Nagyon király, szókimondó leírás. És még vicces is.
Egyébként ha megnézitek a beteg japán filmeket, a sok groteszk, elborult metafora mögött ugyanezek a problémák állnak. Ott van pl. a Battle Royale oktatófilmje, vagy a suicide circle...
Miután megnéztem a Grudge 1&2-t, felmerült bennem egykét poén dolog. Ha majd házat veszek és valami miatt nagyon olcsón adják, akkor tuti nem veszem meg
Amúgy komolyra véve a szót, természetesen én is élnék japánban, x számú ki meg visszautazás után. Ha már ismerem a szokásokat, nem tévedek el az utcán, tudok értelmesen beszélni, a pénzem nem az ételek próbálgatására fog elmenni, akkor majd kiköltözök. Jah igen...a pénz... lol a pénzt alapul véve soha nem fogok japánban élni
Akkor...hol van az álmom? - Az a valóság folytatása.
És hol van a valóság? - Az álmod végén.
Megkell nyerni a lottót, betenni egy Svájci bankba és elvegetálsz a kamatból...
Én egyelőre annak örülnék a legjobban h ha majd egyetemi évek alatt esetleg 1 éves pályázattal kijutnék. Azután már kicsit jobban meg tudnám ítélni h élnék-e ott vagy sem. Eddig egyelőre "élnék kinn"-re áll a dolog nálam , mert csak a szépet meg a jót látom belőle
Hát, házat venni... én inkább laknék egy Suli Campusán, Onizuka Style (persze csak vicc )
Én soha nem élnék japánban. Nem szeretnék színesbőrű kisebbség lenni.
Emellett utálom a rizst, és a japán csajok elég csúnyák szerintem, a divatról nem is beszélve.
kukurbuki írta:Én soha nem élnék japánban. Nem szeretnék színesbőrű kisebbség lenni.
Emellett utálom a rizst, és a japán csajok elég csúnyák szerintem, a divatról nem is beszélve.
En nem elnek szivesen ott..nem birnam ki egy teljesen mas kulturaban egyedul, ha meg csaladdal megy ki az ember az egy dolog..de sztem nem tudnam azt csinalni mint sesam, h 5 evre kimegyek egy host csaladhoz..voltam mar egy evet tavol itthontol, amikor elmesz akkor azert rossz, amikor haza akkor meg azert..
es nem igazan kedvelnek az en lustulos eletvitelemet, a maguk munkamoraljukkal szoges ellentetben..
Turistakent nagyon nagy elmeny lehet, ha mar vmit konyitasz a nyelvhez, es szeretnek is kijutni, de ott elni valahogy nem elkepzelheto szamomra..
Kon-san írta:Élnék-e? Valószínűleg igen nagy lelkesedéssel mennék ki, egy furcsa idealizált "Japán" képpel a lelkemmel.Persze a reális világgal való találkozás valószínűleg porig rombolna és egy túristaként való egy hónapos tartózkodás után szép élményekkel, és rendkívülien megnőtt hazaszeretettel térnék haza.
Japán egészen más mint bármelyik ország akiknek mi még nyugat vagyunk
Ott élni szerintem először is igen felelősségteljes vállalozás odafgyelni a társadalmi hagyományokra,hogy ne sérts meg minden harmadik embert, megtanulni elfogadni azt, hogy huzamosabb ideig a japán embereknek te csak az IDEGEN fogsz maradni és ha kibírod a japán rohanó világát, megtanulod a rengeteg hagyományt és meg is felelsz minden elvárásnak, bírod a munkatempót, dolgozol mint egy gép akkor egy idő után elfogadnak.
De hozzáteszem imádom az országukat az alapján amit tudok róluk.
teljesen egyetértek!!!
bár még mindig teljesen fellelkesülök ha arra gondolok, hogy kinn élhetek...
