15 iskolás nyári táborban tölti a vakáció egy részét, amikor a tengerparti sziklák között található barlang felfedezésére indulnak. Meglepetésükre a járat végén számítógépekkel felszerelt lakhely fogadja őket. Hamarosan megjelenik a tulajdonos is, egy szórakozottnak tűnő férfi, aki Kokopelli néven mutatkozik be, és érdekes játékra hívja a gyerekcsapatot. Elmondása szerint egy szimulátor fejlesztésén dolgozik, melyben hatalmas robotot irányítva földönkívüli támadók ellen kell harcolni. A gyerekek kíváncsian vállalják a tesztjátékosok szerepét, és szerződést írnak alá a férfival. Nem sokkal később megjelenik a hatalmas robot, és az első ellenség, a játék pedig kezdetét veszi... és valahogy túlságosan is valóságosnak tűnik. És az első haláleset után a gyerekeknek szembe kell nézniük a tragikus valósággal: a harc valódi, akárcsak a tétje, a győzelemért pedig súlyos árat kell fizetniük. Megkezdődik a félelmetes küzdelem az emberiségért, amiből nincs visszaút.
A Bokurano Kitoh Mohiro második mangája, melyből anime adaptáció készült. Akinek volt szerencséje a
mangaka korábbi mangájából készült Narutaruhoz, sejtheti, hogy ezúttal is egyedi, hátborzongató történetről van szó, ami többet tartogat annál, mint amit első ránézére gondolnánk.
Bár az első rész alapján talán úgy tűnhet, a Bokurano nem csak egyszerű mecha-akció sztori. Az első néhány epizód után lassan kiderül, hogy itt valami egészen másról, sokkal félelmetesebb és nyugtalanítóbb koncepcióról van szó. A Bokurano egyrészről nyomasztó hangulatú pszichológiai dráma, melynek központi témái között felfedezhető az emberek sérülékenysége és kegyetlensége, az emberi élet értéke, az önvédelem és gyilkolás morális kérdései. Másrészről pedig alaposan kigondolt sci-fi történet, ami nagyszerű hátteret ad a szereplők saját történeteihez.
A lenyűgözően kidolgozott izgalmas harcok ellenére végig nem az akción van a hangsúly. A történet középpontjában mindvégig a gyerekek állnak, akiket a 26 rész során megismerhetünk. Mindegyiküknek saját története van, melyeket főként visszatekintések formájában ismerünk meg. Ahányan vannak, annyiféle személyiséggel, vággyal, múlttal rendelkeznek, és annyiféleképpen néznek szembe a félelmetes feladattal. Teljesen átlagos tizenévesek saját vágyakkal és sebekkel, és ami összeköti őket, az a közös felelősség és végzet. A Bokurano arról szól elsősorban, hogy ezek a fiatal pilóták hogyan dolgozzák fel a hatalmas felelősséget, mi az, amiért harcolnak, amit meg akarnak védeni. Akaratuk ellenére kiválasztott harcosok ők, akik éppen csak maguk mögött hagyták a gyerekkort. Kétségbeesésük, félelmük szinte kézzel fogható. Addigi életük akár boldog volt, akár lelki sebekkel terhelt, közös bennük az élethez való ragaszkodás minden reménytelenség ellenére, amit legszebben talán az opening és ending dalok szövege ad vissza.
Körülbelül a sorozat felénél pedig meglepő történeti csavarok mentén lassanként egy nagyszerűen kigondolt sci-fi háttér is kibontakozik, még nagyszabásúbb keretbe helyezve a szereplők egyéni tragédiáit.
Bár a Bokurano elsősorban a pilótákra fókuszál, az események politikai háttere is alaposan kidolgozott, a hatalmas kolosszusok küzdelme és pusztítása valódi hatással van az emberiségre, sokszor ellentétes érdekeket gerjesztve. Néhány epizód talán túlságosan is erre koncentrál, némileg elhanyagolva a valódi főszereplőket, a gyerekeket. De a harcok társadalmi hatásainak bemutatása egyúttal reálisabbá is teszi a történetet.
Az anime verzió szerencsés módon megtartotta a manga egyszerű karakterdizájnját, a szereplők egyszerűsége, hétköznapisága még jobban alátámasztja, hogy egyszerű fiatalok, mint bármely más tizenéves, és ez nagyban hozzájárul a velük való azonosuláshoz. A háttérzenék jól alátámasztják mind az érzelmesebb részeket, mind a jól megkoreografált, izgalmas harcjeleneteket.
Amiért mégis sok bírálat éri a Bokurano sorozatot, az egyértelműen az, hogy a történet Kitoh Mohiro eredeti mangájától több esetben jelentősen eltér. Egy olyan ragyogóan felépített manga esetén, mint a Bokurano, ez valóban kellemetlen meglepetésként érheti a nézőt, aki megalapozottan magas elvárásokkal ül le az anime elé. A manga felépítése sokkal szabályosabb, összeszedettebb, ezzel szemben az anime az elején egy kissé bizonytalan, és több szálat mozgat párhuzamosan. Főleg a sorozat első felében több gyerek története a mangától egészen eltérő, de legalábbis erősen leegyszerűsített. Ennek oka részben az, hogy az eredeti történet valószínűleg túl erőszakos lett volna a TV formátumhoz. A másik ok sokkal prózaibb: Morita Hiroyuki rendező egész egyszerűen nem kedveli Kitoh eredeti történetét, ezért - természetesen a
mangaka beleegyezésével - megváltoztatta azt helyenként.
A kérdés, hogy egy anime adaptáció akkor jó, ha a mangát 100%-ban követi, vagy épp akkor, ha másfelé viszi a történetet - egyéni ízlés kérdése. A Bokurano esetén a másodikat kaptuk.
A mangától való elétérések ellenére a Bokurano meglepően jól kidolgozott anime, amely részleteiben helyenként ugyan gyengébbre sikerült, mint a manga, de ami a háttértörténetet illeti, igazán figyelemre méltó koncepciót hozott létre egy máig befejezetlen manga alapjaiból. Az anime története sci-fiként is jól megállja a helyét, az emberi drámára is nagy hangsúlyt fektet, és lélektanilag is lezárul a végére. A történet érezhetően sziklaszilárdan kigondolt alapokon nyugszik, logikus és izgalmas. A gyors történetvezetés ellenére egyáltalán nem elsietett, és több helyen is sokkoló csavarokat tartogat, nem csak a mangát nem ismerő nézők számára.
Aki a Bokurano TV sorozattól a manga történetét várja, ne is fogjon hozzá. Mindenki másnak bátran figyelmébe ajánlható, aki az izgalmas sci-fi, a feszültséggel teli thriller, és az emberi dráma keverékét kedveli.
Ismertető