Aoianime Fórum

Boldog Karácsonyt!

Kellemes Ünnepeket Mindenkinek!
Volt más, aki rajtam kívül meglepte magát valamivel karácsonyra?

Boldog karácsonyt!

Boldog (hideg és hó mentes) karácsonyt!

GentleRain írta: ↑2022.12.26. 08:13Volt más, aki rajtam kívül meglepte magát valamivel karácsonyra?

Ha az annak számít, mikor másoknak vettem ajándékot és behúztam valamit magamnak is, h egy szállítási költséggel legyen meg és ne később fizessek érte, akkor igen.

ZeroProcess írta: ↑2022.12.26. 19:51

Ha az annak számít, mikor másoknak vettem ajándékot és behúztam valamit magamnak is, h egy szállítási költséggel legyen meg és ne később fizessek érte, akkor igen.

Szerintem annak számít. Én is úgy vettem magamnak könyvet, hogy közben másoknak is néztem ajándékot.

GentleRain írta: ↑2022.12.26. 08:13 Kellemes Ünnepeket Mindenkinek!
Volt más, aki rajtam kívül meglepte magát valamivel karácsonyra?

Köszi, megvolt!

Én vettem magamnak a melós ajándékutalványon tepsiket, illetve tovább vásároltam a Noragami mangáimat, név szerint a 11-13 köteteket várom éppen ^^

Boldog új évet!

B.U.É.K. Mindenkinek!

Én még itthon vagyok a héten, mivel költségcsökkentés miatt csak 9.-én kezdünk. Legalább van még időm feltöltődni, pihenni. Bár takarítani is kéne egy kicsit. De majd holnaptól.

BUÉK mindenkinek!

Boldog új évet!

Boldog nőnapot mindenkinek, aki ma tartja!

Kösz, megvolt két pint Guinnesszel.

De a poénod nem akar leesni... Care to mansplaine?

Ayla írta: ↑2023.03.10. 22:20 De a poénod nem akar leesni... Care to mansplaine?

Semmi kül., csak szoktak ezzel """"poénkodni"""" például Twitteren. Gondoltam, leszek én is ilyen eredeti.

Junchi írta: ↑2023.03.19. 12:57

Ayla írta: ↑2023.03.10. 22:20 De a poénod nem akar leesni... Care to mansplaine?

Semmi kül., csak szoktak ezzel """"poénkodni"""" például Twitteren. Gondoltam, leszek én is ilyen eredeti.

Ez valami olyasmi, mint a facebookon a "Boldog nőnapot kívánok minden kedves Zoltán nevű ismerősömnek!" szöveg?

Hellohello
Szoval az oldal meg mindig eldegel, ezt orommel latom.
A havi kihivas viszont kevesbe. Szomoru, anno megneztem nehanyat (csak soha nem irtam semmit).

Szokták volt mondani, hogy a legjobb történeteket mindig az élet írja, ami kijelentéssel a tegnap este után még inkább tudok rezonálni.

Történt a következő: Apám december 6-a környékén rendszerint szokott vállalni mikulás-fellépéseket, a megyében (Tolna) több faluba és városba is elszokott látogatni. Mivel a kocsija pár hete kipurcant, más sofőrt meg nem talált, így magamra vállaltam a jótékony szamaritánus szerepét és a saját autómmal (na meg persze időmmel) szálltam be a buliba (meló után), tudva, hogy 1) neki ez amúgy baromi fontos, 2) gyerekekhez megy ki, az időjárás meg pont kapóra is jött a télapó érkezéséhez, meg amúgy is minden meg volt beszélve, helyszínek, időpontok, stuff.

Szekszárdon gyorsan végeztünk, aztán Tolnán is, majd Medinára tartva (megyeiek talán képben vannak az útvonalakkal) az egyik kanyarban megcsúszott a négyévszakos gumikkal megszolgált járgányom (1.6-os V-ös Golf, benzines), dacára annak, hogy bőven a sebességkorlát alatt mentem, majd jött az a pillanat, mikor nagyjából 0,5 másodperc áll rendelkezésre ahhoz, hogy végig gondolja az ember, mit tegyen ÉS azt élesben kivitelezze. Az agyam ragaszkodott a vissza kettőt, majd ellenkormányzás és padlógáz kombinációhoz, de a többi testrészem a "fékpedál tövig" ilyen esetekben kevésbé jótékony megoldását választotta, aminek az lett a következménye, hogy az addig még csak-csak létező tapadás tisztán csúszásba váltott, az árok aljáig pedig nem is volt megállás. Apám gyorsban konstatálta, hogy a télapózásnak mára vége, mire a pánikot valamiért ügyesen elkerülő jómagam deklaráltam saját balf***ságomat és annak eredményét. A csattanó(k sorozata) viszont innen jön!

