Bevallom, én az első rész után leírtam, pedig ritkán teszek ilyet, de annyira visszaesett a színvonal az OVA egyetlen részéhez képest is, hogy számomra nézhetetlenné vált. Sejtettem pl. hogy a cenzúra erős lesz, de hogy szinte semmit ne mutassanak. A szörny is béna volt, nyoma sem maradt az OVA-s "macskás mellszörnyeknek" vagy hasonló aberrált szexuális lényeknek. XD Továbbá azt sem értettem, hogy miért kellett totális moe-dizájnra változtatni az OVA tetszetős fejeit. (Azok a sunyi vigyorok, amit pl. a skizó loli, vagy Tsubomi levágtak... XD)Péter írta:A sorozatból az első 1-2 rész még elment, de a harmadiktól kezdve valami elromlott, és merő szánalom lett az egész.
Köszi, ezt is felveszem a listámra.Péter írta:Sailor Moon paródiából ami még epic, az a Venus 5, igaz az már átmegy hentaiba, de aki látta az SM-et, az végig fogja röhögni, szinte a sorozat összes tipikus kliséje visszaköszön.
Mondasz valamit, bár némileg őket is meg tudom érteni. ^^" Egyrészt pár éve próbaképpen leszedtem a japán SM 1-2 részét, és meg kellett állapítanom, hogy ez már engem sem kötne le, hiába imádtam régen. Másrészt vannak olyan sorozatok, amik hiába alapművek, ha akkor és ott nem láttad, utólag rém gagyin hatnak egyes embereknél. Pl. nekem ilyen a Rose of Versailles, mindenki mondja, hogy shoujo alapmű (AniDB-n is megkapta a 8,5 körüli pontozást), de valahogy nekem ez a lófejű karakterdizájn a világ legjobb történetét is hazavágná. A manga első kötetét végigszenvedtem, de csak még rosszabb lett a helyzet. Nehéz komolyan venni pl. olyan jeleneteket, hogy egy kisgyereket lőnek hátba, ha közben a rajzolás leginkább egy "Looney Tunes" SD-re emlékeztet.Péter írta:Értékelésekre meg nem érdemes sokat adni, van ahol magára az SM-re is csak valami 7.3-at adtak, ami epic fail annak tükrében, hogy egy alapmű.
Vannak kedvenceim a 80-as évekből is, de ez már nekem túl "régies" rajzolási stílus, hogy finom legyek. XD (Apropó, ha már az Utenát sem bírtad a feminizmusa miatt, ezt végképp nem ajánlom neked. XD) Az meg már az én egyéni szoc. problémám, hogy ezeket az "ősshoujo" történeteket azért sem bírom, mert szinte mind egy sémára épül: a jókislánnyal nagyon kiszúrnak, elküldik valami bentlakásos iskolába, esetleg a szülei meghalnak, és megkapja a világ legrosszabb mostohaszüleit, vagy valami hasonló. Itt sorozatban szivatni kezdik, feltűnik egy hasonló korú lány, akinek látszólag az a fő életcélja, hogy folyton vele toljon ki, illetve egy fiú is, aki valószínűleg a történet végére a hősnő párja lesz. Vagy meghal, és egy másik lesz az. XD Ha iskolás történetről van szó, akkor tanárokból is előveszik mindet: jóságos tanár, szigorú, ámde igazságos tanár, és persze az abszolút rohadék sem várat magára. XD Idővel alakul a dolog, először csak pár barátnője lesz, majd később már szinte az egész iskola, nagy hangsúlyt kap a szemét lány "megtérítése", és úgyis tudod, hogy rendszerint happy end a vége. 1-2 alkalommal még érdekes is lenne ez a történet, de hogy ezt 10 évig sorozatban gyártsák... XD Egyébként ha már magical girl paródiából nem egy készült, nem terveznek a japánok egy olyan sorozatot, ami ezt a shoujotípust parodizálná? XD Olyan jólesne pl. egy reálisabb