To Narumi: igen, egész tanév... ^^
És van azért elég sok kisebb város is, sőt rengeteg Bp méretű vagy Fehérvár méretű település is van, azért gondolja sok ember, hogy ott csak olyan hatalmas városok vannak, mint mondjuk Oosaka vagy Kyouto, mert igazából csak az verik nagy dobra... ^^
Élnél-e Japánban?
Najah... Mondjuk ott egy Budapest méretű település csak kisváros... Nálunk meg már hatalmasnak számít... De nekem az is bőven elég lenne, ha egy olyanba kijutnék. Belegondolok, Tokyoban egyedül laknak többen, mint egész Magyarországon. El nem tudok képzelni egy akkora várost, hogy ott órákat utazzál a metrón, hogy eljuss a munkahelyedig.. Nekem az lenne a halálom. Meg a nagy tömeg. XP
-
Konomi
-
Konomi
Élnék-e japánban? Semmiképp! Megnézném-e? Meg is fogom:)
"Délvilág 2005.febr. 5. :
Japán öngyilkosság
Miura, Higasi-Izu
Kilenc ember -4 férfi és 5 nő- holttestére bukkantak japán rendőrök szombaton a szigetország két városában: a parkoló gépkocsiban talált személyek minden jel szerint csoportos öngyilkosságot követtek el.
Három férfit és három nőt találtak egy parkoló furgonban a Tokióhoz közeli Miura város egyik félreeső útján. A járműben négy faszenes melegítőkészülék és több doboz altató volt, az ablakot belülről leszigetelték. Az ilyen melegítők szén-monoxidot termelnek, ami halálos méreg... .....Japánban nem ritkák a kollektív öngyilkosságok, s a bennük résztvevők sok esetben nem is ismerik egymást, az internet öngyilkos honlapjain jönnek össze s határozzák el, hogy közösen vetnek véget életüknek."
Nem szeretnék depresszív hangulatot kelteni!!! Az élet minden pillanata gyönyörű, és minden kultúrából csak a számomra szükségeset igyekszem magamba szívni. Egy tradicionális japán tanítás szerint: Az igazi mester bárhol és bármikor harmóniába tud kerülni a környezetével. Minden helynek és helyzetnek megvannak az előnyei és hátrányai.
"Délvilág 2005.febr. 5. :
Japán öngyilkosság
Miura, Higasi-Izu
Kilenc ember -4 férfi és 5 nő- holttestére bukkantak japán rendőrök szombaton a szigetország két városában: a parkoló gépkocsiban talált személyek minden jel szerint csoportos öngyilkosságot követtek el.
Három férfit és három nőt találtak egy parkoló furgonban a Tokióhoz közeli Miura város egyik félreeső útján. A járműben négy faszenes melegítőkészülék és több doboz altató volt, az ablakot belülről leszigetelték. Az ilyen melegítők szén-monoxidot termelnek, ami halálos méreg... .....Japánban nem ritkák a kollektív öngyilkosságok, s a bennük résztvevők sok esetben nem is ismerik egymást, az internet öngyilkos honlapjain jönnek össze s határozzák el, hogy közösen vetnek véget életüknek."
Nem szeretnék depresszív hangulatot kelteni!!! Az élet minden pillanata gyönyörű, és minden kultúrából csak a számomra szükségeset igyekszem magamba szívni. Egy tradicionális japán tanítás szerint: Az igazi mester bárhol és bármikor harmóniába tud kerülni a környezetével. Minden helynek és helyzetnek megvannak az előnyei és hátrányai.
De azt is tudnod kell, hogy a japánok az életüket nem tartják annyira fontosnak, mint pl. egy európai. Ők bármikor képesek magukat feláldozni, lásd a kamikaze katonákat a világháborúban. Szóval én már az ilyeneken nem is tudok csodálkozni... Egyébként is, rajtad áll, hogy eldobod-e az életed, vagy sem...
