Nos... abból az alkalomból, hogy egy éve ezekben a napokban kezdtem nézni az EVA-t, itt most elmélkednék egy keveset a témáról. Eredetileg ezt a hozzászólást a "miért szeretjük az EVA-t?" topikba szerettem volna írni, de az időközben törölve lett, így ide írok, talán tartósabban megmarad az utókor számára.

(A hozzászólás másik apropóját az adta, hogy akikkel
kismeeten találkoztam, azok mintha nem nagyon kedvelnék ezt az animét...)
De megfordítom a kérdést: nem azt kérdezem, hogy miért szeretik az EVA-t, hanem azt, hogy milyen ellenérvek merülhetnek fel vele szemben, és nekem mi a véleményem ezekről.
Először is egy
személyes élménybeszámoló:most, kb 20-30 egyéb film és sorozat végignézése után, az NGE-hez való hozzáállásom leginkább Hikariéhoz hasonlít, aki a törölt topikban így fogalmazott:
Ez volt az első animém, és a mai napig is nagyon szeretem
esetemben azzal a különbséggel, hogy nekem nem az első animém volt (úgy a negyedik-ötödik lehetett) de az első olyan, amit japán hang/angol felirat kombinációban néztem végig. (Már ha a Chihiro-t nem számítjuk, melynek dvd-kiadására ugyebár került eredeti hang, de nem került felirat.

) Ezek után gondolom érthető, hogy nem alapvetően nem vagyok NGE-ellenző- már csak a seiyuu-teljesítmények miatt (amelyeket még azok se szoktak leszólni, akik nem szeretik az EVA-t)
is életre szóló élmény lett, ehhez hozzájárult még a rám akkoriban jellemző angsty hangulat, depresszió, szociofóbia és egyebek

. Annak meg van (volt) valami különleges varázsa, hogy az ember nem letölti a cuccot, hanem pl megrendeled (de nem úgy, hogy "kedvenc, 10X láttam, legyen fenn a polcon eredetiben is" hanem hogy nem is tudod, honnan lehetne máshonnan beszerezni -
jól van na, nem voltam ismerős netes körökben (sem) 
) és külföldi utak alkalmával vadászol rá (áá, azok a bécsi üzletek!). Szép időszak volt - bizonyos szempontból legalábbis. Ehhez jött még az, hogy mindenhol azt olvastam, hogy "jaj az EVA ilyen meg ilyen pesszimista" és én naivan arra számítottam, hogy ez a pesszimizmus meg fog látszani egyrészt a zenén, másrészt meg már az első epizódokon is. Hát nem látszott meg. Openingként pl én valami olyasmire számítottam, mint az Elfen Lied-é, ezzel szemben a Zankokuna tenshi egy hihetetlen dinamikus, pörgős szám, és ehhez illeszkedik maga a kezdő animáció, ami szintén élénkre sikeredett. Aztán ott voltak az előzetesek, amiket megintcsak egy dinamikus - mondhatni: várakozó, looking-forward-to-it hangvételű instrumentális szám kísér. Egyszóval, azért is csalódtam pozitívan az EVA-ban, mert ennél sötétebbet vártam. Aztán persze megkaptam :P...
Ennyi személyes vonatkozás után a kérdés: miért nem szokták szeretni az EVA-t? Valószínűleg a összes panasz a következőkre vezethető vissza:
1- Mert overhype
2- Mert a "szimbolika" értelmetlen
3- Mert a "mély gondolatok" közhelyesek és a karakterek idegesítőek.
Bővebben
ad 1. "Azok, akik az első animéik között látják az EVA-t, gyakran teljesen elkábulnak tőle"-mondta anno Hikari, és személyesen is tanúsíthatom, hogy ez így van. ^^;;Ezzel csak az a probléma, hogy ilyenkor az ember hajlamos irreálisan túldícsérni A Művet, és fel sem merül benne, hogy egyrészt lehetnek hibái is, másrészt meg esetleg másnak valami miatt nem jön be. NGE irreális túldícséréssel szinte mindenhol lehet találkozni, de őszintén szólva, engem nem zavar. Inkább egyfajta nosztalgiával olvasom az ilyen véleményeket, és arra gondolok, hogy "tavaly még én is ilyeneket mondtam volna...". Ez a túldícsérés már csak az EVA érzelmi tartalma miatt is érthető, de erről majd később. Mindenesetre, van olyan anime, amit szintén hype-olnak a rajongói, és ez másokat nagyon-nagyon idegesít, mivel az a bizonyos sorozat valójában nem több, mint egy öncélú fanservice-hegy. (Most nem írok címet, úgyis tudja mindenki, melyikre gondolok.

) Ennek a túldícsérése viszont engem is zavar, szóval ezt csak azért említettem, mert ebből látható, hogy valamilyen szinten meg tudom érteni azokat, akiket kiakaszt "az eva jó, az eva finom, az eva különleges és aki mást gondol az érzéketlen tuskó" típusú hozzáállás. Szóval, innen mondom mindenkinek, aki még e rajongás állapotában van:
elmúlik. Egyszer vége lesz a depressziónak, vagy esetleg az angsty kamaszkornak, vagy mindkettőnek, és akkor világossá válnak e mű -valóban létező- hibái is. Attól persze maradhat kedvenc, mint ahogy nekem is a top 10-ben, de talán a top 5-ben is benne van- annak ellenére, vagy inkább: azzal együtt, hogy nem állítom róla, hogy tökéletesen hibátlan műalkotás. Egyébként meg tökéletes anime nem létezik (heh-heh, még az Escaflowne sem,

