Itt most nem ez a lényeg szerintem, de természetesen igazad van.Rorimack írta:A felesége miatt nincs gondja a vízummal. Így egészen más a helyzet...
Öö, lehet, hogy rosszul látom, de szerintem kisbetűvel írtam ott, ahol úgy kell...Rorimack írta:(Egyébként: japán, magyar, angol - kisbetű, ha nem az országról van szó.)
Nos... még előbb-utóbb az is lehet, ugyanis ahogy ma kinéz a helyzet az alapján az angoltanárkodásban iszonyat nagy zsé van, és sosincs elég belőlük ^^ Mert ugyebár az szép és jó, hogy tanulni kell angolul és ők tényleg mindent meg is tesznek ennek érdekében, de tudni angolul az már egy kicsit ciki... Szal nem tartok attól, hogy japánból kihalnak az angoltanárokCase írta: több gaijin angoltanár lenne Japánban mint helyi lakos.
mindenki álmodozzon nyugodtan ^^
Tudom, hogy off... de^^"Yuki írta: Bár... épp magyarul tanítok egy japán kölköt, aki gaidaira jár, és középeurópai nyelveket vette célba
Szal akár még magyartanár is lehet majd vkiből...
Pontosan ez az! A legtöbb amcsi vagy angol anyanyelvű fiatal kimegy, mert tudja h szegény japánok nem tudnak olyan jól angolul ő meg csak úgy tud és kimegy h majd jól megtanít egy nyelvet, holott Ő MAGA sem tudja a SAJÁT nyelvét rendesen...MaKo írta: Tudom, hogy off... de^^"
Szóval azért az, hogy tudsz egy nyelvet, még nem jelenti azt, hogy képes vagy tanítani. Nem véletlenül kell tanárszakot végezni ahhoz, hogy az ember tanár legyen, bármennyire is "feleslegesnek" látszik néha, nem az.
Úgyhogy szerintem attól, hogy vki pampog vmit angolul, és tud egy bizonyos szinten, még nem jelenti azt, hogy ha kimenne Japánba, jó tanár lenne belőle. Persze lehet, hogy nem az a célja, hogy jó tanár legyen, csak az, hogy megszedje magát - de sztem minimum egy tanári diploma kéne ahhoz, hogy rendesen alkalmazzanak, és az még csak a kezdet. Mert ugyebár kéne hozzá némi tapasztalat is... a magántanítás nem rossz dolog, ha komolytalanul megy külföldieknek/haveroknak/ismerősnek, stb., de tanári diplomata nélkül hosszútávon sztem nem túl becsületes tanítani.
És akkor még az "elhivatott tanárságról" nem is beszéltem o_o.
)
Ebben természetesen sok igazság van, de szerintem ne általánosítsunk. Egy papír nem minden. Vannak, akik mindenféle diploma nélkül is jobb tanárok mint akik elvégeztek főiskolát és egyetemet. Az sokkal fontosabb hogy valaki tényleg komolyan vegye amit csinál, és ne a pénzre utazzon. És persze itt jön be az, hogy valóban van módszertani része is, amit az egyetemen jobb esetben megtanulnak a delikvensek, de vannak emberek akik maguktól is ráéreznek erre (megint csak élő példák alapján mondom ezt). De persze, igazad van abban hogy sokan csak kontárok akik azt hiszik hogy gyorsan sok pénzük lehet ebből.MaKo írta:Nem véletlenül kell tanárszakot végezni ahhoz, hogy az ember tanár legyen, bármennyire is "feleslegesnek" látszik néha, nem az.
Úgyhogy szerintem attól, hogy vki pampog vmit angolul, és tud egy bizonyos szinten, még nem jelenti azt, hogy ha kimenne Japánba, jó tanár lenne belőle. Persze lehet, hogy nem az a célja, hogy jó tanár legyen, csak az, hogy megszedje magát - de sztem minimum egy tanári diploma kéne ahhoz, hogy rendesen alkalmazzanak, és az még csak a kezdet. Mert ugyebár kéne hozzá némi tapasztalat is... a magántanítás nem rossz dolog, ha komolytalanul megy külföldieknek/haveroknak/ismerősnek, stb., de tanári diplomata nélkül hosszútávon sztem nem túl becsületes tanítani.
És akkor még az "elhivatott tanárságról" nem is beszéltem o_o.
Nah... nem általánosításnak szántam a felsőt, hanem tiszta ténynek. ^^ Szóval jah, egy papír nem minden, de "majdnem minden". Mert akárhogy csűrjük-csavarjuk, annak, aki nem végez el tanárit, legyen bármilyen "jó tanári képessége", egyszerűen nincs joga beszólni egy olyannak, aki már elvégezte - és esetleg kevésbé rátermett. Egyszerűen az, aki nem végzett tanárit, szerintem semmi esetre se menjen el angolt tanítani japánoknak, feltéve ha tényleg komolyan gondolja a tanítást (és nem csak pár ismerőst/barátot/stb. akar magánúton tanítani). Egyrészt azért, mert tényleg nem ismeri a tanítást rendesen, másrészt valszeg nincs rendes tanítói háttere (és úgyis tapasztalattal rendelkezőt szeretnek mindenhol felvenni), harmadrészt meg mert a diákját csapja be azzal, hogy nincs rendes képesítése.Ainariel-hime írta:Ebben természetesen sok igazság van, de szerintem ne általánosítsunk. Egy papír nem minden. Vannak, akik mindenféle diploma nélkül is jobb tanárok mint akik elvégeztek főiskolát és egyetemet.
