozzáállásukon is. Na, animestúdiók szempontjából messze nem vagyok ilyen naprakész, nem is biztos, hogy pontosan úgy működnek, mint egy játékcég (pl. 1-1 rendező sem mindig 1-1 céghez van "hozzákötve"), szóval csak annyit mondanék, hogy el nem tudom képzelni, hogy mi történhetett a Sunrise-al is, akik a 80-as években még Dirty Pair-eket, a 90-esekben Escaflownéket és Cowboy Bebopokat, a 2000-resekben meg Inu Yashákat és Code Geasseket adtak a világnak, hogy aztán az utóbbi 5-10 évben csak ilyen Cross Angékre, meg Yashahimékre teljen nekik, de valahogy egyfajta általános minőségesés érződik náluk is, méghozzá igen durván. Teljesen olyan, mintha tőlük is elhúzott volna az összes olyan ember, akinek volt valami fantáziája, ötlete, víziója, és mostanra csak az ilyen "önálló nulla gondolatom van" jellegű emberekkel vegetálgatnának, akiknek csak arra telik, hogy a korábbi, sikeresebb címeikről húzogassák le a rókabőröket. (Ugye ez utóbbit a Yashahime esetében magyarázni sem kell, viszont pl. a Cross Angéla karadizájnjában, stílusában, fanservice elemeiben, sőt, némileg még a történetében is szintén egyfajta "Code Geass utánérzés" akart lenni, csak ugye ott is a színvonallal voltak súlyos gondok... Ilyenek persze más stúdiónál is előfordulnak, pl. ha emlékeztek rá, a Kabanerit anno csak azért csinálta meg a Wit, hogy két Shingeki szezon között a hype-ot meglovagolva szakítsanak némi zsét a Titán-fanokról, csak egy Sunrise-tól én azért többet várnék.) Persze mondom, ez csak egy elmélet a részemről, lehet még mindig azok dolgoznak a cégnél, akik eddig, csak ilyen brutálisan kiégtek, de mindenképp szomorú a helyzet.
Illetve még az IY-re visszatérve: írta itt Leara is, de máshol is láttam már, hogy "na jó, dehát a régi IY-ben is volt nem egy ilyen "demon of the week" epizód, meg fillerek is", na igen, csak egyrészt azok nem így voltak elosztva, másrészt azok 90%-ban állítom, hogy élvezhetőek, vagy legalábbis érdekesebbek voltak, mint ez a copy-paste fesztivál, amit a Sunrise a Yashahimében összehozott nekünk, ami max ivósjátékra lenne alkalmas, mert kb. részenként lehetne inni egyet, akárhányszor felbukkan valami a régi szériából. (A
paradicsommadaraktól kezdve a Kikyou-IY háttérsztori specialban használt "kagylóhéjban tartott rúzs" jellegű húzásokig kismillió "nyúlás" van az original szériából, de ezek sajnos nem úgy jönnek le, hogy "fú, milyen konstans a world buildingje a cuccnak!" vagy ilyesmi, inkább tipikusan ilyen "minél több karit/tárgyat/helyszínt ismersz fel fanként, annál jobban fáj" élmény a legtöbbjük.) Plusz ami már a "régi Dragonball vs. új Dragonball" összehasonlításnál is felmerült: a cool faktort sikerült teljesen kiölni a cuccból. Majdnem minden szereplő gyenge/semmilyen/hülye (no spoilers, de az arcomat lemartam, amikor megláttam, hogy a Morohára vigyázó farkasdémon nőnek mi volt a háttérsztorija, micsoda debil, filler-résznek is szégyenletes konfliktust voltak képesek megszülni az írók és arra felhúzni egy teljes epizód ELVILEG érzelemdús harcát, te Jézus Isten...), míg az eredeti IY-ben már az
