Junchi írta: ↑2023.07.27. 09:13
Barbie-t és/vagy Oppenheimert látta innen már valaki? Impressziók miatt érdekelne.
Az Oppenheimert tegnap néztük meg Viktor barátommal magyar szinkronnal és igazi, vászonra termett alkotás. Barátom még órákkal a film után is sokkos állapotban volt (jó értelemben), én viszont menthetetlenül megakadtam Teller Ede tipikus magyar figuráján.
SPOILER
Amikor mindenki nagyban készülődik a robbantási kísérletre, osztogatják serényen a hegesztőüveget, Teller b@zmeg kiül egy horgászszékbe és benaptejezi magát, az valami zseniális.
Mondjuk ahhoz képest, hogy Haumann Mátét istenesen felszopkodták Szilárd Leó megformálásáért, ahhoz képest a karaktere semmilyen volt. Ha nem mondják be, hogy ő Szilárd Leó, konkrétan le se tojtam volna, de végső soron mindegy is... Benny Safdie sokkal magyarabb volt Teller Edeként, change my mind.
SPOILER
A robbantási kísérletes rész miatt konkrétan lefagytam, mint a mirelit csirke, de jó értelemben. Az a látvány, a csúsztatott robajlás, az zseniális. A hiroshimai bombázás utáni beszéd jelenete kissé hatásvadász, de remekül szimbolizálja Oppenheimer morális megingását.
Imádtam még a három órás játékidő ellenére is (érdemes a vetítés előtt vagy a reklám közben elmenni pisilni), mégha bitang odafigyelést igényel az időben való össze-vissza ugrándozás miatt és a feszkó oldásaként elszórtak benne pár cinikus / fekete humornak szánt pillanatot. Eredeti nyelven is tervezem megnézni, így arról nem tudok mit mondani...
Junchi írta: ↑2023.07.27. 09:13
Barbie-t és/vagy Oppenheimert látta innen már valaki? Impressziók miatt érdekelne.
Barbie - Ideje rájönnie a világnak, hogy ha a szerző tényleg halott, akkor a szatíra is mint műfaj a megosztott, atomokra szaggatott társadalmunkban. Ez a film tökéletes példája, hogy az egész művet vagy akár bármely részletét minden néző úgy értelmezi, ahogy ő a saját előítéletei, meggyőződése alapján látni akarja. Különösen, mikor manapság az "ez nonszensz, ezt senki nem gondolhatja komolyan" fogalma meglehetősen idejétmúlt.
Turbófeminista #KillAllMen kiáltvány?? Természetesen, mindazoknak, akik már ezzel a hithű meggyőződéssel mennek bele.
A patriarchátus siráma egy Voice Of A Keneration ikon vívódásán keresztül?? Akár, elnézve az rengeteg #IAmKenough inspirálta reakciót.
Személy szerint úgy érzem, valamilyen arany középutat próbáltak a készítők inspirálni, amiben többen megtalálják a helyüket, egy összességében nyilván feminista szemszögből. Hogy ez mennyire sikerült, az azért elég kérdéses. A mélyülő társadalmi ellenszenvben mindez sokak számára egyre kevésbé értelmezhető, különösen a hanyatló Nyugaton.
Produkció szempontjából eléggé látványosra sikerült. Néhány cringe pillanatot leszámítva pedig szórakoztató volt a forgatókönyv. Szóval nem ajánlom semelyik érdeklődőnek, hogy kihagyja. Lesz miről utána elmélkednetek. Ha más nem a saját reakciótokról.
Mi angolul néztük. Akit nem riaszt el a felirat hiánya, annak tudom javasolni. Nem nehéz a szövege, talán az énekeket lehet probléma érteni.
Mindent félretéve nekem volt egy olyan legbelső félelmem, hogy a Barbie-t inkább az ügyes marketing és a közös dolgai az Oppenheimerrel tartották csak egyedül a figyelem középpontjában, miközben a végeredmény már közel sem ad okot ilyen szintű hype-ra, mint ami övezi. Mondjuk én pont szeretném szeretni, mert Robbie és Gosling általában inkább jobb ajánlólevelek, mint nem, illetve bízom abban, hogy a tükör, amit a társadalomnak mutat, van annyira görbe és szatirikus, mint amennyire laza.
