Sephiroth, Mako:

Sok mindenben egyetértek.
Rage írta:Ami a "japán gazdasági csodát" illeti (ROTFLOL, miről is van szó?), csupán annyit említenék, hogy német gazdasági csoda. Úgy vélem, az kissé nagyobb horderejű volt. Ennyit arról, hogy Európában nem volt ilyen mértékű gazdasági növekedés.
Uh, a japán gazdaság 1950 és 1990 közötti időszakban 150-szeres (!!!) növekedést produkált - a német gazdaság ennek kb. felét. Az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek közepéig évi 10% feletti volt a növekedés, sőt volt olyan, hogy több éven keresztül 12% körüli. Az ilyen intenzitású növekedésre
még nem volt példa. Most Kína jár évi 9-10% körül. Forrásom Gergely Attila egyetemi docens, akinek a japán gazdaság és társadalom a szakterülete, szóval az
információ hiteles.
Sztem felesleges azon vitázni, hogy Japán (vagy Németország, esetleg más gazdasági nagyhatalom) első-e vagy harmadik. Azt a napnál világosabb tényt pedig elvitatni, hogy (a gazdaság jelen nehézségei ellenére) Japán máig vezető hatalom világszínvonalú iparral, infrastruktúrával, közellátással, hát...
Sephiroth írta:A gazdaság téma amúgy nem egészen értem, hogyan került ide.
Úgy, hogy a vita elején egy-két fórumer a japán médiában megjelenő bizarr dolgokat belterjesség és vérfertőzés okozta elkorcsosulással próbálta magyarázni, melyek az egész társadalomra kihatnak. Erre én felhoztam, hogy egy genetikailag degenerált társadalomnak az intelligencia és a szellemi tőke nem épp sajátja, míg pl. a világszínvolnalú gazdaság felállításához és életben tartásához mindezek nélkülözhetetlenek.
Rage írta:Végezetül egy igen érdekes véleményre reagálnék: vegyük le a nyugati "szemüveget", illetve (nem pontosan idézek) "csak azért tűnnek furának a dolgok, mert nem ázsiai szemmel nézzük"? Te jó ég, ne vicceljetek már. Én ebből - szerintem jogosan - azt szűröm le, hogy ezek szerint Ázsiában ez a standard, megszokott dolog, amivel semmi probléma nincs. De nyugodtan cáfoljatok meg, ha rosszul gondolom.
Ezzel kapcsolatban az előttem szóló kollégák már sok mindent leírtak. Én annyit tennék hozzá, hogy Japánra óriási mértékben hatott ugyan a kínai kultúrkör - de sok minden más is, főként a Meiji-restauráció után. Ehhez vegyük hozzá, hogy
szigetország, és nem olyan értelemben, mint pl. Nagy-Britannia, ahol Doverből tiszta időben lehet látni a másik partot, vagy mint Ausztrália, ahol a civilizációt alapból nyugatiak teremtették meg, azaz egy igencsak izolált pontja bolygónknak. Szóval egyet kell értenem Samuel Huntingtonnal, aki Japánt híres könyvében (
A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása) külön civilizációként határozta meg. Btw ha az ázsiai gondolkodásmód furcsa, vagy nehezen érthető, akkor a japán még inkább az. Ruth Benedict mára már klasszikussá vált művét, a
Krizantém és kardot ajánlom mindenki figyelmébe - klikk
ide (bár nem a teljes könyv, de kedvcsinálónak remélem elegendő).
Rage írta:Az való igaz, hogy a médiában szereplő egyes extrém műsorok nem feltétlenül adnak reprezentatív mintát arról, hogy mi a "menő" Japánban, de emberek, ezeket a CUCCokat valaki NÉZI. Méghozzá nem is kevés ember.
A nézettségi indexek mellett érdemes lenne tudni, hogy ezek a műsorok a fősodratú médiában mennek-e, vagy marginális csatornákon (mint nálunk a Cool TV), valamint főműsoridőben-e vagy éjszaka. A "nem is kevés ember"ről nézettségi statisztikák nélkül elég nehéz véleményt mondani. Már sokszor említettük, hogy Japánban BAROMI SOK ember él. Szal ami nálunk soknak számít, nem bizos, hogy ott is. Ha ezeket a baromságokat mittudomén 500.000-en nézik, az már nálunk rohadt nagy szám lenne, de ott a népesség
fél százalékát sem jelenti, ahhoz azonban bőven elegendő, hogy az adott médiumnak anyagilag megérje, aztán erre a piacra építve a továbbiakban is hasonló CUCCokat készítsen..
Másik: én a "menő" szó helyett inkább a "standard"-ot használnám, lévén a vita tárgya az, hogy mennyire meghatározói és alakítói ezen műsorok-loliconok-shotaconok-egyebek a közízlésnek-közgondolkodásnak odaát, azaz bírnak-e olyan jelentőséggel, hogy belőlük általánosítani lehessen. Én még mindig azt mondom, hogy ezek extremitások, melyeket kiragadni, és azok alapján ítélkezni egy egész társadalom felett minimum szűklátókörűségre vall. (Rage, ez nem névre szólt, hanem úgy általánosságban mindenkinek, aki esetleg hajlamos az ilyesmire. ^_^)
Ya és mi van, ha ezen műsorokat (pl. a fentebb említett fingóverseny) olyan szemmel nézik odaát is, mint mi itt, ti. "Honnan gyűjtöttek be ennyi baromarcút?"
Így a végére még annyit, hogy gazdaságról meg keleti-japán kultúráról is szívesen beszélgetek-vitázok, de szívesebben vennék ezen témáknak valami külön topicot, mert az egész kultúra-témakör túlontúl sokrétű és összetett ahhoz, hogy fingóverseny-kontextusban beszéljünk róluk. Az oké, hogy a nekünk bizarrnak tűnő jelenségek gyökereit is itt kell keresni, de általánosságban a dolog nem csak ennyiből (ti. extrémitások) áll.