Aoianime Fórum

Én 186 vagyok, rendszeresen beverem a fejem a vonaton, lépcsőn, egyetemen, liftben, alagútban, az utcán a fákba, stb...

sziasztok
jo régen irtam errefelé:)

sesam írta:...Én utálom, hogy megbámulnak egy utcán, hogy a lányok összevihognak a hátam mögött, stb. Nameg aki nem tudja, hogy tudok japánul valamicskét, az simán oszt úgy, hogy hallom...

engem is rendszeresen megbámultak az utcán, de engem ez soha nem zavart, sőt néha kifelyezetten élveztem is ezek szerint van bennem némi exhibicionista beütés is. meg nem is vagyok valami alacsony gyerek...190 felett, tetoválva...szal volt mit nézniük ;)
bár ez is helyszíntől függ, mert Kyotoban és Tokyoban nem lehetett annyira érezni. Viszont voltam Sendaiban Morning Musume koncerten (ráadásul 5-en voltunk europaik), na ott aztán rendesen kiríttunk

csak sajnos rövid volt a 3 hét amit kint töltöttem

Van amikor már unalmas állatkerti látványossággá degradálódni.
Tokióban kevésébé feltűnő valóban, de amikor Nagano-ken-be mentünk testületileg kirándulni agy idős japán amint meglátta a csoportot, rögtön előkapta a kameráját, és elkezdett gaijinokat filmezni...

Tud valaki chat oldalt ahol japánokkal lehet angolul chat-elni?

liogecc írta:japánokkal [...] angolul

Hmm XD érdekes kombó...
Komolyra fordítva a szót [nem megy...]
Nah... Sesam biztos tudja a választ ^^ várd meg, amíg reagál...

Konomi írta:

liogecc írta:japánokkal [...] angolul

Hmm XD érdekes kombó...

...miért is?

Konomi írta:Hmm XD érdekes kombó...
Komolyra fordítva a szót [nem megy...]
Nah... Sesam biztos tudja a választ ^^ várd meg, amíg reagál...

Konominak teljesen igaza van. nekem finoman szólva nincs szükségem iylesmire, akár akarom akár nem velem japánok próbálnak kommunkálni angolul és esküszöm az esetek 99%-ában jelentősen kevesebbet értek meg belőle mint a japánjukból. Bár biztos vannak ganbarós japánok, akik "iiii sugoi gaijinok" felkiáltással nagy internacionalizálódós célból chatelnek angolul, de nem tudom, hol...

Osu!
Mivel én 160 cm vok így kényelmesen ellenék ott.
Amúgy szívesen élnék ott. Nagyon teccik a mentalitásuk. Meg a Kultúrájuk, Jah és ott nem néznének hülyének se a rokonaim se az osztály társaim a Manga& Anime mániám miatt

Lord Sesshoumaru írta:Mivel én 160 cm vok így kényelmesen ellenék ott.

Nem bírtam megfejteni, hogy ez mire vonatkozik
Japánban gyártanak mindenből nagyobb méretet is, mind ruha, mind bútor, tehát egy áltagos magasságú magyar felnőtt férfi is "kényelmesen" eléldegélne ott ^^ másrészről meg Japánban sem mindenki alacsony ám ^^

Nekem így jó, ahogy vagyok.
Ülök Magyarországon, Japán rajzfilmeket nézek és lengyelformára hozok...

Mivel közel 22 éve egy teljesen más világban nevelkedem nehéz dolog lenne átköltözéssel próbálkozni... Arról nem is beszélve, hogy - bár nem vagyok se szőke, se kékszemű - lerí rólam, hogy gaijin-nak születtem (= akként is halok meg), én pedig utálnék "ujjalmutogatós látványosság" lenni... És akkor itt még meg sem említettem, hogy mennyire bonyolult dolog (pozitív/negatív) sztereotípiák nélkül szemlélni Japánt... mert hát ugye legtöbben imeretterjesztő műsorokból, animékből, élménybeszámolókból, vagy esetleg 1-2 rövideb kinttartózkodásból tudunk csak következtetni, hogy hogyan is műxik a társadalom... (tisztelet a kivételnek) Biztos vagyok benne, hogy ott is rengeteg a súlyos és megoldatlan probléma, max. más jellegű, mint nálunk ("szomszéd fűje...")
Na szóval, nem valószínű, hogy költöznék, de természetesen nem zárom ki a lehetőségét... Egyébként turistaként nem szeretnék Japánba látogatni, ahhoz túlzottan kevés a használható tudásom az országról, inkább mennék olyan japánokkal, akik ott születtek, de már huzamosabb időt töltöttek nálunk v. a "környéken" és ismerik a kultúráink közti különbségeket... Így talán kicsit jobban ki lehetne küszöbölni a "megfigyelés megváltoztatja a dolgok kimenetelét" problémát, mert engem nem az érdekel, hogy a japán emberek milyennek akarnak látszani és szerintük mi milyennek akarjuk látni őket, hanem az, hogy VALÓJÁBAN milyenek... Hát mondjuk ehhez v.színűleg japánnak kellett volna születnem, dehát... Álmodozni azért szabad, nem...?

