Kurashita Tsukimi gyerekkorában elvesztette anyukáját. A legélénkebb emléke, ami édesanyjáról maradt a tengeri akváriumban tett közös látogatás és a hatalmas medúzák, amik csodásan és hófehéren úszkálnak előttük. Olyan szépek, mint egy menyasszony ruhája. Tsukimi anyukája pedig azt mesélte kislányának: minden kislányból hercegnő lesz egyszer, és ha Tsukimi is hercegnővé nő fel, ő is kap egy csodás, hófehér menyasszonyi ruhát.
Nos, a valóságban a dolgok kevésbé romantikusan alakultak. Tsukimi immár 18 évesen cseppet sem hercegnői megjelenésű lány, inkább sápadt és szemüveges, visszahúzódó, és illusztrátorként dolgozik Tokióban. A medúzákért azonban azóta is megszállottan rajong. Az Amamizukan nevű bérházban lakik különös lakótársaival, akik egytől-egyig "
otakuk", vagyis betokosodott megszállottak különös hobbikkal, Tsukimihez hasonlóan a hercegnői vonások teljes hiányával. Tsukimi számára családias és biztonságos légkört teremt ez az összetartó kis társaság, akik magukat egyszerűen csak apácáknak nevezik, és még az utcára is nehezen mozdulnak ki, mert a divatos, stílusos emberek puszta látványától is kővé válnak.
És persze jön a fordulat, ami kettétöri főhősnőnk unalmas életét, mégpedig egy hiperdivatos és csodaszép nő személyében, aki egy nap történetesen megmenti Tsukimit egy egyszerű félreértésből származó konfliktusból. A különös hölgy kényelembe helyezi magát Tsukimi szobájában, majd röviddel ezután kiderül, hogy a hölgy tulajdonképpen nem is hölgy, hanem egy fiatal férfi: Koibuchi Kuranosuke, egy befolyásos politikus különc fiúgyermeke.
Tsukimi és lakótársai élete ettől kezdve a feje tetejére áll, egyrészt mivel a női ruhákat kedvelő fiatalember előbb Tsukimit, majd a többi lakót is tetőtől talpig átdizájnolja, méghozzá a "Hogyan legyünk jó nők?"-jellegű stílusátalakító műsorokat megszégyenítő intenzitással. Másfelől bekerül a képbe Kuranosuke bátyja, Shuu, aki a maga módján kedves, bár kissé gátlásos, enyhén nőfóbiás fiatalember, és első látásra beleszeret az átalakított Tsukimi látványába, ami a lányban addig soha nem tapasztalt érzéseket indít el. Az első szerelem útjába azonban több tényező is áll, elsőként rögtön az, hogy Tsukimit hétköznapi "alapállapotában" fel sem ismeri a férfi, másodszor pedig az időközben felbukkanó kígyótermészetű nőszemély, Inari Shouko, akinek érdekében áll lebontatni az egész Amamizukan komplexumot, és ehhez Shuu elcsábításával és megzsarolásával szeretne jó politikai kapcsolatokat szerezni. Így aztán a lányok lakása is veszélybe kerül.
A sorozat egy kedvesen hétköznapi, de mégsem szokványos történet sok humorral és némi romantikával, ami Higashimura Akiko fiatal nőknek szóló mangáját ültette át a képernyőre. A részek során a szürke hétköznapokból hirtelen kiszakadó Tsukimi gyötrelmeit és örömeit nézhetjük végig, amint lassan elkezd átváltozni nem csak kívül, de belül is. Kuranosuke biztatásának köszönhetően lassan elkezd kifelé tekinteni és elgondolkodni saját értékein, életében először átéli a szerelem izgalmait és fájdalmát is, és mindeközben váratlanul Kuranosuke maga is kezd beleszeretni Tsukimibe.
A történet viccesebb részét az adja, ahogy a dörzsölt Shouko szerencsétlen Shuu-t próbálja sarokba szorítani, de a férfi gátlásossága még neki is túl nagy falatnak bizonyul. Emellett az Amamizukan lakói is üde színfoltok az animék szokásos szépkislány-karaktereihez képest, mindannyian szokatlanok, lököttek, megszállottak, csúnyácskák, de ugyanannyira megkedvelhetőek is a maguk módján.
A sorozat tehát egyedi, viccesen bájos és friss mind szereplőit, mind történetét tekintve. Ugyanakkor mindenkinek semmiképpen nem ajánlható, így elsősorban a női közönség figyelmébe ajánlanám, valamint azoknak, akiket nem zavar a női ruhákba öltöző férfi főhős, a kissé egyedi humor, és a különc szereplők.
A sorozat nagy negatívuma az érezhetően elkapkodott és elvágott befejezés, ami remélhetőleg annak tudható be, hogy később egy második évad fogja folytatni az elvarratlan szálakat.
Ismertető