AoiAnime Közösségi Blog
Egyben adta le az MBS az utolsó két részt, így egyben írnék most én is róluk...
Binchou-tan és Chiku-tan közösen készültek fel a télre, hasonlóan az előző részhez a városi parkban rendeztek be egy kisebb csere-bere piacot. Sikerült is sokmindent beszerezniük, például csizmát meg sálat ami ilyenkor kell. Egy dolog viszont nagyon hiányzott Chiku-tannak mégpedig egy kerékpár. Sikerült néhány sorsjegyet is boltolniuk, a golyóskerék pörgetésre, ahol éppen egy bringa mutogatta magát főnyereménynek. Ráadásul Ren-tan is éppen a városban járt ami kapóra jött Chiku-tannak. A korábbi részekben már láthatttuk, hogy Ren-tant úgy követi a szerencse, hogy akkor is kiforgatná a színes golyót a kerékből, ha csupa fehérrel lenne csak tele. :)
Éppen időben készültek fel, mert beköszönt a tél egy havazással. Ez alkalmat adott a szereplőinknek egy kiadós téli játékra hóemberépítéssel, csúszkálással, de a legjobb Ren-tan volt, ahogy abban az öreg motoros szemüvegben fitogtatta a sítudását.
Közben megismerhettük Kunugi-tan apját is, aki hőlégballonozni vitte el a lányát. Kunugi-tanék pont ahhoz a hegyhez tartottak ahol Binchou-tanék is játszottak, így volt alkalmuk integetni egymásnak. Sőt, Binchou-tannak eszébe jutott, hogy télen is van madárka busz, így Chiku-tan, Ren-tan és Binchou-tan madárreptében is üdvözölhette Kunugi-tant.
Az utolsó részt viszont nem akarom részletesen elmesélni, röviden annyit róla, hogy Binchou-tan megfázott. (Amit nem is csodálok abban a rostánál lyukacsosabb házban.) Nem volt benne sok párbeszéd, a zenére és a képekre épített, mint a legelső rész. Ezzel a fajta befejezéssel egyúttal szépen keretbe is zárta a történetet, és úgy érzem, hogy mi nézők is vidáman integethetünk vissza Binchou-tannak és barátainak megköszönve nekik a kellemes perceket, amelyeket a köreikben tölthettünk.
---
Más. A jövővel kapcsolatban annyit, hogy júliusig újabb anime blogolásába már nem kezdek bele, csak a megkezdetteket folytatom. A júliusi szezonból viszont már most kijelenthetem, hogy az
Otome wa boku ni koishiteru-t fogom ide blogolni, amennyiben az elkezdődik júliusban és nem tolják át októberre.
Hehe...
Szóval az előző bejegyzésben írt egy időre búcsúzásból végül a két napos verzió lett. Az MBS tévécsatorna ugyanis folytatta. Ez annyiból is érdekes volt, hogy mivel eddig csak TBS rawot illetve TBS rawból készült fansubot láttam meglepetés erejével ért, hogy van ending animációja is a sorozatnak. Így jár az aki, mindent első kézből akar megnézni, van amikor a második vagy a harmadik a jobb.
Binchou-tan gombát szedett az erdőben, majd megpróbálta valami használhatóbbra cserélni a városi parkban. Egy zsák édesburgonyát kapott érte cserébe...
Mivel ekkora mennyiségről úgy érezte, hogy neki sok, adott egyet belőle Kunugi-tannak, egyet Saji-nak és egyet Chiku-tannak, de még ígyis sok maradt pedig Saji el is ásta félig az övét. Chiku-tan viszont kitalálta, hogy menjenek el Ren-tanhoz, egyrészt mert ott meg tudják sütni, másrészt akkor tudnak adni Ren-tannak is belőle. Okos. Saji elásott édesburgonyájába később Aroe botlott bele így jutott neki is egy. Így történt meg az, hogy végül mindenki édesburgonyát evett. Aroe otthon az anyukájával, Kunugi-tan a kastély kertjében flancos terített asztalnál, Binchou-tan, Chiku-tan és Ren-tan pedig a templom udvarán az összesöpört avarból rögtönzött tüzecske mellett.