Mindkettőt szívesen néztem, érdekesek, szórakoztatóak voltak, vagy inkább az Oppie-ra az a jó szó, hogy kellően hatásos lett. A hossza ellenére végig lekötött (köszönhetően az időkezelésének is, nincs üresjárat), a színészek végig zseniálisak, legerősebb tényleg a főpróba része.
Kritikát szintén az itt-ott túl amcsisan hatásos megoldásai kaphatnak, és mégis: én egy(-két) helyen sajnáltam, hogy nem alkották megrázóbbra. A felvillantásai is működtek, és értem a rendezői szándékot, de lehetett volna még fokozni. (Ettől függetlenül, az ember így is kellően kellemetlenül érezte magát.)
A Barbie nagyon üdítő, a színészek szépet mókáztak, Gosling különösenXDDD (megérdemelne egy eltérő befejezésű Ken filmetXDD), de a többieket is mind kedveltem. A szatíra/kritika része nekem így is teljesen működött, hogy nem álltak 1-2 dologba jobban bele. Jó volt ez így, Barbie-s könnyedséggel is minden átjött. A legvége különösen érdekes választás, egész meghasonlós, de tetszetős zárás, pláne ahogy reflektálnak vele Barbie-landre!
Amit itt kritizálnék, hogy szinte kicsit sem lett felvillantva, hogy vannak lányok, akik azért ennél sztereotipikusabb és bátrabb love-ot is játszanak a babáikkal - belefért volna valamelyik Barbie-Ken párosba is még az elején, csak az le vett volna a paródia&gyerekfilmIS&feministahangsúly&kiazaken?!:') témák erejéből. XDDD
Btw, Oppenheimert felirattal néztük, Barbie-t is nagyon szerettem volna úgy, de wtf csak felirat nélkül adják vagy szinkronnal (hazai mozikban mostanság ez a nonszensz megy 1-2 filmnél: mindenki legyen vagy penge, vagy hülye angolból; sajnos a kevésbé népszerű filmeket néha még eredeti nyelven sem vetítik, ami még rosszabb)... Nekem mondjuk felirat nélkül is okés lett volna a Barbie (pótolni is fogom), de más igénye miatt, maradt a szinkron... ami egyébként tényleg jól sikerült. A poénok nagyon működtekXDD, a zenék szerencsére kaptak feliratot, a szinkron passzolt, stb-stb. De azért nagggggyon ki lettem éhezve az eredetire.^^
Noss, hát nálunk az van itt Pusztamatyóvilágvégén, azaz Szekszárdon (reminder: egy megyeszékhely!), hogy nem vetíti az Oppenheimert a mozi. Sem szinkronosan, sem feliratosan. Mondjuk lehet, hogy pont eltolták csak szeptemberre, de hadd ne mondjam, mennyire ciki még így is, úgyhogy a Barbenheimer-terv (egyszerre mind a kettő, egymás után) kudarcba fulladt. (Ha csak át nem nézek Pécsre, de nem terveztem oda most programot, és csak ezért meg nem fogok lemenni...)
Szóval esélyesen marad a Barbie, az Opp meg... nCore.
Na akkor hogy álljon itt tőlem egy bővebb beszámoló, miután megnéztem mindkét filmet.
Oppenheimer: A két film közül ez volt az, amit mindenképpen meg szerettem volna nézni. Egyetlen dolog miatt halogattam, és az a hossza, mivel 180 percen keresztül egy helyben ülni és figyelni, embert próbáló tud lenni. Összességében egy jó film volt, akit kicsit is érdekel a téma, annak mindenképp ajánlott a megtekintése. Személy szerint egyetlen bajom volt vele, hogy bár a film megköveteli a folyamatos figyelmet, igazából a Manhattan Project körüli részek voltak azok, amik igazán érdekesek tudtak lenni, még a többi, nincs rá jobb szó, néha elég unalmas tudott lenni.
Barbie: Alapvetően én magamtól sanszosan kihagytam volna ezt a filmet. Nem csak a filmmel szembeni szkepticizmusom miatt, hanem mert számomra Barbie aztán tényleg egy olyan dolog volt, amihez szinte semmi kötődésem nem volt, már gyerekként sem. Lányok persze bőven voltak a környezetemben, akiket láttam Barbie babákkal játszani, de nekem az egyszerűen unalmas volt. Más téma, hogy ha van asszony a háznál, akkor a közös moziestek alkalmával bizony kompromisszumokat kell kötni, szóval végül sor került erre is.
