Surci írta:(szegény TTGL, minden éves idióta hájp annál akar jobb lenni, aztán valahogy sose jön össze
, de erre mindjárt kitérek).
Ebből látszik, hogy ki is az igazi Mester, akin a Tanítványok próbálnak túlnőni, vagy minimum tőle tanulni.
(The fanboy has spoken.) Bár azért a korrektség kedvéért annyit én pontosítanék ezen a mondaton, hogy nem feltétlenül az a helyzet X vagy Y animénél, hogy a készítők próbálják meglovagolni velük a TTGL hype-ját (ilyenből én eddig csak kettőt láttam, a Needless-t, illetve a Kill la Kill-t, utóbbit még kb. úgy is promózták, aztán tudjuk, hogy ahhoz képest milyen lett... XD), hanem inkább a fanboyok azok, akik ha imádnak egy cuccot, rögtön elkezdik valami "nagy névhez" mérni, mert az milyen jó reklám már, meg attól fog csak igazán faszaságnak tűnni nagy kedvencük. Szal ez nagyrészt olyasmi, mint hogy akármilyen közepesnél jobb fantasy könyv jelenik meg, egyből elsütik vele (pontosabban az írójával) kapcsolatban a "korunk Tolkienje!" dumát. (Sőt, újabban a Harry Potterhez is egyre inkább szeretnek hasonlítgatni könyveket, embereket, pedig anno emlékszem, hogy amikor még csak pár kötet jelent meg belőle, hogy ki volt akadva a sok fantasy-fanboy, hogy "búúú, ez csak egy gagyi gyerekmese, fantasynak nevezni is szégyen!" stb. XDDD)
Surci írta:A másik pedig, hogy olyan hülyeségeket hoznak fel a nagyságát bizonygatandó, hogy rendesen lemarom orczámról a bőrt. Félreértés ne essék, leíírtam már az aktuális és az évértékelős topicban is, hogy nekem tetszik ez a cucc, animáció toppon, a poénjai is bejönnek - de ENNYI. Ennyi van benne, ennyi az egész, és direkt nem írom oda hogy SZERINTEM, mert objektíve tekintve nem ér többet. Remélem Dodgers kolléga nem veszi magára, de amit ő "kúlos komolyságnak" nevezett, az valójában vegytiszta pózerkedés, kb olyan mintha a Hellsinget (OVA-manga, nem TV
)akarná valaki komolyan vetetni. És nem állnak le, bizonygatják, hogy AZ IGENIS BENNE VAN!
Pedig én magam is tapasztaltam, hogy sajnos a komoly jeleneteket az anime is komolyan adja elő, ergo nem tudok másra gondolni, mint hogy
komolynak szánják ezeket. Egy példa: épp Szilveszterkor haverokkal hármasban nyomtuk le a
teljes sorozatot valami laza 12 vagy hány órás maraton képében. XD Na most rólam tudni kell, hogy igazán odáig tetszett a cucc, amíg csak Saitama és Genos szerepeltek benne. Kissé tényleg olyan fricskája volt az egész a régi szuperhősös TV sorozatoknak, mint pl. annak a baromi régi Batmannek, amiben még az ütéseknél is kiírták a képernyőre, hogy "Pooow!", meg "BUMM!" XD Aztán sajnos úgy a sorozat közepe körül hirtelen előhozták ezt az "Bosszúállós" Hős Szervezet sztoriszálat és onnantól egyre többet ásítoztam, mert Saitama helyett mindenféle random karaktert kellett néznem, akiknek a 90%-a nem hogy bénán harcolt, de szó szerint
esélytelenek voltak az aktuális bossok ellen. A legnyögvenyelősebb rész talán Mumen Rider szenvedése volt a Tengerkirállyal (vagy hogy hívták azt a halszörnyet XD), akit ugyan megkarcolni sem bírt, ennek ellenére újra és újra nekitámadt, hogy addig is az embereket védje, azok meg a végén már kórusban szurkoltak neki, hiába látták, hogy nem bír el a szörnnyel. Na, a hősiességét én értékeltem, de ennek ellenére is untam ezt az egész cselekményt, mert szokás szerint előre lehetett tudni, hogy mi lesz: addig kell húzni az időt, amíg Saitama oda nem ér, utána meg ONE PUUUUNCH! és vége is. Nem így haver, aki majdnem könnyes szemmel a meghatódottságtól bámulta a képernyőt (pedig ő hozta a cuccot, szal ő már látta is a teljes sorozatot korábban, ergo még csak nem is volt neki újdonság XD), majd közölte, hogy hát igen, ezért van az, hogy az egész cuccból kb. Mumen Rider a kedvence, mert ilyen egy igazi hős, aki a legyőzhetetlen ellenféllel szemben is hősként viselkedik. És én ezt is meg tudom érteni, épp csak pont a OPM az egyedüli anime, ahol egyszerűen szegény karakterről tudod, hogy
forgatókönyvileg nem győzhet, ezért az egész heroikusság inkább tűnt gagyinak és unalmasnak, pedig amúgy bármilyen más helyzetben valóban tiszteletreméltó lenne. Mit akarok én ebből az egészből kihozni? Azt, hogy attól még, hogy neked úgy jött le, hogy még a komoly részek is egyfajta gagjei a hasonló sorozatok "serious fight" jeleneteinek, attól még egy csomó ember ezeket is
komolyan vette, sőt, mondom, nekem is úgy jött le, hogy pl. ezek a halszörnyes jelenetek, vagy a végén az UFO támadás bizony
komolyra vannak véve, nem csak a fanok, de a Madhouse által is. Aztán hogy a manga is ilyen-e, azt már passzolom. (Erős a gyanúm amúgy így látatlanban is, hogy az utolsó két és fél részben behozott űrlényes szál only anime dolog lehetett.)
