×

Regisztráció

Anime: Maison Ikkoku

Maison Ikkoku © Takahashi Rumiko • Studio DEEN

Maison Ikkoku (TV, 1986)

めぞん一刻

Hossz: 96 rész
Műfaj: vígjáték, romantikus, dráma, hétköznapi, seinen

Rendezte: Yamazaki Kazuo
Eredeti mű: Takahashi Rumiko
Írta: Ito Kazunori
Karakter dizájn: Takada Akemi, Moriyama Yuji
Zene: Kawai Kenji, Sugiyama Seiji
Stúdió: Studio DEEN

Hivatkozások: ANN, AniDB

Értékelések: (8 szavazat, átlag: 8.50) részletek

Maison Ikkoku © Takahashi Rumiko / Studio DEEN
Amikor valaki egyedül él, nem árt, ha jó szomszédsága van. De amikor csupa őrültekkel van körülvéve, akik szinte életcéljuknak tekintik, hogy mások agyára menjenek, nem egyszerű dolog épelméjűnek megmaradni... Patakokban folyó alkohol minden este (néha még nappal is), idegörlő bulik, és ez csak egy része annak, ami arra vár, aki összefut Yotsuya, Ichinose, vagy Akemi-sannal. Ilyen körülmények között nem sok dolog van, ami a közelükben tudna tartani bárkit is. Habár, egy valami talán mégis.

Godai kun-nak három ilyen elvetemült lakóval kell megküzdenie a Maison Ikkoku termeszrágta, rogyadozó épületében minden egyes nap. Miután x-edik alkalommal is betelt nála a pohár, úgy dönt, elege van, és megpróbál elköltözni lakhatóbb helyre. Egész véletlenül azonban épp aznap érkezik egy meglepően csinos, fiatal nő, Otonashi Kyoko, aki Ikkoku-kan új gondnokaként mutatkozik be. Godai hirtelen el is felejti, hogy el akar költözni. :-)
Attól a naptól fogva Godai-kun gondolatai egyre többet forognak Kyoko körül (amiből gyakran igen fájdalmasan tér magához), csakhogy neki a tanulmányaira is oda kell(ene) figyelnie, ráadásul egy nem kívánt vetélytárs felbukkanása tovább bonyolítja a helyzetet. Hősünk persze szintén harcba száll Kyoko kegyeiért, és ebből jön ki egy szerelmi háromszögekben, poénokban, és nem utolsósorban alkoholban bővelkedő sorozat, amelynek szereplői gondoskodnak arról, hogy senki ne unatkozzon a történet végéig.

Barátunk, Godai Yuhsaku egy fiatal srác, akinek sokáig az az egyetlen vágya, hogy bejusson egy főiskolára, munkát kapjon, és megszabadulhasson idegesítő szomszédságától. Az új gondnok megjelenése azonban felborítja az elképzeléseit. Alapvetően kedves, barátságos fiú, és meglepően türelmes, figyelembe véve, mit kellett kiállnia a többi lakó miatt... Kyoko érkezése óta pedig előszeretettel álmodozik, ami időnként csúnya fejsérüléssel fenyeget.
Csodálatának tárgya, Otonashi Kyoko mindössze két évvel idősebb Godainál, így érthető, ha érdeklődik iránta. Általában kedves, de irigy típus, hajlamos idő előtt következtetni olyan dolgokra, amik nem történtek meg, rengeteg félreértésre, és vicces szituációra adva ezzel lehetőséget. A családi körülményei... bonyolultak. Hogy mennyire, az csak a történet előrehaladtával derül ki, fontos szerepet játszva benne.
Bacchus-imádó szomszédaik közül talán Ichinose-san a legsúlyosabb. Bár amennyi inni szokott, ez nem túl meglepő... A fiával, és a férjével lakik együtt, bár ez utóbbival majdnem úgy van, mint Columbo hadnagy a feleségével. :-)
Fiatalabb, de ugyanúgy szeret inni Akemi-san, egy vörös hajú, sokszor hiányos öltözékű lökött lány. Kedvenc bárjukban, a Cha-Cha-Maru-ban dolgozik, egyúttal baráti kapcsolat fűzi a tulajhoz.
És persze ott van még Yotsuya-san, akiről semmit nem lehet tudni a nevén kívül. Kevés dolog biztos vele kapcsolatban, az egyik ilyen, hogy gyakran tesz szívességet Yuhsaku-nak(bár nem ingyen) és, hogy bőkezűen bánik mások pénzével(és számlájával).
Godai nem kívánt riválisa a helyi teniszpálya edzője, aki szintén versengeni kezd Kyoko kegyeiért. Szinte mindenben előnyben van. Pénz, lehetőségek tekintetében kicsit jobb kilátásai vannak, mint Godai-nak, és a külsőre is vonzóbbnak tartják... és nem csak a fogpasztareklámba illő mosolyáért. De még ez sem biztos, hogy elég a sikerhez...

A kivitelezés jónak mondható, még mai szemmel is, ha az ember nosztalgiázni szeretne. Az openingek, és az endingek kellően változatosak, a zenéjük betétdalként is hallható a sorozatban, mindig a megfelelő helyen. Ezek általában nagyon jól sikerült számok, amelyek sokat hozzátesznek a hangulathoz, segítve a beleélést. A szinkronhangok is jók, bár Godai hangja néha elég furcsának tűnik, amikor éppen kínosan nevet valamiért.
A rajzolásából(és másból is) látszik, hogy a Maison Ikkoku nem éppen a legújabb darabok közül való, bár attól, hogy nem pakolták tele CG-vel, még ugyanolyan jó. A karakterek, a környezet, és minden egyéb ugyanúgy néz ki, mint a mangában. A karakterek dizájnja egyébként nagyon ötletes, ennyi fura figurát ilyen kis helyre összerakni...

A sorozat maga romatikus vígjáték, tele félreérthetetlen(nek tűnő) helyzetekkel, amelyekből Godai sokszor komoly nehzségek árán tudja kimagyarázni magát. Bár amilyen gyakran ez előfordul, nem meglepő, hogy időnként mindenkinek elege van az ilyen esetekből. Ehhez még az is hozzátesz, hogy Ikkoku-kan lakói imádnak pletykálni, megalapozva ezzel a további félreértéseket, és tovább bonyolítva a történetet.
Aki tehát szereti a romantikus történeteket, rengeteg poénnal, és érdekes szereplőkkel fűszerezve, annak csak ajánlani tudom a Maison Ikkokut. Az animációja ne riasszon el senkit, attól, hogy régi sorozat, nem veszít semmit az értékéből. Az élmény ugyanúgy garantált, mint egy friss alkotás esetében, és a régies ábrázolás akár még előny is lehet ennél a sorozatnál. Aki teheti, mindenképp nézze meg!
Írta: trickypriest
trickypriest értékelése: 9 (kitűnő)
2006.11.28.
55611 olvasás

Ismertető értékelése:
5.00 (kiváló), 1 szavazat
Az értékeléshez jelentkezz be.

Képek:

Maison Ikkoku © Takahashi Rumiko • Studio DEEN

Hozzászólások:
Hozzászólás írásához jelentkezz be.