Olyan szempontból mondjuk el kell ismernem, hogy mindenképp jobb volt, mint pl. a másnap megtekintett Elements, hogy erről tényleg lehetett gondolatokat cserélni. Még arról max annyi megállapítással tudtunk élni, hogy egy aranyos, romantikus cucc volt, de semmi extra.
Összességében valóban nem egy annyira rossz film a Barbie, de azt se mondanám rá, hogy annyira jó. Szerencsére nem ilyen She-Hulk szerűen tombol benne a feminizmus, meg a politikai korrektség, sőt a kikacsintások, ilyen-olyan utalások szintjén, egész jó tud lenni a film. Jól reflektál, karikíroz ki sok mindent, még ha a poénjai többsége amúgy inkább kínos, mintsem szórakoztató. Más téma, hogy tartalmilag már közel sem voltam vele ennyire kibékülve.
Amíg Barbielanden voltak, addig úgy különösebb bajom nem is volt a filmmel, sőt még az is felmerült bennem olykor, hogy lehet pozitívan csalódok végül benne. Aztán jött a Lego Mozi ihlette 4. fal áttörős rész a valóságba utazással, és itt kezdődtek a bajok. Sajnos a Barbie is arra pacsál rá ilyen szempontból, mint az összes hasonló próbálkozás. A Lego moziban ugyanis oka volt annak, hogy ez a rész csak egy csavar volt a film végén, nem pedig az elején dobták be, ahol ez így számos logikai bukfenc forrása. Viszont oké, lépjünk túl ezen, tudjuk be annak, hogy ez olyan, mint a Terminatorban az időutazás, vagy az Alien eredete. Egy olyan szegmens, amit nem érdemes piszkálni, mert minél többet gondolkozol rajta, annál rosszabb lesz.
Ezen a ponton számos lehetőség lett volna arra, hogy a film valóban érdekes témákat feszegessen. Foglalkozhattak volna azzal, hogy az egyszerű, vidám és idilli mesevilág, és az attól sokkal összetettebb, rétegeltebb valóság között, milyen éles kontraszt tud húzódni, mint tette azt pl. a Last Action Hero. Elmehettek volna egzisztencialista irányba, ahol Barbie, aki a saját világában örök és tökéletes, megtapasztalja a középkorú nők identitás válságát, és azáltal, hogy megtapasztalja a tökéletlenséget, teljesebbé válik. Míg az identitás válsággal küzdő Gloria megtanulja értékelni a saját képességeit, eredményeit, a tökéletlenségei ellenére. Esetleg ezt fűszerezhették volna azzal, hogy Gloria amolyan Turbo szerűen megragadja az alkalmat, és kvázi helyet cserél Barbieval, hogy gondtalan és tökéletes élete lehessen. Barbie, Ken és Gloria lánya meg amolyan fernemies szerű trioként mennek utána, hogy helyre billentsék.
Ehelyett inkább letudták annyival, hogy Barielandet egy feminista utópiaként ábrázolták, jobbára azért, hogy ebből majd kihozhassák, hogy a valóság ennek az ellentéte. Ami még érthető is lenne, ha Barbie és Ken mondjuk Jemenben, vagy Ugandában köt ki, nem L.A.-ben, egy amerikai kék államban. A film az egyetlen rossz dolognak Barbielanden a Kenek, és a hibás / forgalomból kivont babák elnyomását tartja. Ám utóbbiak inkább csak simán szeparáltan élnek. (Nem úgy tűnik, hogy különösen zavarná őket ez az állapot.) Előbbiek meg nem is elnyomva vannak, mintsem csak simán infantilis, inkompetens idiótáknak beállítva. Akiktől a valóság férfiai annyiban különböznek, hogy ők még szexisták, bunkók is, és valamilyen rejtélyes okból, náluk van minden hatalom.
Érdekes, hogy a film gúnyt űz ebből az egész MRA, Migtahó, Frat boy vonulatból. (Ami szerintem is kurva gáz.) Azzal viszont nem nagyon foglalkozik, hogy ezek a szélsőségek amúgy mind a modern feminizmus szélsőségei miatt léteznek. (Lényegében arra adott, helytelen válaszok.) A probléma pedig alapvetően mindkettővel ugyanaz. Kihasználják a sebezhető lelkiállapotban lévő, depressziós embereket azzal, hogy egyszerű válaszokat kínálnak bonyolult és összetett kérdésekre, és kreálnak egy ellenségképet. Ám a valódi problémájukat, ami igen gyakran a magány, szeretethiány, nem oldják meg.