Újabb aranyos rész, amiben sokminden hétköznapi dolog történt. Binchou-tan megint az iskolában dolgozott, így a tanítás után végre hosszabban is barátkozhatott Kunugi-tannal. Gyakoroltak együtt egy kis kana-írást, kiderült, hogy Kunugi-tan fél a rovaroktól, de nem veszi észre, hogy néha egy szarvasbogár kapcsolódik a szoknyájához. Közben Ren-tan Chiku-tannak segített eladni Chiku-tanék házi készítésű orvosságait. És Aroe is feltűnt kétszer egy rövid időre. A második jelenete amelyben a "tanoshii puuru" felfújható-úszómedence katalógust nézegette LOL volt. A rész legvégén pedig újra láthattuk a születésnapos részben már egyszer felbukkant madár postást, aki Binchou-tan lényegretörő szövegű levelét kézbesítette Kunugi-tannak.
Ezzel a bejegyzéssel egy időre elbúcsúzunk Binchou-tantól. Azt, hogy 2 napra, 2 hétre vagy 2 hónapra még nem tudom megmondani. Ami biztos, hogy a TBS-en és a BS-i-n is lekerült a műsorról mert elfoglalta az idősávját az Aa! Megami-sama! Sorezore no Tsubasa. Ha másik TV adó folytatja és lesz beszerezhető raw, akkor rövid lesz a kihagyás a blogban. Ha nem lesz ilyen, akkor a 10-12 részekről majd csak a DVD megjelenése után tudok valamit írni...
Néhány nagyon szomorú jelenet is került ezúttal az epizódba a sok vicces+aranyos mellé. Essünk túl előbb a szomorúakon.
1. A törött rizsestál. A rizses tálka az olyasmi a távol keleten amiből mindenkinek van. Binchou-tanét viszont meglehetősen elkoptatták az évek, csorba is törött is. Ez olyan metafora, mint mifelénk az össze-vissza foltozott ruha...
2. A boltos jelenet. A tulaj képes volt azt mondani Binchou-tannak, hogy "okaasan wa doushita no?". Ezzel durván emlékeztette arra, hogy egyedül él. Aminek egyenes folyománya lett az a jelenet amiben eljátszotta Binchou-tan saját magának, hogy hazaér.
3. Az óvoda kerítése melletti jelenet. Na ezt nem is részletezem, ez volt a legszomorúbb a háromból.
Szerencsére azért az egész rész pozitívan végződött és pozitív értékeket hordozott. Binchou-tan szert tett egy társra Saji a kutya személyében. Ennek kapcsán megtudtuk azt is egy nagyon vicces jelenetben, hogy Chiku-tannak van még mit tanulnia a kutyasétáltatás területén. És a kutyus volt az aki összehozta végül Binchou-tant, Chiku-tant és Kunugi-tant egy beszélgetésre. Kunugi-tan nagyon boldog volt, hogy beszélgethetett velük és megsimogathatta a kutyát.
Ez a rész úgymond két félrészből állt. Az epizód első felében megismerkedhettünk Aroével (?vagy inkább Aloe, de egyelőre maradok az Aroénél, mert az aloét a japán katakanával írja) akinek növény génjei is vannak, mert nem tud meglenni víz nélkül és a haja pont olyan szúrós és tömör, mint az aloe levelei. Szerencsétlenke éppen a sokadik felfújható gumimedencéjét szúrta ki éppen.
Így medence hiányában kénytelen volt elmenni a városi fűrdőbe, de ott se szegődött mellé a szerencse, mert a belépőjegy árát a pénztár előtt sikeresen beleejtette a csatornanyílásba. Mindezek tetejébe amikor hazafelé szédelgett elhaló mizu, mizu-t mondogatva Chiku-tan tévedésből szakéval locsolta meg. Peches egy napja volt. :)
Az a szerencse ami elpártolt Aroétől, az segítette viszont Ren-tant a legjobb hely megszerzésében a fesztiválra. És ezzel el is érkeztünk a rész második feléhez, ami maga a natsumatsuri volt. Chiku-tan és Chikurin végig élvezte, Ren-tan is hiszen egész nap játszhatott a mokugyo-n, Binchou-tan viszont csak a legvégére ért oda a munkából, de azért a tüzijátékot már ő is látta és még ramune-t is ihatott.
