A Prince of Tennis első ránézésre egyszerű sportanimének tűnhet az avatatlan szemlélő számára. Más szempontból viszont ez az a sorozat, ami az addig ettől a kategóriától élesen elzárkózó animekedvelőt bevezetheti ebbe a stílusba: remek sorozat, mely megfelel az első ilyennek.
A címszereplő, Echizen Ryoma tizenkét évig az Egyesült Államokban élt szüleivel, és történetünk az ő hazatérésével, illetve a Seishun Gakuen iskolában töltött első napjával kezdődik. Természetesen már ekkor találkozik olyanokkal, akik "chibisuke" mérete miatt alábecsülik képességeit, és egy már-már klisésnek tűnő megleckéztetés után jutunk csak el végre az iskola pályáira. Ahol is kezdődik a küzdelem, melynek során senki se jósolná meg, hogy az újonc Echizen máris kiüti a Seigaku válogatottjából az egyik nagy esélyest. Igen, teniszválogatott: a városban több jó nevű tenisziskola található, melynek diákjai területi bajnokságokon mérhetik össze az erejüket, hogy ezzel döntsék el, ki juthat a nemzeti bajnokság esélyesei közé.
Egy-egy válogatott nyolc játékost jelent: két kettős, három egyéni és egy tartalék emberre lehet számítani, de egy-két kivételtől eltekintve a felállás nem állandó, folyamatosan cserélődik a tagok közti felosztás. Egy-egy iskolák közti találkozón öt meccset játszanak: két kettőst és három egyénit, mindegyik egy-egy szett hosszú - három nyert szett pedig már a végső győzelmet is jelenti, így előfordulhat, hogy nem játsszák le az összes meccset. Mindeközben persze zajlanak az iskolán belüli rangadók, hiszen azok, akik bekerülnek a válogatottba, sem érezhetik magukat biztonságban, aki év közben képes fejlődni, lehetőséget kaphat akár a versenyzésre is.
A sorozat tendenciája egyszerű: egy-egy rangadót követően akár
fillereknek is nevezhető részek következnek, de mindezek annyira segítik a karakterek és azok életének megismerését, hogy ugyanolyan szerves részeit képezik a Prince of Tennisnek, mint maguk a meccsek. Utóbbiak drámáját a mindennapi élet humoros pillanatai oldják, hiszen elég végignézni a tragikus-komikus, mindig komor és rendkívül antiszociális Kaidou állandó pechét vagy Inuit, amint különféle kotyvalékaival folyamatos támadásokat intéz társai lelki békéje ellen, máris dőlni lehet a röhögéstől. Ugyanez jellemző a többi csapatra: az ottani tagok sem éppen átlagos karakterek, mindegyikük külön egyéniség, épp ezért nincs olyan válogatott a sorozatban, melyet legalább egy játékosa miatt ne lehetne kedvelni (a Fudomine-beli, lassú és monoton beszédű Shinji épp annyira szerethető, mint a Hyoutei "majomkirálya", a piperkőc Atobe).
Az anime története a századik epizód környékén tér csak a mangától eltérő pályára. Sor került a Senbatsura, melyet válogatott japán teniszezők vívhatnak az amerikai ifjú csillagok ellen. Külön érdekessége ezeknek a részeknek a felkészítő tábor, melyben az ármány és hazugságok mellett ismét felbukkan az éleslátás hatalma, megpillanthatjuk a legnagyobbak rivalizálását, mindemellett pedig a legkevésbé sem normális karakterek egymás idegeire mennek, ez pedig okot ad arra, hogy a felkészületlen animéző sírva kezdjen kacagni. A mérkőzésen pedig (mint ahogy a korábbiakon sem) nem maradhat el az izgalom és a feszültség - mind a játékosok, mind a nézők szívében.
Külön érdekességnek számítanak a TeniPuri epizódok, melyek az ökörködésen kívül más célt nem szolgálnak. Kifejezetten vicces a szereplők nemének változása, vagy éppen a morbid, néha akasztófa-jellegű humor, mely ezek során felbukkan, fokozva a chibi-karakterek által már amúgy is kiváltott hatást (a mindig komoly Tezuka ilyen változatban megér egy misét). A sorozat zenéi még említésre méltók: összesen hét nyitó- és nyolc zárószám készült, ezek közül nem egyet a
seiyuuk adnak elő - mind a főszereplő Seigaku-beli karakterek, mind a riválisok. Ha Prince of Tennisről van szó, a zenei oldal legalább annyira híres, mint maga a manga vagy az anime.
A sorozat mellett két OVA-t adtak ki (ezek egy rivalizálással egybekötött kemény edzésről, illetve egy Atobe által szervezett születésnapi partiról szólnak), egy mozifilmet (mely egy hajón játszódik, és Echizen fogadott testvérét ismerhetjük meg belőle), egy élőszereplős mozifilmet, több musicalt, és persze rádiójátékokat. Idén májusban pedig egy, a Zenkokuról (nemzeti bajnokság) szóló OVA-sorozat is indult. A sorozat hatására körülbelül 30.000 japán fiatal ragadott teniszütőt.
Ismertető