Az autó utasai, ami jó ideje követett minket, egy anyukát, meg a nagyjából nyolcéves forma kisfiát jelentette, akik egyből kipattantak, majd kérdezték, mi történt. Én ki a kocsiból (nagy nehezen), apám full télapóban utánam, akinek – mint mondottam – fontos volt ez a nap, szóval megkérte a Medinára tartó anyukát, nem e vinné el odáig. Anyuka eleinte vonakodott, ami full érthető, hisz hiába a télapó szerelés, meg a látszólag bajbajutott sofőr, mi két vadidegen voltunk a szemében, teljes joggal. A kis srác végül egy „Vigyük el a télapót, mentsük meg a Karácsonyt!” (szó szerinti idézet) felkiáltással meggyőzte az addig kissé vonakodó anyukát, majd én is áldásomat adtam, hogy menjen nyugodtan, a többit valahogy megoldom (bár lövésem nem volt hogyan kezdjek hozzá, 16 éve van jogsim, de még csak hasonló sem történt velem eddig). Kettő, azaz 2 perc sem telt, arra jött az egyik hókotró traktor, mire az összes létező világítást felnyomtam a kocsiban, hogy észrevegyen. Így is lett. Nem telt bele sok idő, jött két rendőr is. A kocsim kihúzása papíron jól hangzott, a homokszem a gépezetben viszont ott volt: nem volt vonószem a kocsimban. Soha nem kellett, nem vontattam semmit, szóval eddig a pontig nem is éreztem a meglétére szükségét. A rendőrökkel azért felforgattuk a csomagtartót, de semmi, úgyhogy maradt két B terv, legyen a nevük B1 és B2: B1, hogy rákötjük a vontatókötelet valahova máshova, B2, hogy a rendőrök megállítják az arra közlekedő Volkswageneket az áhított vonószemkérdés ügyében. Amit megtudtam az este folyamán, hogy nem egy szabványos mérettel bírnak ezek a menetek/szerszámok, hanem vannak eltérések. Naná, hogy egyik sem volt jó az én kocsimba, úgyhogy maradt az ad hoc „rákötjük valahova, kiemeljük valahogy” elv, de így garantáltan sérült volna az autó. Utolsó lehetőségként beugrottak Medinára valami műhelybe és onnan hoztak egyet. Vérnyomás és adrenalin az egekben, ezen a ponton egy medvét sem esett volna nehezemre legyűrni.

Találtak, visszajöttek, az már jó volt. Közben apám végzett nem csak a medinai, de még a szedresi (szomszéd település) télapóműsorral is és pont azidőtájt ért vissza, mikor engem és az autót már javában húztak ki az árokból (vagyis az ő „idejéből” nem esett ki semmi). Meglett, happy voltam, feloldódtam. A sztori pláne-kivonatai a következők:
- A pont arra járó traktoros, majd később a rendőrök
- az apámat kisegítő anyuka,
- az árok, ami bár tele volt fával, de mi pont két fa KÖZÉ csúsztunk,
- az ütközést tompító hóréteg és sár (emiatt sem lett személyi sérülés a dologból),
- az, hogy mindezek ellenére a kocsi szinte sértetlenül megúszta.

Hetekkel, hónapokkal, évekkel később bizonyosan vidám anekdotázások központi szereplője lesz a sztori, de tanulópénznek sem utolsó.

Nem semmi. Mondjuk azért örülök, hogy szerencsére komolyabb baj nem lett a dologból... ^^"

Junchi írta: ↑2023.12.07. 10:37A kis srác végül egy „Vigyük el a télapót, mentsük meg a Karácsonyt!” (szó szerinti idézet) felkiáltással meggyőzte az addig kissé vonakodó anyukát...

Azért remélem itt mindenkinek elindult a fejében ez, vagy valami hasonló dallam.

Jó kis story, ez eszembe juttatta, mikor munkatársammal egyszer volt két egymáshoz nagyon közeli esetünk. Úgy egyeztünk meg, hogy ő kitesz engem, és én intézem a Poroszlói címet, ő meg közben átmegy a szomszédos Sarudra. Na úgy alakult a helyzet, hogy én megoldottam a dolgot, megírtam a jegyzőkönyvet az eseményről, stb, majd hívtam, ahogy megbeszéltük. Na már a hangján hallottam, hogy valami nem okés, és csak annyit mondott, hogy ő még most ért oda, úgy hogy maradjak ott, majd jön. Elképzelni se tudtam mi történhetett, hisz a két település között 10 perc az út, már rég kész kellett volna lennie neki is, de oké, vártam. Körülbelül egy óra telt el, kezdett is már kicsit kellemetlen lenni, hogy ott ülök ilyen sokáig, pláne hogy a papa nagyon itatni akart volna, hiába mondtam, hogy nem lehet.

Szóval megérkezik a munkatárs, hót retkes, saras verdával. (A vállalati járművek fehérek.) Viccesen megkérdeztem tőle, hogy: "Na mi az, csak nem megúsztattad a kocsit a Tiszában?" mire ő annyival elintézte, hogy szálljak be, majd elmondja. Nos mint kiderült, neki valamiért az a zseniális ötlete támadt, hogy nem követi a GPS útvonalát, hanem ő egy földúton levágja az utat, mert úgy emlékezett, hogy egyszer anno ott mentek keresztül a családdal. Na ez olyan jól sikerült, hogy kb. 10 méter megtétele után, azon a ponton ahol ő azt hitte nagyobb gázzal majd átbukik a kocsi, nem az történt amire ő számított. Kipörgött a kerék, a járgány hasa felült, és onnantól baszhatta.

Pánik, gyorsan visszaszaladt a főútra, és szerencséjére pont arra járt egy traktoros, aki aztán ki tudta húzni, bár ott se volt egyszerű a dolog, mert a Caddyn se sok hely volt, ahová fel lehetett rögzíteni a kötelet. Szóval kijött végül a járgány, cserébe be lett terítve sárral még a teteje is. Aztán mehettünk lemosatni a parancsnokságra, mert így nem lehetett visszavinni a kirendeltségre. Így lett a tervezett egy órás kiruccanásból két és fél óra.

Boldog karácsonyt!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Boldog karácsonyt!

Boldog új évet, fórumlakók!

Szeretném elmondani, hogy a határidő naplómban egész évben jegyeztem, hogy ezt vagy amazt kell majd írni fórumra, miután megnéztem, de aztán sosem került sorra.

Újévi fogadalmam, hogy ez másképp legyen

Amúgy jót aludtam, múlt éjjel, remélem egész évben jól alszom majd

BÚÉK mindenkinek!