SPOILER
Szóval Ken a valóságban kiképzi magát toxikus maszkulinitásból, átmegy a Barbie világba, amit azonnal be is dönt, és csap egy hatalmas bulit. Igazából ezen a ponton úgy éreztem, főleg mikor Ken lényegében megkóstoltatja Barbival a saját gyógyszerét, amolyan: "Eddig a lábaid előtt hevertem, nem kellettem, most már te nem kellesz nekem, mert túlléptem rajtad..." elven, hogy ezt még simán lehet menteni egy remek zárással. Vagyis hogy ha már a film ezt a felállást választotta, akkor a Barbiek mondjuk elfogadják a Keneket egyenlő félnek, párjuknak, társaiknak, és a hatalom tényleg megoszlik a Barbiek és Kenek között, és nem az dönti el valaki értékét, hogy Barbie e épp, vagy Ken, hanem a rátermettsége, képességei, stb. Ehelyett jött az, hogy Barbie és valóságból jött barátnői feminista mondásokkal kizökkentik a Barbiekat az agymosásból, majd olcsó és manipulatív trükkökkel összeugrasszák a Keneket, akiknek még mindig annyi eszük van, mint egy marék, szárított molylepkének. S persze, hogy a dolog működik. A hatalom visszakerül a Barbiek kezébe, a Kenek kapnak egy ígéretet, hogy na majd mostantól minden más lesz. Amit Barbie csinál ez után, az meg már tényleg csak hab volt a tortán. Mindazok után ami történt, Barbie amolyan Tuxedo Mask szerűen lelép a valóságba, és valódi nő lesz, de nem vezetőségi tagnak ül be a Mattelhöz pl., hanem a nőgyógyászhoz. (Biztos én nem értem a viccet, de ez így elég WTF? húzás volt.)
Szóval mondhatjuk, hogy igen, több volt a filmben az olyan dolog, ami nem tetszett, mint ami tetszett. Mindenesetre ha már valaki intelligens társadalom kritikát akar látni a mai világról, inkább nézze meg a Beavis and Butt-Head Do the Universe-t.
Barbiet láttam kb két hete, azóta kicsit leülepedett a film, úgyhogy legyen itt pár sor róla.
Számomra az volt a legszörnyűbb, hogy túlhypeolták. Akkora elvárásokkal ültem be a moziba, hogy megfogalmazni is nehéz - erős reakciókat vártam önmagamtól, hogy vagy biztos kicsit bepisilősre nevetek fel, vagy szétsírom a fejem a drámától vagy nagyon erős szociális és vagy politikai vélemények hangoztatásával jövök majd ki onnan.
Helyette kaptam egy kis langyos tejet. Az úgy pont jó egy hűvös reggelen, esetleg estefelé egy süti mellé a hosszú nap után. De nem egy Barbie film kampány után.
A film látványvilága igazán széles vászonra való. A színészek előtt is le a kalappal. A történettel az a baj, hogy nem egy volt és nem kettő, hanem vagy egy tucat. És ez nekem nagyon nem jött be. Minden tizenötödik percben elindított a film egy új problémát/gondolatot, amit aztán úgy hagyott faképnél, hogy úgy éreztem ennél rosszabban vágott film nem létezik. Szóval igen, abban nagyon egyetértek Péterrel, hogy ez a film ad egy kis zsáknyi témát kibeszélni a megnézése után, mert olyan nagyon ott hagy lógni mindent a levegőben, hogy éjjel nem bírsz majd aludni.
Még ha vadfeminista lenne, de nem az, sőt, szerintem nem is volt feminista sehol. Szó szerint kimondják, hogy így a feminizmus és úgy a női jogok, de igazából, csak egy újabb hétköznapi drámát kapunk. Sőt, megkockáztatom, 2023-ban nekem senki ne beszéljen a feminizmusról, hanem inkább az igazi nemtelen esélyegyenlőségről, amiről igazából a film Kenough kampánya szól, de mivel ez is ötvözve van fél marék mással, nem ez a végkövetkeztetés amivel a néző kijön a moziból és engem ez idegesített a legjobban.
A Ken csata az olyan cringefesztivál volt, hogy remélem mihamarabb elfelejtem.
Jó film? Igen. Rossz film? Nem. Újranézős? Talán. Jöhetne folytatás? Nem. De megnéznék egy másik sztorit ugyanebben a világban és nem feltétlenül Kenét. Az univerzum szerintem nagyon jól ki volt találva.