-
Surci
- Fanatikus
- Hozzászólások: 1879
- Csatlakozott: 2004.03.05. 18:42
- Tartózkodási hely: SkyEye Corporation
Most országtól, életszemlélettől és kultúrától függetlenül: akik ilyen hülyék, meg is érdemlik.Philionel írta:...az internet öngyilkos honlapjain jönnek össze s határozzák el, hogy közösen vetnek véget életüknek."
今度こそ... 決着をつけてやる! - This time... I'll end it all!
-----------------------------------------------------------------
MAL
-----------------------------------------------------------------
MAL
Ez igaz, de aki eldobja az nem a "saját" útját járja. Mindenki választhat /valamilyen szinten/, hogy milyen ösvényre lép. Igazából az a fontos, hogy annak az útnak amire Te lépsz van -e szíve? Ha van, jó helyen jársz, és megerősödsz, ha nincs, az nem a Te helyed: legyengülsz. Én ezúton is szeretném megköszönni, hogy itt lehetek:)Narumi írta: Egyébként is, rajtad áll, hogy eldobod-e az életed, vagy sem...
-
Konomi
Ez nem nehéz nekünk hisz Tokyo-ban több ember él mint egész magyarországon, ezért a nevező sokkal nagyobb lesz az 1 főre eső öngyilkosságoknál japánban mint nálunk, tehát ugyanannyi öngyi után még mindig ők állnak jobban.Konomi írta: Egyébként csak úgy megsúgom, h itt Magyarországon átlagban kapásból több az öngyilkos[ság] mint Japánban... ^^
-
Konomi
Pl neked Kaen mi nem tetszik? ^^ Mert én őszinte döbbenettel olvasgattam ott a postikat, amikben azt írták az emberek, h nem mennének ki... vis h nem élnének kint... o_O miért???
To teraflare: elárulom, azért írtam az "átlag" szót az előző hozzászólásomban, mert úgy is értettem... nem csak poénból... ^^
To teraflare: elárulom, azért írtam az "átlag" szót az előző hozzászólásomban, mert úgy is értettem... nem csak poénból... ^^
-
DeluksZ
- Sensei
- Hozzászólások: 530
- Csatlakozott: 2004.07.29. 22:44
- Tartózkodási hely: Szeged-Budapest
Persze... valami kis szigeten lenne egy kovácsműhelyem, és harmóniában éldegélnék kicsiny családommal, miközben gyártanám a szamurájkardokat ezerrel... szép lenne:)
Mindenesetre biztosan kipróbálnám az ottani életet, és amennyire lehet tradicioktól övezve próbálnám ezt tenni.
-----
Mindenesetre biztosan kipróbálnám az ottani életet, és amennyire lehet tradicioktól övezve próbálnám ezt tenni.
-----
Ez ott nem ritka amugy. Az iskolai nyomás, és az hogy bekerüóllj a legjobb egyetemekre sok fiatal életét teszik lehetetlenné. Asszem Japánban a legnagyobb a gyermneköngyilkosság... vagy... valami ilyesmi "-.- Szal ott ez nem annyira meglepő.Surci írta:Most országtól, életszemlélettől és kultúrától függetlenül: akik ilyen hülyék, meg is érdemlik.
[/size]
-
Surci
- Fanatikus
- Hozzászólások: 1879
- Csatlakozott: 2004.03.05. 18:42
- Tartózkodási hely: SkyEye Corporation
Asszem az, hogy valaki nem menne ki, és hogy nem élne kint, azért nem egyenlő dolog. Persze szíve joga mindenkinek eldönteni, hogy hová akar utazni, de azért 1 esélyt mindenképpen adni kellene egy olyan helynek, mint Japán.Konomi írta:...én őszinte döbbenettel olvasgattam ott a postikat, amikben azt írták az emberek, h nem mennének ki... vis h nem élnének kint... o_O miért???
