Teóriák, gondolatok az Evangelionnal kapcsolatban.

A lélektani elemzések alapját a következő oldal képezte: http://evangelion.fateback.com/main.html
Magyarra fordította: Panuru
A gondolatok alapjául ez az oldal szolgált: http://www.evaotaku.com/
Frodítás: Hikari
A dokumentumokat a fordítók saját véleménnyel, megjegyzésekkel egészítették ki.  

 

Lélektani elemzések

Lélektani elemzés 1. ---Az orális fejlődési szakasz:

Freud szerint: Az emberi élet első fázisa ez az időszak, mely születésünktől kb. a 18. hónapig tart. Ebben a szakaszban a gyermek, és az őt szoptató anya között még csak egy tudat alatti kötés van, ugyanis a gyermeknek ekkor még nincs Énje. Ez a dolog van jelen az "Entry plug" működésénél is, ahol a pilóták--én, vagy lélek nélkül--csak egy olyan ember lelkének jelenlétében tudják irányítani az Eva-kat, akik rendkívül közel állnak hozzájuk (Anya). Az Eva-k esetében a gyermek (pilóta) és anya (Eva) tudat alatti kötésének erejét a szinkronizálás értéke fejezi ki. Minél nagyobb ez az érték, annál erősebb a kötés, és annál jobb az Eva teljesítménye. Gyönyörű példát találhatunk erre a sorozat azon részében, melyben Shinji harcol Zeruel angyallal, és 400%-os szinkronizációt ér el, mely azt jelenti, hogy feloldódik az "Entry plug" LCL-jében és teljes mértékben egyesül anyja lényegével. (Szerk. megj.: Innen tehát a 20. rész címe is: Oral Stage)

Lélektani elemzés 2.---(Rei, Shinji, Asuka): Felettes Én, Én, Tudatalatti:

Egy érdekes meglátás lehet ezen karakterekkel kapcsolatban (a csapategység szempontjából), hogy Shinji jelképezheti az Ént, az emberi elme valódi világ felé fordított részét, a valódi személyiséget és az egyéb mentális egymásnak feszülő erők egyensúlyának eredményét. Asuka jelképezi a Tudatalattit: a féktelen vágyakat és ösztönöket. Más szavakkal, az emberi elme azon részét, amely a szükségletek (ösztönök, létfentartás, fajfentartás) kielégítésével foglalkozik, a következményükre való tekintet nélkül. Végül Rei tölti be a Felettes Én szerepét, az Én bírájaként, amely korlátoz, és az erkölcsi, egyéb normákat, elvárásokat a saját vágyai elé helyezi(ezt azért is tudja megvalósítani, mert nincsenek neki). Az ő esetükben a Felettes Én uralja az Ént, ezért jelenik meg Rei Shinji "látomásaiban", olyan dolgokat kérdezve tőle, mint: "Próbáltad már megérteni?", és meg is pofozza (a Felettes én cenzúrázza "leszabályozza" az Ént), mikor negatív dolgot mer mondani az apjáról. Asuka midig nyíltan idiótának tartja Shinjit, ez a féktelenség és kontrolálatlanság jellemző a Tudatalattira.

Lélektani Elemzés 3.--- Asuka és a 15. Angyal Arael:

A 22. epizódban a 15. Angyal Arael pszichikai támadást intéz Asuka ellen. A támadás direkt kapcsolatot létesít a Tudatalattijával, ami Freud szerint az elme azon része, amely az összes olyan dolgot tartalmazza, amelyek összeütközésbe kerültek, kerülnek vagy kerülnének, a morálokkal és társadalmi értékekkel. Vágyakat, emlékeket, szégyenletes, szomorú, szexuális, erőszakos gondolatokat tartalmaz. Létezik egy folyamat, az "Elfojtás mechanizmusa", amely gátat képez a tudatalatti és az Én között, megakadályozva ezek átszivárgását a tudatba, kivéve mikor álmodunk, vagy más szabályozatlan állapotban vagyunk. Tehát az angyal képessége az volt, hogy megszüntette az "Elfojtás mechanizmusát", szabadon hagyva a tudatalatti tartalmát. Ez Asuka elméjének teljes elborulását okozta, különösen az Énét, amely túltöltődött bűntudattal és különösen szomorú emlékekkel, mint az anyja halála. El szerette volna nyomi ezeket az emlékeket, hogy később erőt profitálhasson belőlük. Felnőtté szeretett volna válni, de paradox módon a leginfantilisebb állapotban hagyták őt emlékei, frusztrációi. Freud rámutat arra, hogy a direkt kapcsolat az elnyomott elmével neurózist okoz, ami Asukával is megtörtént. Ez akár pszichózisként is osztályozható, a valósággal való kapcsolat elvesztése miatt, ahogyan az később történt is ebben az esetben. Van itt egy fontos részlet: Asuka nem tudott AT Field-et generálni a támadás után, miután elvesztette elméjének kontrollját...

