Aoianime Fórum

Mesi írta:Miért? Én 21 leszek és szívesen elolvasom öcsém Donald Kacsáját,mindig elkérem tőle amikor megkapja

Lione írta:Én "csak" 18 vagyok, mégis szívesen olvasgatom a witch magazint, habár a mellékelt bosziságok igencsak gyerekesek, de anno naon ráakadtam a történetre, és érdekel...

Ez felőlem teljesen rendben van (meg amúgy is: mindenki azt olvas, amit akar), de azért ne csodálkozzatok, ha a villamosozó "átlagmagyar" megbámul ilyenkor.

Titkos: engem még az nem zavarna ha csak engem bámulna, majd megunja Az már zavaróbb mikor héven megpróbálnak belekukucskálni a vállam fölött... na az nagyon zavar XD

Fogd fel úgy, hogy érdekli ...

Hmm... az animék hatása esetemben, mondjuk: kevesebb élőszereplős film a programomban, japán nyelvű dalok/anime OST-k hallgatása, és hullámokban jelentkező netfüggőség, ami korábban szinte egyáltalán nem volt (ez alatt azt kell érteni, hogy pl egy hétig mindennap csomót netezek, aztán 3 hét kihagyás, amikor minden egyéb IRL tevékenységgel foglalom el magam, számítógép felé se nézek aztán 2 napig megint sok-sok netezés- 1 hét kihagyás- megint pár nap a www-n- és így tovább, szépen váltakozva... )

Rossi írta:...szépen váltakozva...

egész jól vissza tudod magad fogni *_* ^^''' bezzeg én... ^^'''

Hát... Nagyon rászoktam a japán zenékre, szinte mást nem is hallgatok.
Néhány konkrét anime hatására elkezdtem tanulmányozni a meiji és edo időszakot igen részletesen és nagyon élvezem
Mi van még... Nagyon nagyon ritkán nézek tv-t, ha igen akkor is csak főzőcskés csatornát
Egy kilenc honapos tanfolyam elvégzése után pedig végre elkezdhetem tanulni a japán nyelvet is, erre igen régota várok.
Nem lenne hátrány azonban ha egy igazi tanár okítana engem a japán történelemről...

Jiyuu írta:Hát... Nagyon rászoktam a japán zenékre, szinte mást nem is hallgatok.

Szintén...
Már sokan idegesítenek azzal, ha másról nem is tudok beszélni, mint az animékről... végülis, azért vagyok itt...

Kívulálloknak (nem animéseknek) nem szoktam animékről beszélni. Szerintuk ez gyerekes, nem látnak benne semmit, képtelenek beleélni magukat akár minimálisan is egy ilyen rajzfilmbe, vagy környezetbe:) Felesleges ezzel traktálnom őket. (megemlítem ezen tényeket saját non-animés ismerőseimről irtam)
Ebből kifolyolag mások a szokásaim, a hobbiaim, más zenéket szeretek. Tulajdonképp ez mind megkulönböztet a non-animés emberektől...De mivel nem aludtam éjszaka és fogalmam sincs miket írok megyek inkább és lefexem. Azt s etom hova akartam kilyukadni...
Jo8

Jiyuu írta:Kívulálloknak (nem animéseknek) nem szoktam animékről beszélni. Szerintuk ez gyerekes, nem látnak benne semmit, képtelenek beleélni magukat akár minimálisan is egy ilyen rajzfilmbe, vagy környezetbe:) Felesleges ezzel traktálnom őket. (megemlítem ezen tényeket saját non-animés ismerőseimről irtam)
Ebből kifolyolag mások a szokásaim, a hobbiaim, más zenéket szeretek. Tulajdonképp ez mind megkulönböztet a non-animés emberektől...De mivel nem aludtam éjszaka és fogalmam sincs miket írok megyek inkább és lefexem. Azt s etom hova akartam kilyukadni...
Jo8

Meg tudlak érteni, nem sokan kedvelik az animéket a barti körömből:) Egyszer rákérdeztem hogy ugyan mi lenne ha legalább egybe belenéznének. Erre azt válaszolták hogy ezek a "kínai (!!!) mesék" náluk kifújtak a Sailor Moon-nál és különben is minden arc egyforma...

Az biztos hogy el kell tellnie egy bizonyos időnek amíg nyugodtan olvashatjuk a mangát buszon/villamoson és nem néznek komplett őrültnek hogy miért lapozol visszafele, vagy egyáltalán-miért olvasod?

Ilyen szempontból nem tekintem magam hátrányos helyzetűnek A környezetemben elég jól tűrik a dolgot. Beszélhetek is róla, de csak bizonyos kereteken belül. De hát immáron lassan hat éve volt idejük megszokni a dolgot. És szerintem ha te nem érzed cikinek vagy kínosnak, hogy mangát olvasol pl a villamoson (ami spec velem meg szokott törénni ^^) akkor a körülötted lévők sem fognak szörnyűlködni rajta. (van nekik jobb dolguk is:D és te sem bámulsz meg mindenkit ;) )

az haggyán hogy "minden arc egyforma", de azt is mondják, hogy milyen uncsi meg gáz az örök "világmegmentős" sztori ^^'

én spec. szeretem mutogatni a gundam seed mangát a buszon XD viccesek a gúvvadó szemek, ahogy minden áron bele akarnak nézni

no de a legjobb az ezoterikus drámatanárom volt: "olyan rossz energiái vannak ennek a könyvnek"

Lione írta:én spec. szeretem mutogatni a gundam seed mangát a buszon XD viccesek a gúvvadó szemek, ahogy minden áron bele akarnak nézni

Bezzeg mikor én japánóra előtt az utolsó pillanatban lázasan kanjikat irkálok a metrón, az fel se tűnik senkinek...