Teljes mértékben egyetértek. Már maga az is nehéz dolog hogy ha az ember kisiskolásoknak akar angolt tanítani, úgy, hogy azok előtte sosem tanultak angolul. És most elsősorban úgy értem h MAGYARokat! De a Japánoknál ez sokkal nehezebb dolog, hiszen ott még egy teljesen új írásrendszert is el kell sajátítani. És ahhoz hogy valaki erre képes legyen, bizony el kell mennie és meg kell csinálni azt a tanári diplomát, különben nem is fogja tudni, hogy hogyan kezdjen hozzá, mert az hogy bemegy valaki és azt mindja: Hi there! let's learn English With Fun! Az még bőven nem elég...MaKo írta: Mayer: igaz, de én spec a fentit konkrétan a magyarokra gondolva írtam. De ha egy amerikai/angol anyanyelvű akarna így "szerencsét próbálni", arra ugyanezt mondanám, amit fennt. Csak ugye neki az előnye, hogy anyanyelvű, így pl. kisebb nyelviskolákban, vagy akár csak beszélgetési órákon, magánúti beszélgetéseknél simán segíthet bárkinek, aki angolul tanul. De hogy komolyan tanítson nyelvet, na az sztem már egy más dolog. Mert pl. barátilag lehet beszélgetni, de hogy ezért vki pénzt is kérjen... (szóval én se kérek pénzt akkor, mikor magyarul beszélek külföldivel, hogy elősegítsem a nyelvtudását... o_o Egész egyszerűen nem lenne fair).
Remélem egyszer valóra válik ez az álom... addig sajnos tanulásba kell ásnom a fejem Nem értem miért gondolod ezt így... Ez olyan, mint a nyelvvizsga-kérdés.... attól még k***jól beszélek egy nyelvet, hogy nem mentem papírért.MaKo írta:annak, aki nem végez el tanárit, legyen bármilyen "jó tanári képessége", egyszerűen nincs joga beszólni egy olyannak, aki már elvégezte - és esetleg kevésbé rátermett.
Öhhhh... khm, azért egy nyelvizsgát meg egy tanárságot ne hasonlítsunk össze, ha lehetne... #_# két totál különböző dolog, teljesen más kell mindegyikhez (hozzáállásban, felkészültségben, lélekben, stb). Az egyikre ráér pár évet (még annyit se) kell készülnöd, a másikra akár a fél életed is rámehet. Meg egyáltalán: durva hasonlat volt ez o_o.Yuki írta: Nem értem miért gondolod ezt így... Ez olyan, mint a nyelvvizsga-kérdés.... attól még k***jól beszélek egy nyelvet, hogy nem mentem papírért.
Öö, persze, hogy sok más minden is kell, főképp az elhivatottság, a türelem, a rengeteg tapasztalat, az, hogy ne vágd a gyerek fejéhez öt perc múlva a könyvet, stb. Ezek, ÉS az, amit tanítanak tanárszakon. Az előbb felsoroltakat egyébként igenis próbálják begyakoroltatni már tanár szakon is (természetesen nem mindig sikeresen... de legalább próbálkoznak). Én se azt mondom, hogy mindenkiből aki tanár szakos, abból jó tanár lesz, DE igenis elvégzett egy képzést, ami - akár később tudja jól alkalmazni, akár nem - sokkal jobban behatóbbá tette a tanárság szakmájában. Egyszerűen tudja, mi az ami helyes és mi az ami nem, tanult módszertant meg hasonló kedves dolgokat. És azt ne mondja nekem senki, hogy ezt egy jelenkori tizen-huszon éves akármilyen szakos, tanárképzés nélkül simán levágná a gimnáziumban 30 diák előtt huzamosabb ideig, úgy, hogy annak foganatja legyen... mert azt nem hiszem el. o_o. Erre az esély szerintem 0,000% és vhol a végén egy 1-es. A tanárság szerintem főképp elhivatottság és kitartás kérdése: ha nem érzed magad tanár alkatnak, hosszú időn belül belebuksz a dologba.Yuki írta: Ami meg a tanítást illeti van benne gyakorlatom (nem csak nyelvből) és a magánvéleményem az, hogy ha vki elvégzi a magyar szakot meg egy tanárszakot attól még nem fog jól tanítani, mert ahhoz, hogy valaki TANÍTANI tudjon, ahhoz sokminden más is kell, mint a suliban szádbarágott anyag.
