A 7. rész végig Asakusában játszódott, volt is benne bőven vágókép Tokió első számú túristacsapdájáról, mondjuk a helyszín beazonosításához elég volt a nyitókép a metrókijáratról, annyit jártam már arra. Pedig nem is szeretem a bazársor környékét, mert mozdulni se lehet az állandó tömegtől (a hármas kép meglehetősen csalóka, százszor annyian szoktak arrafelé bazárt böngészni). Viszont a másik irányban ott van a Sumida folyó, aminek a partja errefelé ki van parkosítva lehet jókat sétálni, továbbá innen (a folyópartról) fotózható nagyon jól a Tokyo Skytree.
Visszatérve az animéhez, a rész első felében Yuu, Misa és Jun bandázták végig a városrészt kikapcsolódásképpen, a rész második felében pedig Koizumi-san és Yuu ették végig az összes rámenest a környéken ügyelve arra, hogy mindenhol Japán különböző pontjairól származó ráment egyenek.

---

6. számú rámen

Kép: link
Weboldal: link
Google: térkép

A ráment is el lehet rontani. Nyilván nem a feltéttel, mert az ízlés kérdése és mindenki maga választja az étlapról. Az alaplével már el lehet, de az a szakács aki a glutamátok korában nem tud legalább egy elfogadható szintű rámen alaplevet főzni az dobja el a kanalát. Amivel viszont igazán el lehet rontani a ráment az a nem megfelelő tészta. A rámen tészta legyen aranylóan sárgás, ruganyosan szálas, hogy könnyű legyen az evőpálcikával megfogni és utána felszívni a szálakat (olyan amilyen a wikipédia rámen szócikke mellé van mellékelve). Az IPPUDO RAMEN EXPRESS rámen tésztája amit Kiotó-Katsuragawa-i AEON plázában fogyasztottam el, nem ilyen volt, hanem sokkal inkább emlékeztetett arra a tésztalevesre amit valamikor régen főiskolás koromban főztünk az albérletben sima levestésztából és maggi leveskockából. 1/5