Én a magam részéről szívesen kimennék 6 hónapra vagy akár egy évre is (aztán ha megtetszik, gyakran ismételgetném az utat... Míg csődbe nem megyek... ^^ ), de hogy kiköltözzek és ott éljem le az életemet... Azt azért nem csinálnám meg. Lehet, hogy kicsit konzervatív vagyok, de én szeretem Magyarországot ( de persze Japánt is ^^).
Ja, én is úgy tudom, hogy Japánban ez tényleg gyakoribb... Bár nem is tudom... Magyarországon is elég sok fiatal életét nehezíti meg a felsőoktatás/pályakezdés/stb... Mondjuk az enyémet is, mégsem tervezem felvágni az ereimet, sem semmi hasonlót. Tudom, hogy más kultúrkör, más hatások, stb... (esetleg szégyenként élik meg, ha nem sikerül nekik a felvételi... és ott az ilyesmit komolyabban veszik, ha jól tudom) viszont én saját európai individualista/egoista szemléletemmel úgy gondolom, hogy az öngyilkosság nem megoldás.DeluksZ írta:Ez ott nem ritka amugy. Az iskolai nyomás, és az hogy bekerüóllj a legjobb egyetemekre sok fiatal életét teszik lehetetlenné. Asszem Japánban a legnagyobb a gyermneköngyilkosság... vagy... valami ilyesmi "-.- Szal ott ez nem annyira meglepő.Surci írta:Most országtól, életszemlélettől és kultúrától függetlenül: akik ilyen hülyék, meg is érdemlik.
OFF: Az emberekre nehezedő nyomás a modern technológia fejlődésével és az életvitel további "gyorsulásával" imho egyenes arányban fog nőni. Ezt meg kell tanulni kezelni. Javasolt irodalom: Konrad Lorenz: A civilizált emberiség 8 halálos bűne, 3. pont: Az emberiség versenyfutása önmagával. OFF
Hozzászólásom főként erre a részre vonatkozott.Philionel írta:...az internet öngyilkos honlapjain jönnek össze s határozzák el, hogy közösen vetnek véget életüknek."
今度こそ... 決着をつけてやる! - This time... I'll end it all!
-----------------------------------------------------------------
MAL
-----------------------------------------------------------------
MAL
Mivel hiába kértem, hogy lapozzunk tovább az öngyilkosságoktól (sajnos még mindig erről szól a topic) Kénytelen leszek a Jedi erőm felhasználni!Egy kézmozdulat és... Felejtsétek el az eddigieket! ÉLNÉL-E JAPÁNBAN?
Az Istenség nem szereti, ha bezárják egy épületbe: a szabadban érzi jól magát: pont itt éppen ebben a testben. Mindegyikünk élő szentély, a világegyetem kicsiny mása!
-
Amy Jade
- Szakértő
- Hozzászólások: 159
- Csatlakozott: 2004.08.29. 10:53
- Tartózkodási hely: koncerten akar!!! *____*
- Kapcsolat:
turistaként bármikor, de ki tuda, lehet, ha vha eljutok odáig, mint vendégkutato (v. akárhogy is hivják az ilyeneket) szivesen kimennék. bár valoszinüleg, mint itthon "elkényelmesedett" egyetemista megszakadnék kint, de ettöl függetlenül kimennék! 
kiváncsi vagyok az ottani vizsonyokra, felszereltségre ilyenek. mindenhol hightech müszerek meg ilyesmi... 
biztos király!
kiváncsi vagyok az ottani vizsonyokra, felszereltségre ilyenek. mindenhol hightech müszerek meg ilyesmi... biztos király!
Kicsit rég jártam erre.