Surci írta:De ennyinél nem állnak meg, áthozok ide egy valami frenetikusan kemény kommentet AA-ról, mert amikor ezt megláttam, egy fagylaltoskanállal mertem ki mindkét szemgolyómat, aztán elfogyasztottam őket: [...]
Jó, ez viszont már tényleg teljesen elszállt... XDDD Én már azon is jót röhögtem, amikor mondtad, hogy nem tudom már kitől olyat olvastál, hogy "a OPM
megreformálta a shounen fight műfaját!", de látom, most már
mélypszichológiát magyaráznak bele, király... XDDD Amúgy mindig azon agyalok, hogy ha ettől ennyire oda meg vissza voltak, mi történne, ha mondjuk a Ranmát ma vetítenék le. XDDD Az is egy full "LULZ" sorozat, de ha ezek már ettől kifekszenek, hogy "Jézusom, egy fight anime, ami humoros/parodisztikus!", akkor attól hogy "kész lennének"... XDDD És ja, a legjobb pontja a szövegének meg ez a "Attól seinen, mert 24 évesen élvezem!". Eddig a kedvenc mondatom a "Mi számít seinennek?" témában az Usteam örökös Bleach-fanboyától származott, aki egy átlagnál véresebb jelenetre (Matsumotónak kitéptek egy nagyobb darabot az oldalából fight közben...) egyből rámondta, hogy "Ez van gyerekek, átléptünk egy határt,
ez innentől már seinen!" XDDDD Ez sem volt rossz duma, ha jól értem, nála a brutalitás adja meg, hogy egy anime/manga kiknek készül (ez esetben akkor a DB vagy a Hokuto no Ken bizony szintén lehetnének "seinen királyok"... XDDDD), viszont ez a mostani versenyző még ennél is nagyobbat mondott, marha jó volt ez a mondat. XD Arra emlékeztet, amikor valaki meg a shoujo műfajt kategorizálta úgy, hogy "A Shuffle és a hasonló háremcuccok mind shoujót, mivel a shoujó lányt jelent, ezek meg csajokkal vannak tele!" XDDDDDD (Btw, ennél a seinen definíciónál maradva: akkor a My Little Pony-tól a Monkey Island-en át elég sok minden seinen lenne, ha pl. belőlem indulnánk ki, szal... XDDDDDDDDDD) Btw, ha meg szerintük a mangaka rajzstílusa pont azért ilyen, mert "ő a minimalitással tarol", akkor szólni kéne nekik, hogy a Madhouse bizony szétcseszte a Mester hatalmát, hiszen igazi csilivili, látványos, profin animált cuccot csináltak belőle. XDDD
A mordályos nyul írta:Azért lehetnél megértőbb, régóta ez az egyetlen, amit hétről-hétre követ és valamennyire kiemelkedik az átlagból, így nem csoda, ha nem csak minden idegszálával, hanem minden érzelmével is rácuppan, illetve minden elképzelhető módon igyekszik saját maga számára is elmagyarázni, miért is olyan fontos ez.
Btw, én vagyok lemaradva? XD Csak mert Surci "200 animén túl van az ürge", meg a te elég pontos "személyleírásod" olyan, mintha legalábbis ismernétek a fazont. XD Mert én azért így látatlanban nem írnék róla ekkora "élettörténetet", szimplán előfordulhat, hogy valami miatt egyszerűen megveszekedett fanboya lett a cuccnak és azért védi ilyen vehemensen, akkor is, ha előtte már X sorozatot lenyomott, akár heti követős leosztásban is. XD (Pl. én sosem gondoltam volna, hogy így Urusei Yatsura, FMA, stb után lesz még nekem olyan animém, ami minden addigit letaszít a trónról, aztán 2007-ben a TTGL jött, látott és győzött, pedig akkor már én is túl voltam nem egy sorozaton, köztük "heti" darabokon is. Lehet, ennek meg a OPM talált be ennyire. Az más kérdés, hogy én nem próbáltam hülyeségeket belemagyarázni a kedvenceimbe, hogy azzal próbáltam őket "serious business"-nek feltüntetni. XD)
A mordályos nyul írta:De ez végülis reményt ad, mert ha egy ilyen webcomicból lehetett anime, akkor egyszer talán
még ezt is megcsinálják.
Amúgy most viccen kívül, ha az "egy ütéssel mindenkit lenyomok" shounen hero történetében láttak akkora fantáziát, hogy meganimésítsék, akkor a "nem akarok főszereplő lenni, ezért tudatosan kerülöm a shoujo kliséket" lánykában is van legalább ennyi, szóval ennek is tényleg lenne legalább akkora létjogosultsága. XD
Rui-chan írta:Egyébként nekem jobban tetszett az OPM, mint a KLK.
Eddig nekem is, bár a KLK második fele még hátra van, de az OPM-ben legalább nem az volt, hogy már helyből irritált a teljes szereplőgárda, meg ilyenek... XDDDD
Rui-chan írta:Saitamát és Genost szokták shippelni, én mondjuk nem tudnám őket párnak elképzelni, ez a mester-tanítvány viszony ellenben remekül áll nekik, ilyen szempontból nagyon cukik együtt.
Amúgy én ezt valahogy látatlanban is sejtettem, mármint néztem az animét és Genos "Saitama-obsessed" viselkedése önkéntelenül is eszembe juttatta, hogy "mibe, hogy a fangirlök erre rá fognak harapni, főleg, hogy az egyikük egy cyborg-bish?" XDDD