hősnő, akit nem kötnek gúzsba a "de én jókislány vagyok" elvárások, és esetleg visszatámad, vagy nyomozni kezd, hogy ki az a csaj, aki folyton szemétkedik vele. Pl. ha egyik nap rajzszöget szórnak a cipőjébe, ő másnap hashajtót kever a szemétláda italába. XD Isteni egy sorozat lenne, én mondom. Death Note in a shoujo school. "Mitsukinak esélye sincs, hogy rámbizonyítsa, hogy én vagyok Versailles, és ha próbálkozni is, Harukával már egyeztettem, hogy azonnal indítsa el a B tervet. Na nem mintha bármi esélye lenne, 10 perc múlva kezdődik a kötelező tanulószoba, és 50mg hashajtó bőven kitart addig." Vagy valami ilyesmi. XD Persze itt szigorúan csak önvédelmi szempontból, de jó lenne egyszer egy olyan történetet látni, hogy az iskola kedvence közben jön rá, hogy rossz csajjal kezdett. XD Egy modernebb feminista-anime. XDEz a kép nyert.Péter írta:Nő is lehet otaku, azon belül persze van pár alfaj: http://peter1989.files.wordpress.com/20 ... otakuz.jpg
Valaki nem rajzolta meg esetleg ennek a férfi változatát? XDIgazság szerint semmit se vesztettél vele, az utolsó 2 rész már fájdalmasan rossz volt. Értem én, hogy vissza akarták fogni a sorozatot, de ez már nem visszafogás, hanem megfojtás volt.Titkos írta: Bevallom, én az első rész után leírtam…
Ha azt mondanák nekem, hogy nézzem újra a 200 részt, már nekem se menne, de ettől még a tény az tény, meghatározó darab a saját műfajában, és ennek, illetve a kornak megfelelően kell kezelni, értékelni, amikor készült.Titkos írta: Mondasz valamit, bár némileg őket is meg tudom érteni. ^^" Egyrészt pár éve próbaképpen leszedtem a japán SM 1-2 részét, és meg kellett állapítanom, hogy ez már engem sem kötne le, hiába imádtam régen. Másrészt vannak olyan sorozatok, amik hiába alapművek, ha akkor és ott nem láttad, utólag rém gagyin hatnak egyes embereknél.
Az a baj, hogy ez az újaknál sincs másképp, már csak azért sem, mert az új animék, mind a régieken alapulnak. Persze egyik stílus sem törhet ki a saját korlátai, kliséi közül, hiszen akkor már nem is az lenne, ami, a titok szerintem nem feltétlenül az újításban, keresztezésben van, hanem az előadásban, a kivitelezésben. Lehet egy story klisés, feldolgozhat 1000-szer lerágott témát, ha sikerül jól, hitelesen előadni, már megfelel (nekem).Titkos írta: Az meg már az én egyéni szoc. problémám, hogy ezeket az "ősshoujo" történeteket azért sem bírom, mert szinte mind egy sémára épül…
Szerintem teljesen korrekt sorozat, már ha eltekintünk a rémesen összecsapott, elcseszett befejezésétől.scineram írta:Alulértékelt anime szerintem az Ayakashi Ayashi, masszívan. Tudok még néhány embert, aki szereti, mindenki más utálja.
Erre egyszerű a magyarázat: 70-es években a shoujo műfaj volt a kezdő mangák gyakorlópályája, de mivel a legtöbb pasi rühellt ilyesmiket írni, és nem is igazán sikerült belelátniuk női lélek rejtelmeibe, ezért többnyire csak ilyen cukormázas lányregények születtek. Aztán persze később jöttek már női mangakák is, de nekik is időbe tellett, míg sikerült elszakadniuk az addigra már bebetonozott kliséktől.Titkos írta:Az meg már az én egyéni szoc. problémám, hogy ezeket az "ősshoujo" történeteket azért sem bírom, mert szinte mind egy sémára épül...