Szóval, rengeteg oka van annak, hogy nem élnék Japánban. Ezek közül egy az, hogy bár szívesen dolgoznék külföldön sokfelé néhány évet, élni, hacsak nem romlanak annyira tovább itt a viszonyok, mindenképpen Magyarországon szeretnék. De ha külföldön kéne élnem, Japánt akkor sem választanám, pl. azért, mert úgy vettem ki, túlságosan rátelepszenek ott az életedre, azaz sokat kell dolgozni, a suli is sokkal több idő egy nap, utána még du-i programok... és ami engem, mint nyugati gondolkozású embert, teljesen felháborított: mikor barátnőm kinn volt egy évig, volt, hogy a barátmőivel megfigyeltették, hogy mit csinál iskola után, ergo _kémkedtek_ utána; és egyébként is rengeteg megkötés volt, hogy suli után haza kell menni, meg suliban is ilyen hülyeségek, hogy nem lehet nálad manga, cd, akármi, ami nem odavaló dolog... ezektől a korlátozásoktól én teljesen rosszul vagyok; a gyerekeimet sem akarnám ott felnevelni, és nem azért, mert sok öngyilkosság van a továbbtanulás miatt, mert az ellen még meg tudom védeni talán megfelelő neveléssel, hanem inkább azért, mert sok öngyilkosság van az iskolai cikizés miatt (ld. Acheron hozzászólása a mit szeretsz Japánban szobában: pszichológusok kimutatták, hogy még felnőttként is félnek azoktól, akik kicsinek cikizték őket), ráadásul azt is ismerőstöl hallottam, aki megy japán barátjától, hogy a szebb fiúkra rámásznak az idősebb fiúk...... (az illető japán ennek szenvedő alanya volt); valamint úgy hallottam, hogy alapvetően sokfelé nehezen fogadják be a külföldieket, és alapvetően sokkal magasabbak a közösségi elvárások.. én nem vagyok egy jó közösségi ember, és nem szimpatikus ez az "ember mint a közösség tagja"-féle társadalom és nevelés. Barátnőm ilyeneket is mesélt, hogy szóltak neki, mikor csak 4 barátja volt az osztályban, hogy aggódnak miatta, barátkzzon már több emberrel. Biztosan van, akinek tetszik, hogy ennyit törődnek a magánéletével (őt pl. nem zavarta), de engem ez szerintem nagyon idegesítene.
Egyébként is, teljesen más gondolkozású nép más kultúrával, miért is akarnék ott élni? A régi kultúrájuk meg a hagyományaik még érdekelnek is (bár abban sem élnék), de már azokat is kezdik teljesen elhagyni, az Amerika-majmolásuk pedig kifejezetten idegesítő. Meg a showbusiness. Múltkor láttam vmi karácsonyi könnyűzenei koncertet, elég nagyszabásút, és nem tudtam, nevessek vagy sírjak-e rajta... A legtöbb előadónak nem volt semmi komolyabb zenei- vagy énektudása, még egyszerre táncolni se bírtak, hamisan énekeltek, és az egész arra ment rá, hogy jó showt csináljanak, ez pedig mindig is idegesített zenében. Kb. 2 előadót láttam, akik nem így csinálták-_- Ez persze nem egy kulcsfontosságú ok, meg nyilván csomó Japán sem szereti ezt, csak eszembe jutott.
Ja és még a japán pasik sem tetszenek^^ (csak mert rémlik, h valaki említette ezt is, mint okot), a kajától pedig rosszul vagyok. ^^""" Nem szeretem a halat, a rizst, stb.
Szóval néhány évig szívesen élnék kinn, azt hiszem (legalábbis adnék neki egy esélyt), ha nem kéne agyondolgoznom magam; de le végleg szinte biztosan nem telepednék Japánban.