Bár köztudott, hogy az idegenek eléggé "lenézik", nemhogy az idegen nőket, szóval biztos királyi módon lebzselhetnék(vicc volt)
sztem egy biztos: nagyon kétélű a dolog kész vok áldozatot hozni
//The handfuls of rice were never thrown, and the wedding bells never rang.//
Csak a miheztartás végett, nem hosztcsaládnál lakom, hanem szálegyedül, jelenleg egy kollégiumban. Egy év múlva kiraknak, onnantól valami apartman-félébe kell költöznöm.
sesam írta:Csak a miheztartás végett, nem hosztcsaládnál lakom, hanem szálegyedül, jelenleg egy kollégiumban. Egy év múlva kiraknak, onnantól valami apartman-félébe kell költöznöm.
azért még így is irigyellek
Sorry, h ien tolakodó vok...de nem mesélnél egy kicsit, h mien kinn???
//The handfuls of rice were never thrown, and the wedding bells never rang.//
Megnéztem sesam honlapját vagyis a képeket nézegettem és a legtöbb egész hangulatos.Áááá de szeretném ezt élőben látni: http://sesam.hu/.gallery/inari/dsc03143
Elméletileg laknék Japánban csak gyakorlatilag nem mert teljesen más életcélom van amibe nem passzol bele
Amúgy California és Canada után Japánban laknék legszivesebben .
"You come on dance with me to the end of the world..."
Hát gaijinként nincs rá sok esélyem,de ha sikerülne rávennem egy kiadót hogy adja ki egy mangámat(kaccc,már úgy értve ha egyszer kimászom annyira a lustaságból,hogy le is rajzoljam amit kitaláltam... ),akkor kimennék,aztán lehet hogy egy hét múlva sírva jönnék haza,hogy soha többé nem megyek el itthonról,de egy próbálkozást megér...
Asszem, a válasz: nem. Legalábbis egyenlőre semmiképp. Bár készülök kilátogatni, de max. egy hónapra. Az szerintem elsőre elegendő is lesz. Aztán ha nagyon megfog még arról is lehet szó, hogy huzamosabb ideig kintmaradjak, de szerintem arra képtelen lennék, hogy ott éljem le az életem...
Rájöttem hogy miért nem élnék japánban. Mert olyan furcsán takaróznak, hogy csak a derekukra raknak így keresztbe egy törülközőszerű izét.
Amúgy lehet hogy élnék japánban. Ha jól kereső állásom lenne.
MaxieMilla írta:
Ha jól értelmeztem a fentieket,akkor ott főállású anyák vannak?Tehát férjhez mennek,megszülik a gyereket,és nem dolgoznak addig,amíg nem nevelik fel?
Pontosan. Csoda hát, ha nem akarnak megházasodni?
Mert olyan furcsán takaróznak, hogy csak a derekukra raknak így keresztbe egy törülközőszerű izét.
Természetesen szeretnék egyszer kijutni,mint turista,de úgy is csak akkor mennék,ha valamilyen illemtudással rendelkeznék.
Kint nem szertnék élni,a maximum amit ellehet képzelni szerintem egy év.
(De akkor még + egy év arra hogy teljesen kiismerjem a kúltúrájukat,tulajdonságaikat. Ha már én megyek,én alkalmazkodjak)
Egyik életcélom remélem sikerülni fogok nyáron a nyelvel fogok közelebbről megismerkedni és az egyetemen is ezzel szeretnék foglalkozni szal mindenképpen élnék japánban!!!
Szerelemben háborúban mindent szabad
-Ezért nem tudom megnyerni egyiket sem
MaxieMilla írta:
Ha jól értelmeztem a fentieket,akkor ott főállású anyák vannak?Tehát férjhez mennek,megszülik a gyereket,és nem dolgoznak addig,amíg nem nevelik fel?
Pontosan. Csoda hát, ha nem akarnak megházasodni?
nemtudom,nekem ez kicsit tetszik lehet,mert én is így nőttem fel