O_O
Wow.. ez egy tök jó post volt. Tetszett.
(ok: Nagyrészt egyetértek a fent tárgyalt problémákkal)

DinkaMailer írta:Mivel közel 22 éve egy teljesen más világban nevelkedem nehéz dolog lenne átköltözéssel próbálkozni...

Látod? ^^ Embere válogatja... mert én is 18 évig Magyarországon éltem, mielőtt kimentem volna Japánba [jó mondjuk néhány éves koromtól az év kábé egynegyed részét mindig Franciaországban/Olaszországban töltöttem, de ezt leszámítva ja...] és mégis fantasztikusan könnyen megtaláltam a helyem ^^ általánosítani persze butaság, mert minden embernek mások az igényei és már értékrendszer szerinte látja a világot ^^

(Minden gúny nélül: ) Konomi azért te sem Japánban élsz, ugye?
SZVSZ azért nem mindegy, hogy ott élsz valahol (berendezkedsz: tanulsz / dolgozol / családot alapítassz, stb.) v. néhány hetet/hónapot/évet kinn töltessz valamilyem program keretében, esetleg rokonoknál/ismerősöknél...

Osu! Konomi!
160cm magas vok. az akartam oda ki írni. Reagálva 1 írásra aki az írta h még itt hon is beveri a fejeét a buszuk korlátjába erre írtam neki h én meg vígan ellenék mert nekem nincs efféle problémám. Gondltam, hogy vannak ott is 160fölötti emberek...

DinkaMailer írta:(Minden gúny nélül: ) Konomi azért te sem Japánban élsz, ugye?

Éltem kint egy évig, ami tökéletesen elég volt arra, hogy megértsek néhány alapvető dolgot... suliba jártam egy egész évig, ugyanazokon az órákon kellet résztvennem, mint a Japán gyerekeknek, ugyanabból kellett vizsgáznom, mint nekik, nem volt kivételezés, azért mert én külföldi vagyok... nem kezeltek csodabogárként, csak az első héten. Aztán befogadtak és a közösség része lettem és hozzám is odajöttek, ha nem értettek valamit és én is nyugodtan odamehettem bárkihez, ha nem volt világos valami, legyen az nihonshi vagy kokugo... szeritnem egy év tökéletesen elég ahhoz, hogy megismerjük az adott ország alapvető kultúrális tényezőit stb. Nem kell ahhoz egy életet Japánban leélni, hogy hozzá tudj szólni a dolgokhoz. Aki meg egész életét kint tölti az soha nem fogja tudni "külföldi szemmel" nézni az országot/nyelvet/akármit... ez persze csak magánvélemény ^^

Felvilágosításképpen:
osu = nyomni
osu = hímnemű [állat]

Szia!
Vettem a lapot! Az előbb csak +szokásból írtam ki!
Szerencsésnek tartalak!
Szal bocsáss meg nekem Konomi.
Ok. értem de te is értsd meg h nekem A köszit így fény másoltattuk egy könyvből ki!
Te ha lessz scanelem akkor elküldöm neked e-mailban, v ide berakom.

Elhisze, azért írtam le részletesen ^^
És ha bármi kérdésed van japán nyelvvel kapcsolatban, kérdezz, mert nagyon szívesen válaszlok ^^

Yo!
Köszike! Hogy mondom azt, hagyj békén?
Ugyanis a japán szavak beordításával sokkolom az osztályom mikor szekálnak

Sok variáció van ^^ pl: hottoiteyo, hottoitekure, hitori ni shite stb.
Majd ha eszembe jut a többi, akkor még megírom ^^;;

Yo! Konomi!
Azt még medírnád nekem, h hogyan kell ejteni->Hitori ni shite.
Doumo!{bízom benne h most jól írtam}

Úgy kell ejteni, ahogy le van írva: "hitori nyi ste"
'ny' betűvel és nem 'n' betűvel ^^

Jah és ott nem néznének hülyének se a rokonaim se az osztály társaim a Manga& Anime mániám miatt

De. A japánok jól elszórakoznak a sztereotípan anime/manga-mániás gaijinon.

Nekem az mindössze az aggályom, hogy nem hiszem, hogy egy gaijint annyira befogadnának, hogy KOMOLY betekintést nyerhetnék "az álarc" mögé.
Well, lehet, hogy rosszul gondolom.... Valószínűleg az velem a baj, hogy él bennem egy sztereotípia, ami ebből áll: a japánok nem tudják befogadni a külföldieket teljesen.
A megoldás: ki kell nézni Japánba is :D

sesam írta:De. A japánok jól elszórakoznak a sztereotípan anime/manga-mániás gaijinon.

YO!
Köszike a bíztatást!