Szóval, rengeteg oka van annak, hogy nem élnék Japánban. Ezek közül egy az, hogy bár szívesen dolgoznék külföldön sokfelé néhány évet, élni, hacsak nem romlanak annyira tovább itt a viszonyok, mindenképpen Magyarországon szeretnék. De ha külföldön kéne élnem, Japánt akkor sem választanám, pl. azért, mert úgy vettem ki, túlságosan rátelepszenek ott az életedre, azaz sokat kell dolgozni, a suli is sokkal több idő egy nap, utána még du-i programok... és ami engem, mint nyugati gondolkozású embert, teljesen felháborított: mikor barátnőm kinn volt egy évig, volt, hogy a barátmőivel megfigyeltették, hogy mit csinál iskola után, ergo _kémkedtek_ utána; és egyébként is rengeteg megkötés volt, hogy suli után haza kell menni, meg suliban is ilyen hülyeségek, hogy nem lehet nálad manga, cd, akármi, ami nem odavaló dolog... ezektől a korlátozásoktól én teljesen rosszul vagyok; a gyerekeimet sem akarnám ott felnevelni, és nem azért, mert sok öngyilkosság van a továbbtanulás miatt, mert az ellen még meg tudom védeni talán megfelelő neveléssel, hanem inkább azért, mert sok öngyilkosság van az iskolai cikizés miatt (ld. Acheron hozzászólása a mit szeretsz Japánban szobában: pszichológusok kimutatták, hogy még felnőttként is félnek azoktól, akik kicsinek cikizték őket), ráadásul azt is ismerőstöl hallottam, aki megy japán barátjától, hogy a szebb fiúkra rámásznak az idősebb fiúk...... (az illető japán ennek szenvedő alanya volt); valamint úgy hallottam, hogy alapvetően sokfelé nehezen fogadják be a külföldieket, és alapvetően sokkal magasabbak a közösségi elvárások.. én nem vagyok egy jó közösségi ember, és nem szimpatikus ez az "ember mint a közösség tagja"-féle társadalom és nevelés. Barátnőm ilyeneket is mesélt, hogy szóltak neki, mikor csak 4 barátja volt az osztályban, hogy aggódnak miatta, barátkzzon már több emberrel. Biztosan van, akinek tetszik, hogy ennyit törődnek a magánéletével (őt pl. nem zavarta), de engem ez szerintem nagyon idegesítene.
Egyébként is, teljesen más gondolkozású nép más kultúrával, miért is akarnék ott élni? A régi kultúrájuk meg a hagyományaik még érdekelnek is (bár abban sem élnék), de már azokat is kezdik teljesen elhagyni, az Amerika-majmolásuk pedig kifejezetten idegesítő. Meg a showbusiness. Múltkor láttam vmi karácsonyi könnyűzenei koncertet, elég nagyszabásút, és nem tudtam, nevessek vagy sírjak-e rajta... A legtöbb előadónak nem volt semmi komolyabb zenei- vagy énektudása, még egyszerre táncolni se bírtak, hamisan énekeltek, és az egész arra ment rá, hogy jó showt csináljanak, ez pedig mindig is idegesített zenében. Kb. 2 előadót láttam, akik nem így csinálták-_- Ez persze nem egy kulcsfontosságú ok, meg nyilván csomó Japán sem szereti ezt, csak eszembe jutott.
Ja és még a japán pasik sem tetszenek^^ (csak mert rémlik, h valaki említette ezt is, mint okot), a kajától pedig rosszul vagyok. ^^""" Nem szeretem a halat, a rizst, stb.
Szóval néhány évig szívesen élnék kinn, azt hiszem (legalábbis adnék neki egy esélyt), ha nem kéne agyondolgoznom magam; de le végleg szinte biztosan nem telepednék Japánban.
"Nem a dolgok lépnek be a tudatba, hanem az a mód, ahogyan hozzájuk viszonyulunk..."
Nietzsche
Nietzsche
-
Konomi
To Kaen: már mondtam egy párszor, de most mondom még egyszer. Egy népet nem kell/lehet egyes emberek alapján megítélni. nem mondhatod, h japán nem jó ország, mert sok az öngyilkos. Ilyen alapon Magyarorszég egy szar ország, mert sok a szegény/hajléktalan/bűnöző... mert ilyenek meg Japánban nincsenek. lehalábbis nem olyan szinten, mint itt. Budapesten nem tudok úgy tömegközlekedni, hogy ne találjon be legalább egy csöves, de ez még a jobb eset. Tele a város hajlékonyokkal, akik kéregetnek/rontják a képet/szennyezik a várost...