bár az tényleg közel áll hozzá).
Bővebben
ad 2. A szimbolika az EVA neuralgikus pontja. Azt hiszem, ez olyasvalami, amiről akár közmegegyezés is kialakulhatna a tekintetben, hogy valóban nem lehet- nem érdemes- a megfejtésével próbálkozni. Sőt, számomra az is kérdés, hogy szimbolika-e egyáltalán?
Merthogy. Nézzük az EVA-t, és óriási mennyiségű kereszténységből származó motívummal, utalással találkozunk. Ugyebár a szimbólum= jelkép, ami képzettársítással gondolati fogalmat érzékeltet és vele kapcsolatos hangulatokat jelenít meg, vagy valami ilyesmi. Vagyis ahhoz hogy szimbólumról beszéljünk, nem árt egy "fogalom", amire utal. Az EVA-ban a cuccok utalnak egyáltalán bármire is- ha igen, akkor az bír bármilyen jelentőséggel? Persze. Benn van a kereszttől elkezdve a Longinus-lándzsáig meg a napkeleti bölcsekig minden, de ezek a sorozat kontextusában megjelennek valahogy, és hiába nézünk utána az eredeti megjelenésüknek, semmit nem ad hozzá a sorozat megértéséhez. Pl ha lefordítanák a MAGI neveit -Caspar, Melichor, Balthasar- valószínűleg heveny röhögőgörcs fogná el az egyszeri nézőt. Jelent valamit, bármi pluszt ez a motivum a történetnek? Nem. Egyszerűen csak benn vannak ezek a motívumok, minden különösebb
önálló értelem nélkül. Aminek pedig nincs értelme, azt nem lehet megfejteni. Ezért lett a NGE is "érthetetlen" anime. (Egyáltalán nem érthetelen- amik igazás fontosak, azok az érzelmi vonatkozások, a többin meg nincs is mit megérteni.)
De azért vannak enyhítő körülmények is. Először is, hogy ez az anime az emberi érzelmekről szól. Nincsenek olyan ambíciói, hogy mást/többet mondjon el, pl vallási tartalma legyen. A keresztény elemek csak hatást akarnak kelteni, semmi több. Szóval a szimbolika nem veszi magát annyira komolyan, hogy az zavaró legyen. (pl mikor először néztem, én simán elsiklottam fölötte, gyakorlatilag fel se tűnt- egyszerűen azért, mert másra, jelesül az angstolásra koncentráltam.) Másrészt, nem véletlenül írtam, hogy a motívumoknak
önállóan nincs különösebb értelmük.
Összességükben viszont van- itt jön be a képbe, hogy a sorozat ugyebár japán nézőközönségnek készült. Mi is az EVA fő témája? Az emberi kapcsolatok, és hogy milyen nehéz, mennyi fájdalommal és bizonytalansággal járó dolog kapcsolatokat létrehozni. Nos, mindehhez egy japán számára az a szimbolika, ami számára teljesen idegen és ismeretlen, igen jól illeszkedik- tulajdonképpen ráerősít erre a "bizonytalanság-érzésre". Nekem meg mint európainak a hétköznapokban általánosan ismert elemek különös, mondhatni szokatlan megjelenése volt érdekes élmény.
Szóval a szimbolika leginkább azoknak vészes, akik erre nagyon igényesek. A magam részéről, ez esetben szinte szándékosan igénytelen voltam...
Bővebben
ad 3. Először is: gondolati eredetiséget nem hiszem, hogy várhatunk egy animétől. Ha ilyen mégis lenne, az aztán egy igazi "Gesamtkunstwerk" volna- jó sztori, jó zene, jó animáció, jó hangszínészi alakítások és még filozófia is!

Mondjuk az EVA gondolatisága szerintem egyáltalán nem akkora gáz, igaz állítólag sok helyen lehet találkozni hasonló elképzelésekkel, de ilyen kontextusban IMHO nagyon érdekesen hatnak. (Egyébként meg ajánljon valaki olyan műveket, amelyek ezeket a problémákat és ezt az egész témakört jobban kezelik, mint a NGE- tényleg kíváncsi lennék rájuk!).
Másodszor: ez az a része a dolognak, ami az "ízlések és pofonok" kategóriába tartozik. Pl van akinek kedvenc szereplője Shinji, volt már olyan lány is, aki ilyen barátot szeretett volna, stb- és van olyan, aki legszívesebben fellógatná egy villanypóznára. Az EVA-ban a legfontosabb dolog az emberi érzelmek és kapcsolatok megjelenítése, pontosabban: ez az egyetlen fontos dolog benne. Hogy ezek egy depressziós ill egy tizenéves érzelmei és kapcsolatai, és ezek mennyire tetszenek vagy nem- nézőtől függ. Ez az a része a dolognak, ami miatt legtöbben szeretik/utálják az Evangeliont. Én pl egy éve rendkívül találónak éreztem az egészet, már csak az akkori hangulatom miatt is.
Azóta ez a véleményem nemigen változott. Hogy megint idézzek:
Hikari a törölt topikban írta:Bárki bármit is mond, a benne rejlő érzelmek és gondolatok reálisak, hiszen egy szenvedő ember készítette, aki meg volt áldva azzal a tehetséggel, hogy kifejezze önmagát
(Idézetek fejből mentek, szóval csak kb pontosak, de a lényeg passzol.)
Szóval én is pontosan így gondolom így egy év után: az EVA egy nagyon jó anime, aminek a fentiek mellett utánozhatatlanul hangulatos, tele zseniális rendezői megoldásokkal. Egyáltalán nem véletlen, hogy ez az egyik legismertebb japán rajzfilm. A hibáival együtt, azok ellenére. És az se véletlen, hogy sokaknak egy-az-egyben nem jött be.