(Fordítói megjegyzés, a könnyebb érthetőség kedvéért: Amikor álmodunk, vagy egyéb kontrolálatlan állapotba kerül agyunk, egyből kiszabadulnak elfojtott érzéseink, gondolataink tudatalattink börtönéből. Ez a magyarázat a művészetek megjelenésére és létezésére is, ugyanis ezekben rengeteg a tudat alatti mélyéből felhozott, és a külvilág számára szublimált formában bemutatott elem, mely az ember alkotásaiban ölt testet. A tudatalatti folyamatok ezen megnyilvánulását Ösztön szublimációnak nevezik (Ez a dolog persze nem csak a művészetekre/alkotásokra igaz, hanem az emberi élet egyéb területeire is). Úgy is mondhatnám, a Tudatalattink meghatározza az egyén elérendő céltját (ösztön,vágy), az Én deklarálja a cél elérésének módját, és a hozzá szükséges eszközöket, ezután a Felettes Én megvizsgálja az Én által meghatározott cselekvési formát, és szabályozza, vagy sok esetben pusztán letiltja annak megnyilvánulását. Ezután, ha még mindig maradt valami abból a (Tudatalattiból kiindult nyers) azóta módosult célból (magyarul a Felettes én nem tiltotta le), akkor jön létre annak végrehajtása és tettre váltása. Így működik minden emberi cselekvés.)

Gondolatok a sorozatról és a filmről

A Film és a Sorozat befejezésének összehasonlítása

Többen a sorozat és az End of Evangelion befejezését azonosnak találják, vagy nem értik a különbségeket. Itt leírom, hogy saját meglátásom szerint mi a különbség a kétféle befejezés között.
A sorozat és a film befejezése tökéletes ellentétei egymásnak. A sorozat végén Shinji a Human Complementation-t választotta, sőt, úgy tűnik, nem is volt választási lehetősége. A Complementation egyszerűen bekövetkezett, mert be kellett következnie. És Shinji mintegy példaként szolgál ennek bemutatására. Az egész Komplementációt Shinji szemszögéből látjuk, és joggal feltételezhetjük, hogy az összes többi szereplő is hasonló élményeken megy keresztül, míg megtalálja önmagát és problémáinak megoldását.
A végén Shinji, önmagára találva boldogan mosolyog, és azt mondja: "Végre megértettem! Jogom van itt lenni!". Az összes karakter gratulál neki megvilágosodása alkalmából, minden szereplő egészséges (Kaji, Touji, Yui), és vidám. Ezek a képek szürreálisak, a valóságban elképzelhetetlenek. Csak Shinji saját belső világában léteznek.
A film teljesen ellentétes hangvétellel végződik. Shinji választási lehetőséget kap, hogy kívánja-e a Complementation bekövetkezését, vagy sem. És az utolsó percben elutasítja a földön túli boldogságot. Mivel így megszűnne minden kapcsolata a valósággal, és egy "hamis" mennyországot hozna létre. A Complementation igazából egy menekülés, és Shinji a filmben eléggé érett ahhoz, hogy észrevegye ezt. A film utolsó jelenete maga a realitás. Nincs vidámság, nincs gratuláció. Csak a világ ridegsége.
Idézet a Newtype Filmbook-ból:
"A sok gratuláló szó közepette Shinji ajkain halvány mosoly jelenik meg (és szétterül egész arcán).
Egy boldog arc -- Ez a komplementálódott Shinji arca. Ez a befejezés is egy, a sok-sok lehetséges közül."
Shinji szempontjából óriási jellemfejlődésről beszélhetünk az End of Evangelionban. Sokkal nagyobb mértékűről, mint a sorozatban. Hiszen egy ilyen nehéz kérdésben, ahol a boldogság, vagy a realitás között kell választania, egy ilyen döntést meghozni borzalmasan nehéz lehetett számára.
Véleményem szerint a két teljesen ellentétes befejezés nagyon jól szemlélteti a két lehetséges válaszutat, ami közt Shinji választhatott. És ezért jó, hogy mind a két befejezés elkészült, mert így a néző is láthatja a különbségeket. És mivel a készítők szerint mindkét befejezés egyenértékű alternatíva, így a legfontosabb szerep magára a nézőre jut: Saját magának kell eldöntenie, hogy melyik befejezést tartja szimpatikusabbnak. Nehéz döntés!