Én is voltam kinn, és nem figyeltettek meg, szabadon voltam engedve, mangát olvastam a suliban, édességet ettem a barátnőimmel órák között, szórakozni mentem este, holott ez tilos volt, de valahogy ezzel senki sem foglalkozott, mert egyértelmű, hogy nem fogok összefutni az igazgatóval pl. egy karaokee bárban és ő az egyetlen, aki ragaszkodik a szabályokhoz...
Ne hidd, hogy Magyarországon nem cikiznek gyerekeket a suliban. Számtalan esetnek tanúja voltam, de ilyen van. Ilyen az élet. vannak vesztesek és vannak nyertesek, és nem tudhatod, hogy te melyik leszel, mert pl. van egy gyerek, akit cikiznek és vannak a gyerekek, akik cikizik. Nem biztos, hogy nem a cikizők közül üt el vkit egy autó s akkor ő lesz a vesztes, soha nem tudhatod előre, hogy mi fog történni, és mindig úgy kell viselkedni, hogy utána ne kelljen szégyenkezni a tetteink miatt... mert aki rossz, az úgyis megkapja egyszer a neki járó büntetést... Ez az élet rendje...
És szerinted csak Japánban félnek felnőttként is azok a felnőttek, akiket cikiznek kiskorukban? Mert sztem nem... Ezek szerint te még nem hallottál durva eseteket itthon... mert én hallottam olyanokat, amik ezerszer rosszabbak, mint az, hogy piszkálnak a suliban. De ettől még magyarország nem rossz ország... ennek nincs köze hozzá...
A showbusiness-ről meg annyit, hogy én sem szeretem azokat az előadókat, akik csak ugrálnak a színpadon... de ettől sem lett kevesebb a szememben Japán... ^^ A kultúrájukat pedig szerencsére eszük ágában sincs elhagyni/elhanyagolni... ^^
Én is voltam kinn, és nem figyeltettek meg, szabadon voltam engedve, mangát olvastam a suliban, édességet ettem a barátnőimmel órák között, szórakozni mentem este, holott ez tilos volt, de valahogy ezzel senki sem foglalkozott, mert egyértelmű, hogy nem fogok összefutni az igazgatóval pl. egy karaokee bárban és ő az egyetlen, aki ragaszkodik a szabályokhoz...
Ne hidd, hogy Magyarországon nem cikiznek gyerekeket a suliban. Számtalan esetnek tanúja voltam, de ilyen van. Ilyen az élet. vannak vesztesek és vannak nyertesek, és nem tudhatod, hogy te melyik leszel, mert pl. van egy gyerek, akit cikiznek és vannak a gyerekek, akik cikizik. Nem biztos, hogy nem a cikizők közül üt el vkit egy autó s akkor ő lesz a vesztes, soha nem tudhatod előre, hogy mi fog történni, és mindig úgy kell viselkedni, hogy utána ne kelljen szégyenkezni a tetteink miatt... mert aki rossz, az úgyis megkapja egyszer a neki járó büntetést... Ez az élet rendje...
És szerinted csak Japánban félnek felnőttként is azok a felnőttek, akiket cikiznek kiskorukban? Mert sztem nem... Ezek szerint te még nem hallottál durva eseteket itthon... mert én hallottam olyanokat, amik ezerszer rosszabbak, mint az, hogy piszkálnak a suliban. De ettől még magyarország nem rossz ország... ennek nincs köze hozzá...
A showbusiness-ről meg annyit, hogy én sem szeretem azokat az előadókat, akik csak ugrálnak a színpadon... de ettől sem lett kevesebb a szememben Japán... ^^ A kultúrájukat pedig szerencsére eszük ágában sincs elhagyni/elhanyagolni... ^^