Megérte moziban megnézni és fizetni érte? Nem.
Holnapután megyek Oppenheimert nézni. A legnagyobb elvárásom, hogy jobb legyen mint a TENET. Nolan filmjeit csak önmagukhoz hasonlítom, máshoz nem és punktum!
Ayla írta: ↑2023.08.21. 17:44Számomra az volt a legszörnyűbb, hogy túlhypeolták. Akkora elvárásokkal ültem be a moziba, hogy megfogalmazni is nehéz
Meg tudom érteni, mert jártam idén hasonlóan. Én nem ennél, hanem a Dreamworks féle Ruby Gillman kapcsán éltem át hasonlót. A tavalyi The Bad Guys, Puss in Boots 2 sikerei után simán hittem benne, hogy ez a sikerszéria majd folytatódni fog. Pláne, hogy a gonosz Ariel epicségére csak rátett, hogy a Disney egy hatalmas lovat adott alá azzal, hogy a sajátjuk élőszereplős verzióját (ahogy várható volt) jól elcseszték.
Aztán ehhez képest a végeredmény, egy leginkább a Kill La Kill-re emlékeztető utóízt hagyott számomra maga után. Vagyis összességében ugyan nem volt rossz, egy teljesen korrekt animációs filmet kaptunk, de hiányzott belőle az a bizonyos plusz, amitől az igazán kiemelkedő lehetett volna. Szal volt benne egy szem Chelsea, aki tényleg stílusos volt, és kb. elhozta azt az élményt a mostani tízen éveseknek, amit nekünk anno a régi Ariel nyújtott. Viszont ha őt kivesszük a képletből, a többi amit kaptunk, az totál felejthető, középszer.
Ayla írta: ↑2023.08.21. 17:44Helyette kaptam egy kis langyos tejet. Az úgy pont jó egy hűvös reggelen, esetleg estefelé egy süti mellé a hosszú nap után. De nem egy Barbie film kampány után.
Sajnos az ilyen kampányok mögött általában nem sok realitás van. Ugye emlékezzünk csak a Marvel féle Fekete Párducra. Ott is az volt, hogy igazából semmivel sem volt az a film jobb/különb, mint az N+1 Marvel szuperhős film. Viszont kerekítettek mögé egy kampányt, ami a feketéknek amolyan becsületbeli ügyet csinált ebből a filmből, hogy ha fekete vagy, és büszke a származásodra, akkor látnod kell, mert rólad, rólunk szól. A fehérek meg azt demonstrálhatták vele, hogy mennyire nem rasszisták.
Na a Barbienál ez inkább a nosztalgiáról szólt. Lényegében ennek köszönhető, az a hatalmas siker. A filmmel azok a jellemzően 20-30-40-es nők lettek megszólítva, akik gyerekkorukban Barbieztak, és sokan alapvetően ezért is mentek el megnézni. Aztán kaptak egy külsőleg szép, mondhatni hibátlan, de tartalmában meglehetősen üres filmet. Ami ha belegondolunk elég ironikus, hogy a film egyik fő témája a felszínesség kigúnyolása lenne. Aztán ehhez képest, maga a film is elég felszínes. Bedob vagy féltucat témát, de érdemben egyikről se mond el semmit. Inkább amolyan SAO szerűen, kaotikusan ugrál a témák között.
Ayla írta: ↑2023.08.21. 17:44Még ha vadfeminista lenne, de nem az, sőt, szerintem nem is volt feminista sehol. Szó szerint kimondják, hogy így a feminizmus és úgy a női jogok, de igazából, csak egy újabb hétköznapi drámát kapunk. Sőt, megkockáztatom, 2023-ban nekem senki ne beszéljen a feminizmusról, hanem inkább az igazi nemtelen esélyegyenlőségről, amiről igazából a film Kenough kampánya szól, de mivel ez is ötvözve van fél marék mással, nem ez a végkövetkeztetés amivel a néző kijön a moziból és engem ez idegesített a legjobban.
Vagy maradhattak volna simán a film elején megkezdett egzisztencialista vonalon, és azt mélyíthették volna el sokkal jobban.
Ayla írta: ↑2023.08.21. 17:44A Ken csata az olyan cringefesztivál volt, hogy remélem mihamarabb elfelejtem.