Van-e vallási mondanivalója az Evangelionnak?

Nincs. Az Evangelion nem vallásos anime, és nem tartalmaz közvetlen megnyilvánulásokat a világvallásokat illetően. A zsidó-kersztény vallási elemek pusztán érdekességként vannak a sorozatban. Nagyon hibás feltételezés, hogy az Evangelion anti-keresztény, vagy zsidó anime. A különböző vallásból származó szimbólumok, amik feltűnnek az evangelionban, csupán az alapjelentésüket szimbolizálják. Nem vallási utalások, egyszerűen csak szimbólumok, amiket a vallásokban (is) használnak. Látunk egy keresztet, és asszociálunk a szenvedésre, a lélekre, és a halálra. Látjuk a System Sephrioticum szimbólumot, és ha ismerjük valamennyire a vallást, értjük, hogy az Istenhez vezető ösvényt jelenti.
Ezek a dolgok mindig is közel álltak az emberhez, az érdeklődésünkhöz. Ezek a dolgok, mint Halál, vagy Isten minden vallásban megjelennek, hiszen ezek megfejthetetlen dolgok. Ebből alakult ki aztán később a vallás. Ezekből a kérdésekből. Az Evangelionban található szimbólumok pedig több különböző vallásban találhatók meg. Talán azért, mert épp ezzel akarják hangsúlyozni, hogy nem vallásos anime-ról van szó. Talán a szimbólumok egyszerűen érdekessé teszik a történetet, sőt! Egyenesen misztikussá. Senki nem mondhatja, hogy nem éppen ez a misztikus háttér fogta meg a sorozatban. Enélkül az Evangelion nem az lenne, ami.
Mamoru Oshii, a Ghost in the Shell rendezője a következő képpen fogalmazta meg erről a véleményét: "A vallási elemeket csak a sztori alapjául kell felhasználni, nem vallási okokból, hanem az ideológiai és irodalmi inspiráció végett."
A másik fontos dolog, hogy ki az Evangelion közönsége. Mindenki, aki a Gainax-tól nyilatkozott különböző interjúkban, meglehetősen meglepettnek látszott, amikor értesült a sorozat népszerűségéről a Japánon kívüli országokban.
Kazuya Tsurumaki, az End of Evangelion társrendezője a következőket nyilatkozta a témáról:
"Japánban nagyon sok óriás robotos anime létezik, ezért úgy gondoltuk, vallási témájú történetet fogunk választani, hogy ez által is meg lehessen különböztetni azt, amit létrehozunk. A kereszténység igen ritka vallás Japánban, és úgy gondoltuk, sokkal rejtélyesebb lesz ettől a sorozat. Az egész stábból senki sem volt keresztény. A sorozatnak nincsen valódi vallásos jelentése, csak úgy gondoltuk a kersztény vallás grafikus szimbólumai nagyon jól néznek ki. Ha előre tudtuk volna, hogy a sorozatot az USA-ban, és Európában is adni fogják, valószínűleg meggondoltuk volna ezt az elhatározást."
Tehát az Evangelion egyáltalán nem hordoz vallási mondanivalót, inkább a pszichológia a lényeg benne, mint a vallás, sokkal inkább koncentrál az emberi érzelmekre.