ötödik résznél olyan fightot kaptunk, hogy a Tessaigával felvértezett IY harcol a full kutyadémonná változó Sesshoumaru ellen, miközben a sógun-páncélos, felhőkarcoló-méretű apjuk csontvázán állva teszik mindezt, egy másik dimenzióban, ahol az égen csontvázmadarak köröznek (nem tudom már hová fokozni, hogy ez az egész setting annyira cool, hogy szinte egy Metallica poszterre kívánkozna, vagy ilyesmi... XD), addig itt 24 részen át csak a fingfűrészelés megy. Oké, Rumiko sem volt azért egy mesteríró, ez főleg a manga utolsó negyedében érződött, amikorra már eléggé elfogytak az ötletei, viszont legalább az atmoszférateremtésben mindig csillagos ötös volt. Az említett másik dimenziós sír, a Hakurei-hegy, az első anime vége felé a Rakan-szobros helyszín, stb. és lehetne még hosszan sorolni. A mostani írók ebben sem brillíroztak túlzottan, kb. ilyen "Trónok Harca 8. évad"-feelingem volt, ahogy az írók kifogyva a manga-alapanyagból, kétségbeesve próbálnak annak "romjaiból" felépíteni valamit, de vár helyett csak egy vályogházat sikerül felhúzniuk és azt is folyamatosan tatarozgatni kell. Illetve még a fillerekről: azért anno a sima IY szvsz ezekből is bőven jobbakat mutatott fel, nem véletlen, hogy nem egy filler epizód a canon mellett a mai napig megmaradt nekem, pl. a kb. 2-3. részig tartó "mini arc", a kutyák vs macskák fightja, aztán az a "hamis Négy Lélek Ékkövét csinálunk" duplarész (ami a Shrekből is ismert "nappal ember, éjjel szörny" kérdéssel játszott el, már-már filozófiai magasságokba víve az amúgy "alap shounen" sorozatot), vagy a régi sorozat egyik utolsó filler epizódja, ami Kohakuról és Sangoról szólt és a finálé képi-zenei-érzelmi megvalósítása miatt akár még ilyen "TOP 10 legszívbemarkolóbb shounen anime jelenet" listára is felkerülhetne. Na most a Yashahimében valahogy sem történetileg, sem érzelmileg nem sikerült ezeket a magasságokat meg sem közelíteniük, de nem is értem egyébként, hogy ha ez egy original sorozat és X évig ültek rajta (lehet csak pletyka, de valami olyasmit hallottam, hogy kb. két évig írták a sztorit Sunrise-ék, hát...LOL?), akkor miért egy ilyen monster of the week + fillerfesztivál kombót sikerült megszülniük végeredményül? Hacsak azért nem, mert íróként eddig terjed a tudásuk, amire csak azt lehet mondani, hogy "hát...ez bizony szar ügy", meg azt, hogy akkor talán nem kellene ezt az egészet tovább erőltetniük. Mert ez így spinoffként szánalmas, önálló sztoriként pedig még az ilyen "annyira kommersz, hogy kommerszebb már nem is lehetne"-jellegű shounen sorozatok, mint pl. a Fairy Tail, vagy a Black Clover is röhögve megverik. Azokban ugyanis legalább történik valami, plusz a karaktereik is többek egy 2D-s papírlapnál.
Edit: Ja, igaz, volt itt egy kérdés, bár ez a kiborulásom szerintem eléggé megválaszolta, de azért reagálok. XD
Ayla írta: ↑2021.04.03. 18:23De most ezután ... egyáltalán nézzem meg vagy ki fogok borulni és elrontom a gyerek korom? No szpojlerz, plz.
Szerintem ez a sorozat szép példája a "ha jót akarsz magadnak, messzire elkerülöd" fajtának. Esetleg ha röhögni akarsz 1-2 történeti baromságon, akkor megnézheted, bár az a gond, hogy még "Abridged Series"-ként sem működik, igazából egy tök átlag, leginkább "semmilyen" sorozat. Én kizárólag azért akartam elkezdeni, mert "mégis csak Inu Yasha...", de 1-2 epizód, plusz pár további jelenet elég volt ahhoz, hogy messze elkerüljem, konkrétan szinte fizikailag fájt néznem, hogy mit műveltek ezzel az egésszel a jelenlegi írók. Oké, nyilván léteznek ennél sokkal rosszabb animék is, nem a világ legrosszabb sorozata, amit valaha az ipar kiadott a kezei közül, csak egyrészt "ez az a IY nem az az IY", másrészt meg, ha ez nem "IY spinoff" néven lett volna reklámozva, hanem tényleg önálló sorozatként indult volna mondjuk "Moroha, a kutyalány" címen, állítom, hogy a
kutya nem lett volna rá kíváncsi (XD) és még annyira sem lenne közbeszéd tárgya a fandomban, mint így. (Márpedig most sem nagyon "ég" a fandom irányába, szóval innen is sejthető, hogy milyen lett a végeredmény...)