Mintha a mai shoujok (már ha beszélhetünk manapság klasszikus shoujoról) nem egy sémára épülnének! Minden műfajnak megvannak a sablonjai nem volt ez másképp sem a hetvenes években, sem manapság.Titkos írta:az én egyéni szoc. problémám, hogy ezeket az "ősshoujo" történeteket azért sem bírom, mert szinte mind egy sémára épül
Privát vélemény ugyan, de szerintem mindekettô nagyon jól kezdôdôtt, Bleach-et pl az elsô 63 rész alapján simán megszavaznám az általam látott legjob shounen-nek, csak sajnos apránként mindekettô nagyon csúnyán félrecsúszott, mostanság már azt sem lehet mondani, hogy árnyékuk lennének régi önmaguknak.Andro írta:Szerintem a Naruto és a Bleach tipikusan a túlértékelt és agyonfanolt animék közé tartoznak. Unalmasak, egysíkűek és egy kaptafára mennek.
Egyesek szerint hatalmas mondanivalója van. Én csak azt láttam hogy édes kislányok gyilkolásszák egymást. Semmit sem vesztettél. A manga még véresebb.anubys írta:Na igen, EL-et ki is felejtettem. Nem is nagyon értem, hogy tetszehet az egyáltalán bárkinek. Mangát nem olvastam, de az animét ismerve nem is áll szándékomban.
). Bár a mangának talán egy fokkal normálisabb lezárása lett.
És azt is elmondták, hogy mi az?Andro írta:Egyesek szerint hatalmas mondanivalója van.
Jól van x'D A nevetéstől elment az álmosság belőlem x'DPéter írta:egy ilyet is. Most mit mondjak, egy Naruto avatáros narutard még rá is cuppant. XD
Nekem valaki azt mondta, hogy a mondanivalója az emberi kapzsiság és mohóság meg a barátság. Hát... én ebből semmit sem láttam. Meg hogy az élethez mindenkinek joga van. Oké, ez tiszta, de hol a nagy világmegváltó gondolat ebben, mert ez kb. minden második animében bennevan.anubys írta:És azt is elmondták, hogy mi az?Andro írta:Egyesek szerint hatalmas mondanivalója van.
Volt, ahol azt említették, hogy legalább az animáció nagyon szép, de szerintem még ilyen téren is kritikán aluli volt. Mozgás alig, a szereplôk szinte karikatúra-szerûek voltak. A vér is úgy volt megrajzolva, hgy egy szín kivlasztva, aztán "fill", nehogy túl sok legyen a munka. Tényleg sokszor az volt az érzésem, mintha egy silány hentait néznék, de ezek szerint nem volt ok nélküli a dolog. Egyébként nem tudtam róla, hogy milyen stúdiónak köszönhetô a produkció.
OMG! Lehet, hogy volt egy ilen nagyon lapos alapja, de hogy nem ezekrôl szólt, az garantált.Andro írta:Nekem valaki azt mondta, hogy a mondanivalója az emberi kapzsiság és mohóság meg a barátság. Hát... én ebből semmit sem láttam. Meg hogy az élethez mindenkinek joga van. Oké, ez tiszta, de hol a nagy világmegváltó gondolat ebben, mert ez kb. minden második animében bennevan.
Lehet, hogy hatásos is lett, volna, ha ezekbôl bármelyiket valósan mutatja be. De annyira egydimenziós volt az összes szereplô, hogy egyszerûen képtelen voltam akár egy pillanatra is komolyan venni.Péter írta:Elvileg az emberi gyarlóságra, kegyetlenségre, rasszizmusra, kirekesztésre, és hasonlókra akar rámutatni, bár több ízben is erősen túloz, sarkít. Ezzel nem is lenne probléma, amit viszont nem értettem, azok a sorozat eszközei, amikkel ezt bemutatja.
Elvileg az emberi gyarlóságra, kegyetlenségre, rasszizmusra, kirekesztésre, és hasonlókra akar rámutatni, bár több ízben is erősen túloz, sarkít. Ezzel nem is lenne probléma, amit viszont nem értettem, azok a sorozat eszközei, amikkel ezt bemutatja.