Rossi írta: Bezzeg mikor én japánóra előtt az utolsó pillanatban lázasan kanjikat irkálok a metrón, az fel se tűnik senkinek...

Multkor valaki olvasott a villamoson japán szöveget a mi szemünk is gúvvadt ám, van-e a szövegben 'no', mert azt az egyet felismerjük XD

Én egy időben karatéztam, úgyhogy egy kicsit tudok japánul. De csak egy kicsit.

Lione írta: no de a legjobb az ezoterikus drámatanárom volt: "olyan rossz energiái vannak ennek a könyvnek"

Ilyen tanárom nekem is volt. Éppen Bleach-et olvasgattam nagy nyugodtan (naná hogy óra közben a pad alatt ) mikor megállt mellettem, színpadiasan rábökött és kijelentette hogy azok a húzott szeműek csak a gyerekcsináláshoz értenek, a bizonyíték erre az a hentai amit éppen olvasok. No comment...sokat tud a néni, igaz-e? később aztán rájött hogy nem az, viszont elzárja a pozitív energiákat.

ááá... pfff...
no még egy harmadik ezoterikusat megkérdezünk... lehet hogy van benne valami... XDXD ejjj mi anime/mangások, hogy milyen sötét energiákkal játszadozunk itten ^^''' most tiszta dárknak érzem magam mellé az FF7 One Winged Angel metál verziója ^^

tegnap reggel, agyhalott állapotban megyek a Móriczon a 6os irányába és ki jön velem szembe? Sumiregawa-sensei (-10 év)!!
egy kicsit megijedtem... korán reggel, amikor még egy szebb összetett mondatot is alig tudok megfogalmazni, erre asszociálni egy elöttem sétáló lányról...jajj

Szóval a hatások és a jelek:
Többet ülök a gép előtt. Ez annyira nem jó, mert sok idő megy el vele, viszont jobb lett az angolom ^^ Aztán sokkal több zenét hallgatok (vegyesen vannak benne mindenféle előadók meg anime ost-számok is), mint korábban.
Toleránsabb lettem. Jobban megfontolom, mire verem el a pénzem. Néha előfordul, hogy mosolygás közben becsukom a szemem, pont így: ^_^

újabb hatás jelentkezett: anyagismereten állandóan Rockbell keménységmérésről akarok beszélni... ha ezt vizsgán benyögöm kivágnak mint macskát sz....-szal a tanárbácsi nem lesz boldog ^^"

Nem bírtam ki, és előkaptam az Árnybíró első kötetét a metrón, miután beszereztem a Trillianban. Érdekes módon a mellettem ülö srácon, és az előttem szülőkkel együtt ülő kislányon kívül senkinek nem mozgatta meg a fantáziáját a dolog. Mondjuk tény, hogy nem a tömött szerelvényen kezdtem olvasni.

Egy relatíve új hatás: a közelmúltban eltanultam azt a bizonyos "középső ujjas szemüvegfeltolási módszert" Kyouyától...

Nemt'om, miért tartja mindenki olyan speckónak ezt.... én mindigis úgy toltam fel a szemüvegemet. xD;;;

Nekem a környezetem elég jól viszonyul az anime mániámhoz bár amikor megemlítettem hogy az őszi conon beöltöztem egy szereplőnek és hogy 5e-ért vettem figurát háááát kicsit furán néztek rám jó páran,főleg itt a koliban.

nekem sokféle ldalam és kitörő hajlamom van. Egy lett belőlük az anime. Észrevettem az animét szerető embereket a közelemben és kapcsolatot létesítettem velük
Amúgy ezeből az emberekből szvsz sok van de szégyellik mert nemtommért. Én lazán felvállatam és most meg kissé nembírnak ha kicsúszik a számon egy egy rövid japán mondatocska. De nemérdekel. ÉN ismerem és tudom hogy jó az anime/manga míg MÁSOK csak néznek hülyén vagy elbújnak félősen.
jah és... mostmár hobby lett ez is: animék háttérzenéi vagy openingjei, stb. Meg ha már leülök képetszerkezteni bejön ez is. Néha szörnyen az agyára tudok menni valakinek avval hogy mesélek részleteket, de olyankor nembírok magammal.Szimplán.

Ha úgy vesszük, én se szoktam annyira híresztelni, hogy nézek animét, meg minden, nem szégyellősségből, hanem egyszerűen csak megválogatom, hogy kinek mondom el. Túl sok pofont kaptam már emiatt az élettől, hogy híreszteltem az anime-mániámat... -_-" Habár ahogy múlik az idő, és a korosztályomnak is kezd benőni a feje lágya, egyre jobban el tudjuk fogadni egymás "hülyeségeit". Amikor 4 év után először találkoztam egy volt általános iskolai osztálytársammal, meglátott nálam egy animés képet, és megkérdezte, hogy még mindig szeretem ezeket a figurákat, hát mondom, hogy igen. Szvsz az anime jó hobbi, sokkal jobb, mintha mondjuk füveznék, vagy bármi más... Középsuli alatt egy darabig rejtegettem, hogy szeretem az animéket, egyszerűen nem akartam, hogy kiutáljanak, meg kiközösítsenek emiatt, mint ahogy az általánosban megtörtént. A sors fintora, hogy kiközösítettek másért, de hát már sz@rom le, egyszerűen nem tud érdekelni. Ha nem nem tudja valaki elfogadni, hogy egyesek másképp gondolkodnak, mint ők, akkor ne én legyek már az értelmi fogyatékos...