Persze, nem feltétlenül válik be, de 80%-ban igen. Ha minden ember csak a saját kútfejéből venné elő a módszereket elsőre, akkor elég érdekes világ lenne...Yuki írta: Másrészt.. pl a műszaki szakmában direkt hívnak laikusokat egy adott csoportba.. mert néha ők világítanak rá fontos dolgokra... Értsd: Amit az egyetemen tanulsz az egy SABLON, amit lehet használni, de nem feltétlen válik be.
Nah azért álljunk meg egy kicsikét. Ezt most ugye Te se gondoltad komolyan ^^". Az a bizonyos szisztéma nyelvenként eltérő dolog, tehát már alapból marhára bonyolult, és jól oda kell figyelni vele (főleg ha 6 éves gyereket tanítunk @_@). Az egy dolog, hogy az ember gyakorlatban nem tanítja azt, amit mondjuk megtanul pedagógiából meg pszichológiából, de rengeteget hozzáad ahhoz a stílusához, a gondolkodásához, közben kétszer meggondolja, hogy tényleg tanár legyen-e (mert a tanárság igenis egy hivatás, sportból nem bírod sokáig, mert kidőlsz, kész). A sok "hülye és unalmas tantárgy" által alakul ki benned az, ahogy majd sokkal később taníthatsz. Vicces is lenne, ha az ember csak úgy leülne, hogy "jóvan, akkor mától én leszek a tanár" o_o.Yuki írta: A nyelv tanításához pedig egy bizonyos szisztémát kell csak tudni, hogy hogyan érdemes tanítani. Felépíteni a tananyagot, milyen sorrendben ajánlott az adott elemeket tanítani, és mikor milyen fokon belemenni a részletekbe... a többi baromságot (szemantika és társai) SOSE fogod használni a gyakorlatban... SOHA.
Lehet, de ez a csaj speciel nem. ^^;; Ő azok közé tartozik, aki lelkesedésből tanulta meg a nyelvet és ment ki, és évek óta ott él.Mayer írta:Sztem a Legtöbben akik "csalódnak" japánban (azaz megutálják és velejéig romlott társadalomnak tartják őket) azok a "pénz miatt mentem ki"-k társaságához tartoznak.
jah, ez tanulságos azoknak az idealistáknak, akik azt hiszik, hogy minden ami japán az hjaj-de-cool és ott minden micsoda móka, közben meg fogalmuk sincs arról, hogy milyen az az ország igazából. de közben meg aki irta az imho iszonyat szánalmas, pont ezért mert így képes volt oda menni, aztán felháborodva csodálkozott, hogy nem úgy van minden ahogy ö azt elképzelte...mufurc írta:Csak egy megjegyzés:
Lehet, de ez a csaj speciel nem. ^^;; Ő azok közé tartozik, aki lelkesedésből tanulta meg a nyelvet és ment ki, és évek óta ott él.Mayer írta:Sztem a Legtöbben akik "csalódnak" japánban (azaz megutálják és velejéig romlott társadalomnak tartják őket) azok a "pénz miatt mentem ki"-k társaságához tartoznak.
Egyébként meg tanulságként ld. a szöveg legvégét.
Szerintem egy bizonyos fokon túl csak akkor lehet megérteni Japánt ha benne élsz. Más olvasni róla és megélni.Case írta:de közben meg aki irta az imho iszonyat szánalmas, pont ezért mert így képes volt oda menni, aztán felháborodva csodálkozott, hogy nem úgy van minden ahogy ö azt elképzelte...
De azért nem kell átesni a ló túloldalára sem. Biztos szóról szóra igaz, amit leírt a lány, pont azért, mert ő maga így élte meg. Csak éppen azt felejtette el, hogy Japánban számtalan jó dolog is van, nem mindenki érzi magát rosszul. Ismerek néhány külföldit [amerikaiakat, koreaiakat, ausztrálokat, németeket, argentínokat és még sorolhatnám], akik Japánban élnek már évek/évtizedek óta és közülük nem kevesen kifejezetten élvezik. Igazából személyesen még nem találkoztam olyan emberrel, aki tiszta szívéből gyűlölné, lenézné a japánokat vagy akár Japánt. És nem szabad elfelejteni, hogy bunkó, gonosz, gondatlan emberek minden országban vannak.Case írta:jah, ez tanulságos azoknak az idealistáknak, akik azt hiszik, hogy minden ami japán az hjaj-de-cool és ott minden micsoda móka, közben meg fogalmuk sincs arról, hogy milyen az az ország igazából.
sesam írta:Szerintem egy bizonyos fokon túl csak akkor lehet megérteni Japánt ha benne élsz. Más olvasni róla és megélni.
ott az a sok anime illetve manga bolt, cseresznyefa virágzás...
)
Tanulj nagyon idegen nyelvet, és amikor középiskolás leszel, pályázd meg az "1 évet külföldön tanulni" lehetőségeket. Szokott lenni olyanba Japán. 
Én már sajnos kinőttem ebből, másrészt azért eléggé pénzes a dolog, esélyem se lett volna kijutni ilyenbe...