+1 Bár én már kb. ott elkezdtem kínosnak érezni, mikor nekiálltak kidolgozni a tervet.
Ayla írta: ↑2023.08.21. 17:44Jó film? Igen. Rossz film? Nem. Újranézős? Talán. Jöhetne folytatás? Nem.
Hát én mindegyikre nemet nyomnák inkább. Folytatása viszont tuti lesz, egy még egészen biztosan. Aztán majd meglátjuk. Ha tippelnem kellene, a Barbie 2, sanszosan hasonló sorsra fog jutni, mint a Frozen 2. (Jobb esetben.)
Péter írta: ↑2023.08.28. 16:56
Ha tippelnem kellene, a Barbie 2, sanszosan hasonló sorsra fog jutni, mint a Frozen 2. (Jobb esetben.)
I often tend to forget things I didn't care about, de igen, szóval... volt olyan, hogy Frozen 2! Mármint na, literálisan nem emlékeztem rá, hogy ez is létezik. : )
Junchi írta: ↑2023.08.28. 17:03I often tend to forget things I didn't care about, de igen, szóval... volt olyan, hogy Frozen 2! Mármint na, literálisan nem emlékeztem rá, hogy ez is létezik. : )
Mondjuk én lehet pont azért, mert már az 1 sem annyira nyűgözött le, nem éreztem annyira rossznak a 2-t, csak simán középszerűnek. (Tangled jobban bejött, mint a Frozen.) Egyébként szerintem arra baszott rá az is, hogy az első részt valami félelmetesen, és kissé érdemtelenül túlhypeolták. Szal már kb. akkor az egekben volt sokaknak az elvárása, mikor még a teaser ki se jött, csak bejelentették, hogy lesz folytatás. (Amivel a Disneynek amúgy is ritkán van szerencséje.)
Amúgy kb. annyi rémlik belőle, hogy próbáltak ilyen 5. elem szerű irányba elmenni.
Aki bújt, aki nem, eljött az Anilogue ideje. Látom majdnem működő weblapot is készítettek, miután összevadásztam a programot a moziktól és megvettem a jegyeket. Persze Gém Boy tárhelye betelt, így maradtak animék
01. 20:00 Toldi - Magányos kastély a tükörben
02. 19:00 Uránia - Komada – a legendás whisky nyomában
Akinek inge, az vegye magára, utána majd lángosozunk.
scineram írta: ↑2023.11.26. 23:10
Aki bújt, aki nem, eljött az Anilogue ideje.
Idén valahogy még rosszabb volt a műsorok bejelentése, mint korábban . Elkezdték felrakosgtani eseményként a filmeket, a honlapjukon meg nem volt semmi elérhető info. Akartam menni a szerdai Miyazaki vetítésre, mert láttam az eseményt, de akkor még nem lehetett jegyet venni... bekövettem, gondolván, hogy majd kiírják, hogy már kaphatóak jegyek, de nem tették, szóval mire másnap felnéztem, már fullon volt az egész terem (kb. 2 nappal később ha posztoltak arról, hogy jegyek már kaphatók...). Szóval a magam részéről csak a szombat 16:30-as Miyazaki vetítésre megyek idén (még a pénteki animés vetítésen gondolkodtam, de végül céges vacsi lesz akkor).
:') valami borzasztó a szervezők/marketingesek idei vacakolása... bár régebben sem voltak a helyzet magaslatán. Tényleg gyorsnak kellett lenni, és a mozik saját oldalát figyelni.
Mindenesetre mi dec. 1-2-3. estéken is a Toldiba megyünk az aznapi animékre.
A gémboyra pedig szombat délután. XD
Ha már a Disney időközben 100 éves lett, megnéztem már a jeles évfordulóra szánt animációs filmjüket, a Wish-t. Hát nem mondhatnám, hogy különösebben nagy elvárásokkal ültem volna le elé, elnézve a Disney utóbbi években nyújtott teljesítményét. Arra viszont nem számítottam, hogy ez ennyire semmitmondó, langymeleg lesz. A klasszikus esete annak, mikor egy film első és második felét olyan, mintha két teljesen más ember írta volna. Ahogy az is végig érződik rajta, hogy ez eredetileg nem ennek, nem ilyennek készült, hanem menetközben változtatták meg.
Ha valamikor a nyári uborkaszezonban jelenik meg, nem is lenne vele akkora baj, de mint 100. évfordulós produktum, ez édeskevés volt.
