Starcraft 2
Oké, szóval a történet ott kezdődik, hogy mint minden Blizz-fan, én is tökre örültem, amikor végül bejelentették, hogy folytatódik az SC története. Aztán nem sokkal később kisebb hideg zuhanyként ért, amikor kiderült, hogy az első résszel ellentétben itt nem egyetlen játékon belül fogja a kedves vásárló megkapni a három különböző faj kampányát, hanem elsőre csak a terranok történetét adják ki, majd később, kiegészítők formájában érkezik a folytatás, így a három faj története végül egy "új trilógiát" ad majd ki. Már akkor eldöntöttem, hogy én nem fogok éveket várni 1-1 kampány között, így majd csak akkor kezdek bele a játszogatásba, ha már mindhárom installment a piacra került. Mivel a Blizz fejlesztési ideje körülbelül az én általános tempómhoz mérhető, ezért végül "röpke" öt évet kellett arra várni, hogy ezt a három kampányt kiadják (állítólag amúgy ez az Activision ötlete volt, ezúttal is szeretném őket felmutatott középső ujjammal üdvözölni, csupa "jó" ötletük volt, mióta összeálltak a Blizzarddal...), a hype meg szépen kihűlt (vagy mi XD), én is más játékokban merültem el időközben, így végül 2018-ig halogattam a dolgot, mígnem random belém hasított egy nap, hogy "basszus, toljuk már végig a teljes kampányt, majd ezt is addig halogatom, hogy végül minden spoilert lelőnek belőle!" Egyébként mivel az évek során nagyrészt csak fanyalgó, vagy totál semleges véleményeket hallottam a játékról, ez is belejátszott abba, hogy nem túl nagy reményekkel ültem neki ennek a folytatásnak és inkább csak "kötelességtudatból" voltam úgy vele, hogy "vigyük már végig!", meg persze azért érdekelt, hogy az 1997-ben elindított történetnek végül hogyan lesz vége.
Nos, a jó hír, hogy a hányattatott kezdés és a fanyalgó fanréteg ellenére szvsz ez a játék
baromi jó lett! A multiplayer részére nem tudok mit mondani, mivel azzal sem régen, sem most nem igazán játszottam (ha PvP élményre vágyom, én arra a HotS/OW duót használom XD), viszont a single player kampány, ezzel együtt pedig a történet, a karakterek, illetve a játék hangulata közel hibátlan! Nem mondom persze, hogy abszolút tökéletes, befigyel azért itt-ott némi plothole/retcon, illetve néhány karakter nem pontosan olyan, mint amilyen az első részben volt (jó, ez rákenhető arra, hogy a sztori szerint a játék univerzumában is eltelt négy év a két epizód között XD), plusz a Warcraft III-ból is vannak érezhető történeti áthallások, viszont még mindezekkel együtt is azt mondom, hogy ez egy remek folytatás lett! De tényleg, igazából ettől szép az egész, hogy nem csak, mint önálló játék, működik jól, hanem iskolapéldája lehetne annak, hogy kell folytatást írni valamihez. Szinte mindent meghagytak, amit az első részben kedveltünk, amit kellett, azt feljavítottak és gyakorlatilag mégis egy teljesen új szintre emelték a sztorit. És a legjobb, hogy erre már az első rész secret levelén is volt utalás, tehát még csak azt sem lehet mondani, hogy anno nem ilyen irányba akarták elvinni a történetet. Talán feltűnik, hogy tőlem szokatlan módon nem igazán írok konkrétumokat. Ez azért van, mert ez a sztori gyakorlatilag Shingeki-szinten spoileres. Ha bármit leírok belőle, az már spoilernek minősül. XD A terran kampány ugyan még eléggé lassan indul be, ott még én is húzgáltam a számat, viszont kb. a zergektől kezdve majd' minden pálya valami nagy fordulattal szolgál, sőt, a terran kampány során elsőre lényegtelennek tűnő események, tárgyak, karakterek lesznek később annyira fontosak, hogy az ember tényleg csak néz, hogy "Úristen, X meg Y igazából ezt meg azt csinálták és már AKKOR??? OH_MY_GOD!!!!"
A lezárás is teljes mértékben bejött, mondjuk én szeretem a happy endet. XD
Ami még tovább emelte az egész játék fényét, az az, hogy meglepően jó, szinte már filmszerű videóbejátszásokat kapunk. Tényleg, egy csomószor olyan érzésem volt, mintha már nem is egy játékkal játszanék, hanem egy sci-fit néznék, amiben félidőben én irányítok, félidőben pedig magától megy a film és ez egyáltalán nem volt zavaró.
Illetve volt egy olyan újítás, amitől látatlanban még eléggé tartottam, de aztán kiderült, hogy semmi gond nincs vele, sőt, hozzátesz az élményhez. Ez az volt, hogy az egyes küldetések között (korábbi RTS-eikkel ellentétben) most már nem csak egy rövid "eligazítás" van (vagyis hallhatjuk, hogy pár szereplő dumál, majd indul a pálya), hanem gyakorlatilag a saját "anyahajónkon" belül is mászkálhatunk, dumálhatunk NPC-kkel, illetve egységeket, vagy képességeket fejleszthetünk. Elsőre attól tartottam, hogy ez egyrészt csak időhúzás, amire fel majd lehet döngetni a mellét Blizznek, hogy "60 óra tiszta játékidő!", vagy valami hasonló, illetve, hogy nagyon elvesz majd az RTS-feelingből és inkább már RPG-re fog hajazni a játék. Szerencsére kiderült, hogy mindkettőben tévedek: egyrészt minimális a dumálási/fejlesztési idő, szóval a játék gerince még mindig megmaradt abban a mederben, hogy te vagy Mr. Fasza Parancsnok, aki húszasával küldi anyahajóit az ellenfél bázisára (:D), az "RPG elemek" pedig szerencsére nem jelentek meg, vagy szintén minimálisak voltak csupán, mivel nem futottam bele hatágú talentfába, vagy hasonló fárasztó és időrabló képesség-állítgatásokba, hanem gyakorlatilag mindig szinte csak 1-2 ability közül kellett épp eldönteni, hogy te melyiket kívánod fejleszteni és (legalábbis casual fokozaton) majdhogynem tökmindegy is volt a végeredmény, tehát nem kellett attól tartani, hogy "ó bazz, a pszi-sokkolást állítottam be a halálsugár helyett, most kezdhetem újra az egész pályát!", inkább csak arra szolgált ez az egész, hogy az adott játékos minél kényelmesebbre szabhassa, hogy miket tud majd csinálni a tényleges csatában.
Úgyhogy én nagyon elégedett voltam az egésszel, nem vártam, hogy ennyire jó lesz, abszolút
10/10, a HotS mellett talán a Blizz másik közel hibátlan játéka a most futó címei közül.